Joe Biden történelmi jelentőségű találkozója mellett szerdán a Bukaresti Kilencek (B9), azaz Közép és Kelet-Európa kilenc országának rendkívüli csúcstalálkozójára került sor a varsói elnöki palotában.
A megbeszélések középpontjában a NATO keleti szárnyának megerősítése és a harcoló Ukrajna további támogatása állt. Bulgária, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyarország állam- és kormányfői közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben megállapodtak abban, hogy bármilyen fenyegetés esetén támogatják egymást, elítélték az Ukrajna elleni orosz agressziót. és szorgalmazták a NATO jelenlétének megerősítését a régióban.
A B9-es csúcstalálkozó házigazdája Andrzej Duda lengyel, Klaus Iohannis román és Zuzana Čaputová szlovák államfő volt. A találkozón részt vett Rumen Radev bulgáriai elnök, Alar Karis észt, Gitanas Nausėda litván államfő, lett Egils Levits, valamint Novák Katalin magyar és Petr Fiala cseh miniszterelnök is. Fotó: Marcin Obara / PAP
– Szinte pontosan annak az eseménynek az évfordulóján találkozunk, amely örökre megváltoztatta Európa ezen részének történelmét, és amely hatással van a világ biztonsági helyzetére. Az Ukrajna elleni brutális, teljes körű orosz agresszióról beszélek, amely tavaly február 24-én kezdődött – mondta Andrzej Duda elnök a plenáris ülés megnyitásakor.
Joe Biden: Az 5. cikkely szent
– Szeretném megerősíteni, hogy az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye szent és sérthetetlen. Ez minden nemzet, minden NATO-állam iránti elkötelezettséget jelent – hangsúlyozta a találkozón Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke. „Erősek vagyunk, egyre erősebbek vagyunk. Azt mondom társaimnak ebben a csoportban, hogy megtiszteltetés veletek, ezekkel az erős szövetségesekkel lenni a NATO-ban – mondta az amerikai vezető, megjegyezve, hogy a második világháború vége óta a világ nem találkozott olyan agresszióval, mint amilyennel ma Ukrajna szembesül.
Jens Stoltenberg: Putyin újabb háborúra készül
– Majdnem egy évvel Oroszország megszállása után azt látjuk, hogy Putyin nem a békére, hanem a további háborúra készül. Ezért meg kell erősíteni támogatásunkat Ukrajna számára. Meg kell adnunk Ukrajnának, amire szüksége van a túléléshez – szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az elnöki palotában tartott találkozón, hangsúlyozva, hogy bár nem tudni, mikor ér véget ez a háború, amint véget ér, gondoskodni kell arról, hogy „a történelem ne ismételje önmagát, ne járjon be teljes kört."
Az észak-atlanti szövetség főtitkára felhívta a figyelmet az "orosz magatartási mintára a megszálló háborúkban". – Először 2008-ban Grúzia, majd 2014-ben a Krím és a Donbász, majd tavaly óta a teljes körű invázió Ukrajnában. Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország darabonként letépje az európai biztonság darabjait. Ki kell törnünk ebből az elnyomás körforgásából – jegyezte meg Stoltenberg, megjegyezve, hogy a Nyugat soha nem volt ennyire egységes, mint most. A szövetséges nemzetek megvédik földünk minden darabkáját az Ötödik cikkelynek megfelelően: Egy mindenkiért, mindenki egyért.
Klaus Iohannis: a Kilencek erősebbek, mint valaha
A kommentátorok szerint az amerikai elnök és a NATO-főtitkár puszta jelenléte a Szövetség keleti szárnyának kilenc országának megnövekedett stratégiai jelentőségét bizonyítja, az amerikai vezető jelenlétét a román elnök is fontosnak tartotta. – Ez a jelenlét megerősíti Bukaresti Kilencek érdemeit, valamint a Biden-adminisztráció elkötelezettségét a NATO keleti szárnyának biztonságában. Ez az elkötelezettség rendkívül szilárd, és a jövőre irányul. Ide tartozik a katonai jelenlét fokozása. Ezt folytatni kell – követelte Klaus Iohannis, aki hangsúlyozta: a B-9-es csoport tagjai azt akarják, hogy „az Ukrajna elleni brutális háború legyen Oroszország utolsó cselekménye”.
Novák Katalin: Együtt kell dolgozni a békéért
A békét kell prioritásaink között az első helyre tenni - hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök. Kiemelte: régiónk közelmúltbeli történelme arra hívja fel a figyelmet, hogy figyelmünket a béke megteremtésére és megőrzésére kell összpontosítani. Hozzátette: a béke megteremtése után pedig hozzá kell járulni egy demokratikus és virágzó Ukrajna újjáépítéséhez. Novák Katalin emlékeztetett: Magyarország menedéket ad az Ukrajnából menekülő embereknek, erős humanitárius és orvosi támogatással van jelen a helyszínen is a bajba jutott szomszéd országban. Elmondta: 2022. február 24. óta a helyzet világossá teszi, hogy minden országnak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. A NATO, a közös védelmi szövetség pedig egyértelműen a megfelelő keret, amelyben hatékony az együttműködés. Hozzátette: alapvető érdekünk, hogy tovább erősítsük a NATO keleti szárnyát, s ezt Magyarország teljes mértékben támogatja. Mint mondta, EU-tagállamként, különösen a B9-esen belül arra is koncentrálni kell, hogy növeljük saját katonai képességeink szintjét. Novák Katalin kiemelte: bízik abban is, hogy Svédország és Finnország hamarosan NATO-taggá válik.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: Joe Biden amerikai elnök jelenléte a B9 találkozón nagyszerű lehetőség arra, hogy újra megerősítsük a béke iránti közös elkötelezettségünket. Felhívta a figyelmet továbbá az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak védelmének fontosságára. Mint mondta, ebben a kérdésben sokat kell tennie egy olyan országnak, amely arra törekszik, hogy az Európai Unió tagja legyen.
Petr Fiala: Csehország már 89 harckocsit szállított le Ukrajnának
A prágai kormányfő, Petr Fiala a varsói elnöki palotában tartott találkozó után bejelentette, a cseh kormány már 10 milliárd cseh koronát (kb. 2 milliárd PLN-nek felel meg) katonai felszerelést utalt át Ukrajnának. Csehországból már 89 harckocsit, 226 páncélozott szállítójárművet, 38 tarackot, 6 légvédelmi rendszert, 4 helikoptert és lőszert szállítottak Ukrajnába.
Forrás: Facebook
"Egy évvel ezelőtt Oroszország lerombolta a békét és a biztonságot Európában, megpróbálta erőszakkal leigázni Ukrajnát. A Kreml lépései az euro-atlanti térség biztonsági környezetének drasztikus leépüléséhez vezettek, ami szintén súlyosan rontotta partnereink biztonságát " – jelentették ki a csúcstalálkozó résztvevői a Varsóban megtárgyalt nyilatkozatban, hozzátéve, hogy "a leghatározottabban" elítélik "Oroszország támadó háborúját".
A Bukaresti Kilencek állam- és kormányfőinek közös fotója. Balról: Egils Levits lett államfő, Zuzana Čaputová, Szlovákia elnöke, Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke, Andrzej Duda lengyel elnök, Klaus Iohannis Románia elnöke, Rumen Radev, Bulgária elnöke, Gitanas Nauseda litván elnök; mögöttük, balról jobbra: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Novák Katalin magyar államfő, Alar Karis észt államfő és Petr Fiala cseh miniszterelnök. fénykép. Marcin Obara/PAP
"Oroszország jelenti a legsúlyosabb és legközvetlenebb fenyegetést a szövetségesek biztonságára. Oroszország véres és agresszív háborújára válaszul a szövetségesek határozottan, egységesen és felelősségteljesen reagáltak. Saját állampolgáraik és területük védelme érdekében a szövetségesek elkötelezettek a NATO új elrettentő és védelmi hozzállásában és a szövetséges katonai jelenlét erősítésében országainkban.
A Bukaresti Kilencek vezetői közös nyilatkozatukban egyértelművé tették, hogy Ukrajna jövője Európában van. "Határozottan támogatjuk Ukrajna euroatlanti törekvéseit" - áll a dokumentumban.
A NATO keleti szárnyán fekvő kilenc ország vezetői kifejezték, hogy készek támogatni a Moldovai Köztársaságot, Grúziát és Bosznia-Hercegovinát, vagyis azokat a NATO-partnereket, „amelyek a Kreml destabilizáló és káros befolyásának leginkább ki vannak téve az ország keleti és déli részén. a Szövetség." És rámutattak, hogy „Oroszország súlyos hibát követett el, amikor megszállta Ukrajnát és aláásta a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. Erősebbek és egységesebbek vagyunk, mint valaha, megerősítve a nemzeteink közötti tartós transzatlanti kapcsolatokat. Folytatjuk erőfeszítéseinket a béke, a biztonság és a stabilitás érdekében az euro-atlanti térségben."