A Polska Wielki Projekt Alapítvány nagyszabású konferenciát szerevezett a Három Tenger Kezdeményezés országainak együttműködéséről; a kétnapos konferencián természetesen nem hiányoztak a magyar hangsúlyok sem.
Fotó: YouTube
A Lengyel Értéktőzsde székházában tartott tanácskozás egyik legfontosabb panelbeszélgetése Grzegorz Górny szerkesztő, elemző, eszmetörténész moderálásában a fiatal demokráciák kérdésével foglalkozott: – Gyakran hallani nyugati kommentátorokat, elemzőket, megfigyelőket vagy politológusokat, akik a közép-kelet-európai országokkal szembeni felsőbbrendűség érzésével állítják, hogy fiatal demokráciák vagyunk, akiket demokráciára kell nevelni és tanítani. – vetette fel a kérdést.
Az első felszólaló, Emanuelis Zingeris, a litván parlament tagja válaszában leszögezte: A régió országai nem nevezhetők „új demokráciáknak”, hiszen az olyan országok, mint Litvánia és Lengyelország mély demokratikus gyökerekkel rendelkeznek. Beszélt az aktualitásokról, mindenekelőtt az ukrajnai háborúról és ennek kapcsán a szolidaritás fontosságáról is, felemlítve annak gyökereit, illetve az ebből a történelmi örökségből származó történelmi kötelességeinket. Korábban ugyanakkor a történelem során a lengyelekkel együtt elkövettünk egy hibát, hogy a Lengyel-Litván Nemzetközösség létrehozásakor nem építettük be harmadik elemként az ukránokat, a negyedikként pedig a fehéroroszokat – kockáztatta meg a gondolatot a litván parlamenti képviselő. Felvetette többek közt azt is, hogy a lengyel-litván közös ünnepként lehetne ünnepelni mind a lengyel alkotmány ünnepét, mind pedig a litván alkotmány ünnepét.
Fotó: YouTube
Nagy Dénes András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója három nyelven, litvánul, lengyelül és angolul is köszöntötte a résztvevőket. Beszédében felidézte a Przewodówban történteket, és kiemelte magyar-lengyel barátság szolidaritásának fontosságát. Utalt a két nemzet barátságának alapjaire, különösen a limanowai csatára, ahol a lengyel és a magyar csapatok közösen arattak győzelmet az orosz támadó felett, éppen Piłsudski Első Brigádjának köszönhetően. Szó esett a Visztulai Csodához is nélkülözhetetlen magyar segítségről, és a két nemzet közös szabadságküzdelmeinek fontosságáról is. Együtt haladunk a szeretet és a szabadság építésének épitésében – szögezte le.
A demokratikus, alkotmányos hagyományokra, II. András aranybullájának hagyományáról szólva, felemlítette, hogy az első parlamenti esemény 1057-ben történt, másfél évszázaddal az Aranybulla előtt. Kiemelte, régiónk politikai hagyományainál fogva mindig is a demokrácia jelzőbójája volt, és valóban inkább fordított a helyzet: a Nyugat államai tanulhatnának tőlünk – ehelyett úgy viselkednek, mintha a fiatalok gúnyolódnának az időseken – fogalmazott tréfásan.
Górny közbevetett egy feltevést, hogy a lengyel demokratikus berendezkedés alapjai talán éppen az Aranybullától Nagy Lajos (lengyelül Magyar Lajos) nemesi kiváltságlevelének közvetítésével kerülhettek át Lengyelországba – Marek Tracz-Tryniecki, a Łódzi Egyetemen működő Tocqueville Központ megerősítette e feltevést, hozzátéve még a Magna Charta befolyását is. Kiemelte, az eszmék, hagyományok, alkotmányos megoldások cserefolyamata valóban jellemző régiónkra.
A hagyományok folytatásáról szólva Górny itt vetette közbe, hogy akár a három (lengyel, litván és magyar) nemzet közös szentjét, Szent Hedviget. Felidézte a demokratikus reformok iránti békés elkötelezettséget.
Nagy Dénes András beszélt a Háromtenger Kezdeményezés magyar fogadtatásáról is – különösen fontosnak ítélte mindezt, és felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat nem elégséges politikai támogatást nyújt a régiónak. Ezt ellensúlyozza ugyanakkor a régió gazdasági, politikai ereje, amellyel azonban olykor még maguk a tagok sincsenek tisztában. Holott valóban erőt képviselünk, és ez megmutatkozik hagyományainkban is. A liberum veto hagyományáról szólva, a litván képviselő gondolataira válaszolva kitért arra is, hogy ma Brüsszelben ez nem a folyamatok megakasztásának vágyát jelenti, hanem sokkal inkább az egyhangú döntéshozatal iránti elkötelezettséget.
A demokratikus és alkotmányos hagyományok mellett a beszélgetők zárásképpen szót ejtettek az Európát érintő másik hatalmas kihívásról, a demográfiai lejtmenetről is.