A konzervatív Wnet Rádió ma a budapesti Parlament elől sugároz. Krzysztof Skowroński, a Radio Wnet alapítója, a Lengyel Újságírók Szövetségének elnöke Magyarország fővárosában tartózkodik.  

A délelőtti műsorsáv egyik első vendége a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója volt, aki a lengyel és a magyar politikusok mára tervezett találkozóját kommentálta. – Továbbra is jók a lengyel-magyar kapcsolatok – értékelte prof. Maciej Szymanowski, miközben a magyar-ukrán „diplomáciai háború” fortélyait magyarázta.

Hétfőn többek között Ryszard Terlecki, a Szejm alelnöke, Marek Kuchciński, a Külügyi Bizottság elnöke és Bogusław Sonik országgyűlési képviselő vesz részt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnökével, Latorcai János alelnökkel és Külügyi Zsoltán, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökével rendezett találkozón.

Jó lengyel-magyar kapcsolatok

 – Minden bizonnyal nem csak a lengyel, hanem a magyar külpolitika szempontjából is fontos Ryszard Terlecki és Marek Kuchciński marsall mai látogatása – magyarázta Maciej Szymanowski igazgató. - Azt gondolom, hogy Európában még mindig senki, sem lengyelek, sem magyarok, sem németek, sem franciák, sem maguk az ukránok nem értik teljesen a történteket. Ez a háború sokat változtat, és már nem lehet visszatérni a kitörés előtti állapothoz, a korábbi benzin- és olajárakhoz, vagy a gondtalan nyaraláshoz különböző egzotikus országokban – jegyezte meg Szymanowski, figyelmeztetve, hogy az a várakozás, hogy az ukrajnai háború hamarosan véget ér, "nem teljesen helytálló".

Maciej Szymanowski megjegyezte, hogy "Magyarország azon kevés uniós országok egyike, amelyek támogatják Ukrajna integrációját az Európai Unióban. Sajnos ez a lista nagyon rövid". – Magyarország is minden bizonnyal egy olyan állam, amely sok-sok éve nyíltan kiáll emellett, most pedig Ukrajna határainak sérthetetlenségéért is – hangsúlyozta a Felczak Intézet vezetője, megjegyezve, hogy a budapesti kormány úgy látja, nem szabad olyan békét kötni, hogy az oroszok elfoglalják a későbbi ukrán területeket. - Ahogy olvassuk egyes amerikai vagy német újságírók hangját, például a The New York Times-ban az a meggyőződés, hogy Biden elnök kormányának engedményeket kell tennie Oroszországnak, vagyis Ukrajnának át kell adnia területének egy részét az agresszornak.

Diplomáciai háború

Krzysztof Skowroński felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar politikusok nemcsak a közvetlen fegyverszállítást akadályozzák Ukrajnába, hanem sértegetik Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is. – A helyemben minden magyar ugrálna örömében, ha megtudná, hogy egy ilyen kis ország tulajdonképpen bármit blokkolhat az Európai Unióban. A valóság azonban nem ez. Arra is felhívnám a figyelmet, hogy Magyarország eddig semmilyen szankciót nem vétózott meg Oroszországgal szemben, és az ukrán menekülteknek nyújtott segély a magyar történelem legnagyobb humanitárius segítsége – jegyezte meg, rámutatva például a magyar kórházakban kezelt ukrán katonák nagy létszámára. – Kétségtelen, hogy ádáz diplomáciai háború dúl Kijev és Budapest között. Ezek egyrészt azokból a vádakból származnak, miszerint Magyarország szeretné elfoglalni Kárpátalja területeit, másrészt a magyarok az ukrán hatóságok hálátlanságára utalnak, amelyek nemcsak hogy nem köszönték meg a magyaroknak a hatalmas humanitárius segítséget, hanem beavatkoztak a magyar választási kampányba is - mondta Maciej Szymanowski, felidézve Zelenszkij elnök áprilisi, parlamenti választások előtti beszédeit, amelyek a jelenlegi budapesti kormányt kritizálták. A Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója megerősítette, hogy Magyarország és Ukrajna a kölcsönös vádaskodások spiráljába került, és reményét fejezte ki, hogy Lengyelország elég erős ahhoz, hogy "mindkét félnek el tudja magyarázni, hogy ez nem szolgál senkit és semmit", és hogy arra koncentráljanak, ami összeköti Magyarországot, Lengyelországot és Ukrajnát. – Főleg, hogy kisebbségben vagyunk az EU-ban – tette hozzá prof. Szymanowski.

Merész döntésekre van szükség

Maciej Szymanowski igazgató a Radio Wnet műsorában kiemelte azt is: "Európában mindannyiunknak látnia kell, hogy a helyzet jelentősen megváltozott", és másfajta gondolkodást igényel magyar, ukrán és lengyel részről is. – Az új helyzet merész döntéseket kíván. És minden bizonnyal az utolsó, amire Közép-Európában szükségünk van, hogy az egyes országok, kihasználva a háborút és a válságot, a múltból származó számlákat mutassanak maguknak, hogy fizetni kell – hangsúlyozta a magyar állampolgár.

(JAP)