A határőrség adatai szerint a háború kezdete óta már 3,383 millió ember, főként nők gyermekekkel érkezett Ukrajnából Lengyelországba. Ugyanakkor mintegy 100000 ukrán hagyta el Lengyelországot, akik feladták lengyelországi munkájukat, hogy hazájuk függetlenségéért harcoljanak. Amint arról a hétfői napilapok beszámolnak, ez a háborús zűrzavar erősen kihat a lengyel gazdaságra.
500 Plusz és a háborús egyensúlyhiány
Azok az ukránok, akik február 24-e után kerültek Lengyelországba, 500+ (500 zloty nevelési támogatás minden egyes 18 év alatti gyermek után – a szerk.) kérelmet nyújtanak be. Május 12–ig több mint 445 ezer kérelmet nyújtottak be, ami mintegy 691 ezer gyermeket érint". – olvashatjuk a Dziennik Gazeta Prawna új kiadásában. Egy másik szövegben Lukasz Wilkowicz újságíró rámutat, hogy az Ukrajnával vívott háború a lengyel gazdaságban egyrészt belső – a megnövekedett infláción keresztül, másrészt pedig külső – a folyó fizetési mérleg hiányán keresztül egyensúlyi problémákat okoz. "Pénteken (május 13-án, a szerk.) a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az áprilisi infláció végleges adatait. Ez 12,4 százalék volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint a hónap végi előzetes becslés. Áprilishoz képest 1,4 százalékponttal nőtt, főként az élelmiszerárak emelkedése miatt. Az NBP márciusi fizetési mérlegéről szóló információk szerint a folyó fizetési mérleg hiánya közel 14,2 milliárd zloty volt. Ez nagyrészt a magasabb import hatása, amelyet az energiahordozók árának ugrásszerű növekedése eredményezett" – írja a DGP.
A Rzeczpospolita a piaci helyzetről ír, ahol a vállalkozók az ukránok távozásával kapcsolatos munkaerő-piaci réseket próbálják betölteni. "Április végén már csaknem egymillió Lengyelországban dolgozó külföldi volt bejelentve a ZUS társadalombiztosítási rendszerébe. Közel háromnegyedük ukrán, köztük 132 ezer menekült, akik nálunk vállaltak munkát. Ők azonban főleg nők, és nehéz velük kitölteni azt a mintegy 100 ezer ukrán férfi által hagyott űrt, akik elmentek harcolni" – olvashatjuk. Ahogy Anita Blaszczak rámutat, a szakadék hamarosan tovább fog nőni, mivel az Ukrajnából a mozgósítással érintett idénymunkások százezrei nem fognak Lengyelországba jönni. A napilapnak adott interjújában Janusz Piechociński volt gazdasági miniszter "javaslata a probléma megoldására: jó, fegyelmezett munkaerőt, köztük olyan ritka szakembereket, mint a hegesztők, sofőrök és építőipari munkások, lehet találni a közép–ázsiai posztszovjet köztársaságokban, elsősorban Üzbegisztánban és Kazahsztánban." Az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók miatt az ott dolgozó üzbégek, kazahok és örmények ezrei veszítették el a munkájukat. A taskenti hatóságok szerint a háború kitörése után közel 0,5 millió oroszországi gazdasági migráns tért vissza Üzbegisztánba, és ez a szám az év végére 2 millióra emelkedhet. – Üzbegisztánnak és Örményországnak kell most prioritást élveznie a magasan képzett munkaerő megtalálása terén" – véli Piechociński, akit a Rzeczpospolita idéz.
Az ukrajnai helyzet
Eközben a Keleti Tanulmányok Központja szerint Ukrajnában a donbasszi csapatok érintkezési vonalán végig harcok folynak. "Az orosz fél által az ukrán állások áttörésére tett kísérletek azonban nem hoztak jelentős sikert, a támadók súlyos veszteségeket is elszenvedtek"(különböző források szerint egy vagy két zászlóaljat állítólag szétvertek)" – jelenti az OSW. A Rzeczpospolitában viszont azt olvashatjuk, hogy 2014-től eltérően "sok jel utal arra, hogy a Kreml ezúttal nem fog népszavazást hirdetni" a megszállt területeken. "A Duma államépítési és törvényhozási bizottságának helyettes vezetője, Daniil Bessarabov nemrég az alkotmányra hivatkozva azzal érvelt, hogy egy >>idegen államot, vagy annak egy részét<< Oroszországhoz lehet csatolni. Mindennek, állította, >>önkéntes<< alapon kell történnie. Ezzel utalt a Herszon régió megszálló hatóságainak közelmúltbeli nyilatkozatára, akik bejelentették, hogy kérni fogják Putyint, hogy a régiót csatolja az Orosz Föderációhoz". – jelenti a napilap. Az ukrán elnök egyik tanácsadója, Mihajlo Podolak határozottan reagál az ilyen kijelentésekre, és a Plusz-Mínusz magazinnak adott interjújában azt mondta: "Milyen okból engedjük át a földünket az oroszoknak? Olyan földet, ahol az emberek egyszerűen ki nem állhatják őket. Ukrajna szuverén ország az 1991-ben kikiáltott függetlenségének határain belül. Ezeket a határokat a nemzetközi közösség elismeri. Kik ők egyáltalán, hogy a mi területünkön intézkednek?" Piotr Semka a Do Rzeczy hetilapban kifejti, hogy "az orosz makacsság és egy hosszú hónapokon át tartó háború lefolytatása a vérző határ elvén a Kreml minden gyengesége ellenére megtörténhet. Az újságíró amerikai hírszerzési jelentésekre hivatkozva hangsúlyozza, hogy Putyin elnök a Nyugat nyomásának csökkentésére számít. "E feltételezés szerint a nyugati országok közötti politikai különbségek a világgazdaság tendenciáival kombinálva előbb-utóbb a társadalmak, majd a kormányok ellenállását fogják kiváltani az orosz gázról és olajról való lemondás elvi politikájával szemben. A Kreml politikai feltételezéseit nagyon gyakran valóságként kezelik, és meghatározzák az ország aktuális politikáját anélkül, hogy odafigyelnének arra, hogy mi történik valójában a barikádok túloldalán" – írja Semka. – Nézzük meg, mi különbözteti meg az oroszokat a civilizált világ többi részétől: az államhatalom szerepe a kollektív képzeletben. Az oroszok nagyon sok mindenbe hajlandóak belemenni, amíg Oroszország erős" – csatlakozik Piotr Skwieciński diplomata, aki az elmúlt években a moszkvai Lengyel Intézet vezetője volt. – Ez természetesen együtt jár azzal a meggyőződéssel, hogy a Nyugat felesküdött ellenük. El akarja pusztítani őket. Nagyon sok mindent megbocsátanak a hatóságoknak, cserébe azért a tudatért, hogy hatalmasok" – teszi hozzá Skwieciński a Sieci hetilapnak adott interjújában.
Lengyelország közelebb került az Országos Újjáépítési Terv forrásaihoz
A hétfői lapok beszámolnak arról is, hogy a lengyel hatóságok az elmúlt napokban áttörést értek el a Brüsszellel folytatott tárgyalásokon. "Mi a helyzet a nemzeti helyreállítási terv feloldásával és a lengyelországi finanszírozással? Az elmúlt hónapokban ez volt a lengyel (és nem csak) politika egyik kulcskérdése, amely a 2023-as választásokra is kihatással van. Most ez a folyamat újabb szakaszba lép. A kormány pénteken tájékoztatott az Európai Bizottsággal kötött megállapodásról az úgynevezett mérföldkövek, azaz a lengyelországi reformokat (beleértve az igazságszolgáltatást is) meghatározó rendelkezések formájáról, amelyek teljesítésétől függ az Országos Újjáépítési Terv –alapok későbbi részletekben történő folyósítása " – olvashatjuk a Rzeczpospolita című lapban.
A Dziennik Gazeta Prawna ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a "zöld lámpa az Országos Újjáépítési Tervnek" bejelentése összefügg a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamarájának várható felszámolásával, amelyet az Európai Bizottság követel, és amely több mint egy éve blokkolja a lengyel tervet. – Feltételezzük, hogy először az Országos Újjáépítési Tervet fogják kihirdetni, és közvetlenül utána a Szejm elfogadja a (Duda elnök által előkészített, a Fegyelmi Kamara felszámolását előirányzó – a szerk.) törvényjavaslatot" – mondta a DGP–nek egy kormánytisztviselő.