"Ez az a pillanat, amikor a politikusok által korábban használt szava kdrámaian elfogynak. >>Vlagyimir Putyin döntésével háborút szabadítottak el Európában<< – mondta Andrzej Duda elnök televíziós beszédében" – számol be a napokban történt eseményekről a Sieci című hetilap.  Az ukrajnai háborúnak pedig az újságok, hírszolgálatok és tudományos központok kiadványai szinte egész lapszámokat szenteltek a múlt héten.

Háború Ukrajnában

Az ukrán védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy Oroszország 150 harckocsit, több mint 700 páncélozott járművet és 4300 katonát veszített a csütörtök óta tartó harcokban. A harcok az ország keleti, déli és északi részén folytatódnak. A Rzeczpospolita e számának lapzártááig az oroszok sikertelenül próbáltak nyugat felől behatolni a fővárosba. – számol be a  hétfői Rzeczpospolita.

Az ukrán és orosz képviselők első találkozójára és megbeszélésére tegnap (vasárnap – a szerk.) került volna sor az ukrán–fehérorosz határon fekvő Pripjatnál. A biztonságot a törvénytelenül hivatalban lévő Alekszandr Lukasenko garantálta volna. Az időpontot a fehéroroszországi rakétakilövések miatt elhalasztották. A lapzártáig nem volt új információ arról, hogy a találkozóra sor került-e vagy sem. Egy órával a lehetséges találkozóról szóló hírek előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy emeli Oroszország stratégiai erőinek készültségi fokát. A Nyugatra gyakorolt nyomás újabb formája nem volt meglepetés" – olvashatjuk a Dziennik Gazeta Prawna oldalain. Sajtóértesülések szerint a bejelentett moszkvai-kijevi tárgyalásokra valószínűleg hétfőn kerül sor. Eközben, ahogy a szakértők megjegyzik, az orosz csapatok nem voltak olyan sikeresek, mint amire Moszkva számított. – Az oroszok hadműveleti szándéka egyfajta villámháború volt, négy-öt hadműveleti irányból hirtelen csapást mértek. A legfontosabbat Fehéroroszországból Kijev felé hajtották végre, és desszantosok szállták meg a fővároshoz közeli repülőteret. A szándék az volt, hogy gyorsan beszivárogjanak a városba a felderítő és elterelő csoportok, amelyeknek el kellett volna érniük a kormányközpontot, és ezzel egyidejűleg irányítaniuk kellett volna a rádiót és a televíziót, hogy bejelenthessék a világnak, hogy a jelenlegi elnök hatalmát megdöntötték. Megfigyeléseink szerint az oroszok nem érték el céljaikat" – magyarázza Leon Komornicki tábornok, a lengyel hadsereg vezérkari főnökének volt helyettese az Rzeczpospolitának adott interjújában. Mint a katonatiszt hangsúlyozza, Moszkva alábecsülte az ukrán hadsereg képességeit, amely 2014 óta készült egy ilyen konfliktusra. Közben Ukrajna elnöke – Volodimir Zelenszkij – a Rzeczpospolita című napilap címlapján "Hős" aláírással szerepelt.

További szankciók, uniós és NATO intézkedések

A média és a tudományos központok is megjegyzik a nemzetközi struktúrák kivételesen gyors és erőteljes reakcióját, amelyek kifejezetten "orosz inváziónak" nevezik az ukrajnai konfliktust, és következtetéseket vonnak le a moszkvai hatóságokkal szemben. "Február 24–25–én Brüsszelben rendkívüli csúcstalálkozót tartott az Európai Tanács (ET), amelyet az ukrajnai orosz katonai inváziónak szenteltek. Az Unió szigorú gazdasági szankciókat fogadott el, amelyek hosszú távon csökkentik Oroszország pénzügyi tartalékait" – jelentik a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének elemzői. Néhány nappal később, a nyugati vezetők hosszas tárgyalásai után arról is döntés született, hogy Oroszországot kizárják a SWIFT nemzetközi bankközi elszámolási rendszerből, vasárnap pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az Európai Unió történetében először a Közösség fizetné a fegyverek beszerzését és szállítását egy megtámadott országnak. "Emellett Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter felkerült az EU, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kanada szankciós listájára" – mutat rá eközben a Keleti  Tanulmányok Központja.

Lengyelország segít az ukránoknak 

A hagyományos és a közösségi médiában is számos beszámoló jelent meg arról, hogy a lengyel polgárok és az állami struktúrák több százezer keletről érkező menekültnek nyújtottak segítséget. Az Ukrajnával közös határ teljes hosszában, a Podlasiei és a Lublini vajdaságokban, a határátkelőhelyeken és a przemyśli vasútállomáson  befogadóállomásokat létesítettek. – Ezeken a pontokon a rászorulók pihenhetnek és orvosi segítséget kaphatnak – mondta Paweł Szefernaker belügyi és közigazgatási miniszterhelyettes. A Belügyi és Közigazgatási Minisztérium megnyitotta az összes határátkelőt az ukránok előtt. Azokat is beengedik az országunkba, akiknek nincs vízumuk, kovid igazolványuk stb. Azt is engedélyezték, hogy gyalogosan keljenek át, ami péntekig lehetetlen volt. Ez azért fontos, mert a férfiak gyakran hozzák a családjukat a határra, majd visszatérnek, hogy maguk is harcoljanak. Lengyelország kijelentette, hogy képes befogadni a menekülteket, akár milliós nagyságrendben is" – olvasható a Sieci című hetilapban. "Adománygyűjtést is indítottak az ukránoknak, és olyan cégek állásbörzéi is megjelennek, amelyek a háború elől menekülőket tudnák  foglalkoztatni. Néhány, keleti szomszédainkat foglalkoztató lengyel vállalat nem egy, hanem két fizetést fizetett nekik előre, hogy biztosítsa a következő, legnehezebb hetek működését. Mások abban segítenek, hogy családokat hozzanak át Ukrajnából, és még azt is vállalják, hogy hat hónapig finanszírozzák egy lakás bérleti díját". – írja a továbbiakban Marek Pyza és Marcin Wikło.  "A nemzetünk által tanúsított empátia mértéke  csodálatra méltó. És ezt a csodálatot a világ is kifejezi. A közösségi médiában rendkívül népszerű volt Matt Gutman, az amerikai ABC News csatorna újságírójának videóriportja, amely csodálattal mutatja be, hogy Lengyelország milyen körülmények között és milyen széles körű segítséget nyújtott a Przemyśl vasútállomásra érkező ukránoknak". – tájékozttnak az újságírók. A DGP oldalain Klara Klinger azt is leírja, hogyan készül a lengyel egészségügyi szolgálat a menekültek fogadására. "120 kórház készen áll az ukrajnai betegek fogadására, ukrán nyelvű teleplatform,  sebesültek szállítására alkalmas vonat, a keletről érkező betegek számára nyitott magánegészségügyi szolgálat, ingyenes vizsgálatok és oltások, valamint az e-receptek kiállításának lehetősége – a háború elől menekülők orvosi ellátása készen áll" – olvashatjuk. A legfiatalabb menekültekről az iskolák is gondoskodnak majd. "A minisztérium az önkormányzatoknak további pénzeszközöket biztosít a háború sújtotta Ukrajnában élő gyermekek oktatására. – Az Ukrajnából érkező gyermekek és fiatalok támogatásban részesülnek. Az oktatási szubvenció tartalékán belül további forrásokat tudunk majd elkülöníteni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek Ukrajnából érkező diákokat fogadnak – jelentette be Dariusz Piątkowski oktatási és tudományos miniszterhelyettes a Twitteren" – számol be a "Rzeczpospolita".