A lengyel újságokban a legtöbb helyet változatlanul az ukrajnai feszült helyzet és a Moszkva terveiről szóló legfrissebb jelentések foglalják el.
Feszültség Kijev és Moszkva között
"A múlt hét végén a képviselőházban Mark Milley tábornok, az egyesített vezérkari főnök által közölt hírek nem adnak optimizmusra okot. A tárgyalások paravánja mögött a Kreml az elmúlt két hétben 60-ról 83-ra növelte az Ukrajna határai mentén állomásozó taktikai harci zászlóaljak számát, és további 14 már úton van. Mindegyik 750-1000 katonából áll (...).Az amerikaiak szerint ilyen ütemben Moszkva két héten belül készen áll egy nagyszabású invázióra: alig 40 ezer katonája hiányzik" – olvasható az Rzeczpospolita hasábjain. "Milley szerint február közepén a Kreml mindössze 72 óra alatt képes lesz elfoglalni Kijevet. A műveletnek az orosz oldalon mintegy 4 ezer, az ukrán oldalon pedig négyszer annyi áldozata lenne". – írja a továbbiakban a napilap.
Elżbieta Kaca, a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének szakértője ugyanakkor rámutat, hogy "az EU eddigi reakciója az orosz csapatoknak az ukrán határ mentén történő összpontosítására korlátozott volt, annak ellenére, hogy Oroszország fellépése kihívást és fenyegetést jelent az európai biztonságra nézve". "Franciaország és Németország megpróbálja újraindítani a normandiai formátumot, az EU pedig pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, többek között a polgári biztonság érdekében. Az EU álláspontjának megerősítése az lenne, ha figyelmeztetnénk Oroszországot a pénzügyi szankciók lehetőségére, amelyek többek között az orosz bankokat sújtanák, valamint az Északi Áramlat 2 blokkolására" – hangsúlyozza Kaca.
És hogyan viszonyul Németország az Északi Áramlat 2 gázvezeték kérdéséhez? – Nem akarok spekulálni az invázió mértékéről. Ez kockázatos. Felhívom a figyelmet, hogy Putyin nem mondja el, mit szándékozik tenni. Mindössze annyit látunk, hogy az orosz csapatok hatalmas koncentrációja van Ukrajna körül. De hogy ez milyen célt szolgál, azt nem tudjuk. Ezért nekünk sem szabad pontosan meghatározni, hogy mi lesz a reakciónk. A Kreml is maradjon bizonytalanságban. Csak az Északi Áramlat 2 kapcsán teszünk kivételt, Lengyelország és más országok számára ez különleges jelentőséggel bír – magyarázza Arndt Freytag von Loringhoven, Németország lengyelországi nagykövete az Rzeczpospolitának adott interjújában. A diplomata hangsúlyozza, hogy a gázvezeték "benne lesz abban a szankciócsomagban", amellyel Moszkva szembesül, ha megszállja Ukrajnát. – Nem tudom elképzelni, hogy az Északi Áramlat 2-n keresztül gáz áramlik, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát" – mondta a nagykövet.
Ugyanakkor, amint arra Mateusz Obremski a Dziennik Gazeta Prawna oldalain rámutat, a kelet–európai konfliktus kirobbanásának megakadályozására irányuló intenzív diplomáciai erőfeszítések hete kezdődik. Az Ukrajna körüli konfliktus kezelését kijevi és moszkvai útjain először Emmanuel Macron francia elnök (hétfőn és kedden), majd egy héttel később Olaf Scholz német kancellár kísérli meg. Európa felfrissíti a többoldalú platformokat is. Kedden a weimari háromszög (Franciaország, Németország, Lengyelország) elnökei találkoznak Berlinben, csütörtökön pedig a normandiai formátumban (Franciaország, Németország, Oroszország, Ukrajna) zajlanak majd a tárgyalások" – jelenti az újságíró. Mint Obremski rámutat, "miközben az európaiak fokozzák a diplomáciát, az amerikaiak folytatják a Kijevnek nyújtott katonai támogatást". "A hétvégén már a nyolcadik, az Egyesült Államok katonai támogatásával érkező repülőgép szállt le az ukrán fővárosban, összesen az USA már több mint 650 tonna "védelmi lőszert" küldött a Dnyeper fölé, és ezzel még nincs vége az amerikai szállítmányoknak valamint a hírszerzési támogatásnak. A NATO keleti szárnyát is megerősítik." – teszi hozzá az újságíró. A Pentagon bejelentése szerint a következő napokban 1700 amerikai katona érkezik Lengyelországba, és további amerikai erőket irányítanak Németországba és Romániába is.
Ugyanakkor, ahogyan Marcin Ociepa, a lengyel védelmi minisztérium helyettes vezetője megjegyzi, a keleti helyzet alakulásának lehetséges forgatókönyvei között szerepel az orosz csapatok állandó jelenléte Fehéroroszországban. – Ehhez hozzátennék egy negyedik forgatókönyvet. Oroszország számára költséges, de valószínű, hogy ők (az orosz csapatok - a szerk.) visszavonulnak, de csak néhány egységet vonultatnak vissza. Így például Fehéroroszországból már nem fognak kivonulni. Ez pedig stratégiai értelemben teljesen megváltoztatja a geopolitikai helyzetünket – magyarázza a politikus a DGP-ben.
A Do Rzeczy című hetilapban Maciej Pieczyński azt írja, hogy bár "Kijevnek nagyobb szüksége van Varsóra, mint Varsónak Kijevre", "ebben a szövetségben Ukrajna osztja a lapokat, követeléseket támaszt és védi saját érdekeit". "Lengyelországnak nagyobb, de egyben bölcsebb nyomást kell gyakorolnia a jelenlegi kijevi hatóságokra. Nem szabad a kölcsönös kapcsolatokat a katonai biztonság kérdésére korlátozni" – magyarázza az újságíró, megemlítve a történelmi politika vitás kérdéseit, de olyan hétköznapibb ügyeket is, mint a Kijev által blokkolt vasúti tranzit Ázsiából Lengyelországba. "A hivatalos indok a javítási munkálatok elvégzésének szükségessége volt. A valóságban Ukrajna így akart konkrét engedményeket kikényszeríteni Lengyelországtól. Kijev felajánlotta, hogy feloldja a tranzitforgalom akadályait, ha Varsó megemeli az ukrán járművezetőkre vonatkozó szállítási korlátozásokat. Ebben a kérdésben paritás volt. Lengyelország évente 160 000 engedélyt adott ki ukrán fuvarozók számára, míg Ukrajna ugyanennyi engedélyt adott ki lengyel fuvarozó cégek számára. Kijev többet akar – 200 ezret". – ismerteti Pieczyński az ukrán hatóságok tevékenységét.
Megállapodás Turow-ról
Az elmúlt napokban a média és a tudományos élet is széles körben beszámolt a turówi bánya körüli vita végéről, amelynek ügye egészen az Európai Unió Bíróságáig jutott. "Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Petr Fiala cseh miniszterelnök idén február 3-án Prágában megállapodást írt alá a turówi bányában folytatott bányászati tevékenységről. A kompromisszum megkötése véget vet a kétoldalú kapcsolatokat negatívan befolyásoló jogi és ökológiai vitának. Ez volt egyben az első találkozó a két kormányfő között a Fiala-kabinet tavaly decemberi beiktatása után." – olvasható a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének elemzésében. Mint az intézet elemzője hangsúlyozza, a megállapodás "biztosítja a hazai energiaszektor működésének stabilitását, és pozitív hatással lesz a nagykereskedelmi villamosenergia-árakra". A KWB Turówban bányászott szén mintegy 90%-át a közeli erőmű működtetésére használják fel, amely a hazai villamosenergia-termelés 3,5-7%-át adja, és viszonylag alacsony áron biztosít villamos energiát". Ez különösen fontos annak az energiaválságnak az összefüggésében, amellyel Európa már most is szembesül: "Az Oroszországtól való függőség, amely a múltban nagy mennyiségben szállított kényelmes és olcsó üzemanyagot, elhitette az európaiakkal, hogy Moszkva függ a földgázeladásoktól, és mindig készen áll arra, hogy növelje a más forrásokhoz képest olcsóbb üzemanyag szállítását." – hangsúlyozza Marek Budzisz a "Sieci" hetilapban. Eközben, mint az újságíró beszámol róla, "a gázárak az európai piacokon azért emelkedtek, mert a kereslet nagyobb, a tartalékok kisebbek, és Oroszország csak annyi üzemanyagot szállít, amennyit hosszú távú szerződésekben vállalt, a Moszkvához hű országokat árcsökkentéssel és előnyös szerződésekkel jutalmazza, a szófogadatlan és engedetlen országokat, például Moldovát, pedig a gázárak megugrásával bünteti."
Elhunyt Jarosław Marek Rymkiewicz. "Úgy értette és szerette Lengyelországot, mint kevesen .
A hétvégén elhunyt Jarosław Marek Rymkiewicz kiváló író, drámaíró és költő. "A romantika rejtelmeit tárta elénk, páratlan, a barokkra utaló verseket írt. Lefordította a világ drámairodalmának klasszikusait. Ugyanakkor a politikai megosztottságot olyan korabeli hangvételű történelmi esszékkel fejezte ki és fokozta, mint a >>Felfüggesztve<<, a >>Kinderszenen<< vagy a >>Jarosław Kaczyńskihoz<< és a >>A vér<< című versek. Az 1970-es években groteszk drámákat írt: előre látta a mai Lengyelországot, és figyelmeztetett rá". – Jacek Cieślak a Rzeczpospolita című lapban emlékezik vissza a művészre. "Elhunyt Jarosław Marek Rymkiewicz, a nagy költő és entellektüel. Hazafi és tekintély, aki úgy értette és szerette Lengyelországot, mint kevesen" – emlékezett vissza Piotr Gliński miniszterelnök-helyettes, kulturális és nemzeti örökségi miniszter. Az író halálát Mateusz Morawiecki miniszterelnök is kommentálta, aki "nagy lengyelnek" nevezte Rymkiewiczet. "Valószínűleg így lehet a legrövidebben írni Jarosław Marek Rymkiewicz-ről. Természetesen nagyszerű költő is volt, akit irodalmi díjakkal halmoztak el, és akit sokan korabeli Bárdnak tartottak. Nagyszerű irodalomkritikus és csodálatos esszéíró volt, aki szenvedélyesen alkotott remekműveket a legkitűnőbb anyagból – a lengyel történelem, kultúra és nyelv témájából –. Megalkuvást nem ismerő, provokálni szerető, aki bátran kimondja a népszerűtlen dolgokat is. De mindenekelőtt nagyszerű lengyel volt" – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Lengyelország első érme
A lengyel média is beszámol Lengyelország első érméről a pekingi téli olimpián. A normálsánc bronzérmese Dawid Kubacki síugró lett. "Kevés jel utalt arra, hogy Dawid Kubacki (...) bár egyéni világbajnok Seefeldben (2019), a 68. Négysáncverseny győztese (2019/2020) és olimpiai bronzérmes a pjongcsangi csapatversenyben, mosolyogva ugrik majd a dobogóra a zhangjiakoui- sánc alatt. A szezon kezdete óta (...) nem volt jó formában , a kitartó munka nem hozott eredményt, aztán megjelent a koronavírus, és még az olimpiai csapatba kerülés sem tűnhetett biztosnak. Mégis elment a játékokra és érmet nyert, az első egyéni érmét, amit valószínűleg a legkevésbé várt, ezért fokozott örömmel fogadott" – számol be a Rzeczpospolita.