Az ukrajnai válság kapcsán a lengyel média beszámol a legfrissebb nemzetközi eseményekről és Kijev egy esetleges katonai konfliktusra történő előkészületeiről. A lapok hétfői számaiban azonban más témák is szerepeltek – többek között az Oroszország által tervezett esetleges gázzsarolás elemzése és a spoofing elleni küzdelem, amelynek egyre gyakrabban válnak áldozatává közszereplők.
Feszült helyzet Ukrajnában
Egyértelműen a média első számú témája a keleti helyzet, beleértve az orosz csapatoknak az ukrán határ közelében történő mozgósításáról szóló jelentéseket. Néhány nappal ezelőtt a kijevi védelmi minisztérium bejelentette, hogy több mint 127 000 orosz szárazföldi, légi és a haditengerészethez tartozó katonát mozgósítottak a határ közelében. Eközben azonban, amint arra a Keleti Tanulmányok Központja rámutat, a kijevi hatóságok óvatosan nyilatkoztak az orosz agresszió veszélyéről, miközben a Nyugathoz fordultak, hogy növeljék a katonai segítségnyújtást és szigorú szankciókat vezessenek be az országgal szemben. "Volodimir Zelenszkij elnök január 20–án és 25–én a polgárokhoz intézett beszédeiben óva intett attól, hogy engedjünk a pániknak, ami állítólag az orosz propaganda célja. Az ukrán fegyveres erők parancsnokságának képviselői, a védelmi miniszter és a miniszterelnök biztosítanak az ország védelmére való felkészültségről (amelynek alapja a hadsereg és a területvédelmi erők), valamint a gazdaság ellenálló képességéről." – tájékoztat a Központ.
Ugyanakkor az ukrán védelmi minisztérium vezetője, Olekszij Reznyikov a Rzeczpospolita című lapnak adott interjúban azzal érvel, hogy egyelőre nem lesz nyílt konfliktus. – Jelenleg, a mi és partnereink hírszerzési információi szerint folytatódik a csapatok koncentrációja, de még nem alakultak meg a csapásmérő csoportok. És ez azt jelenti, hogy sem ma, sem holnap nem lesznek képesek támadni. Ha azonban Putyin ilyen döntést hoz, időre lesz szüksége"– hangsúlyozza Reznyikov. "Az ukrán miniszter azt állítja, hogy az orosz erők száma az ukrán határnál hasonló ahhoz, amit a világ tavaly tavasszal megfigyelt. Azt állítja, hogy egyes nyugati országok sokkal jobban félnek egy orosz inváziótól, mint Ukrajnától, mert >> Afganisztánból való kivonulás utáni szindrómájuk van<<, és ezúttal >>előre akarnak reagálni<<" – olvashatjuk tovább az Rzeczpospolitában. – Ma a Nyugat úgy látja, hogy valós fenyegetés van, ezért minden harangot meg akar kongatni. Ukrajna számára azonban nincs ebben semmi újdonság, a háború hazánkban 2014-ben kezdődött. Ugyanazokra az adatokra támaszkodunk, de másképp érzékeljük őket. Hozzászoktunk a háborúhoz" - teszi hozzá a védelmi minisztérium vezetője egy interjúban.
A lengyel védelmi minisztérium volt vezetője, Romuald Szeremietiew a Do Rzeczy című hetilapban azonban rámutat, hogy a szakértői vélemény szerint "Ukrajna és hadserege jelentős előrelépést tett a Krím megszállása óta eltelt években". "Először is a legfontosabb dolog – a morál. Az ukrán társadalomban kialakult egy erős tudatosság az Oroszország elleni védekezés szükségességéről" – magyarázza Sheremetyev. "Az ukrán fegyveres erők létszáma egyes források szerint 200 ezer, mások szerint 250 ezer fő, az úgynevezett első vonalbeli tartalékosok, vagyis a katonai tartalékosok, akik már voltak háborúban és harcoltak az oroszokkal, 300 ezer fő. Mozgósítás esetén nem kell majd kiképzésen részt venniük, hanem azonnal katonai alakulatokhoz küldhetik őket" – hangsúlyozza tovább a politikus.
Európa és az USA a keleti eseményekkel kapcsolatban
A lengyel média és a kutatóközpontok is beszámoltak az európai országok és az Egyesült Államok reakcióiról az ukrajnai eseményekre. "Január 27–én és 28–án Szergej Lavrov külügyminiszter és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője először kommentálta a január 26–án átadott amerikai és NATO–válaszokat, amelyeket Oroszország 2021 decemberében bejelentett európai biztonsági ultimátumára adott. A politikusok elégtelennek értékelték, mivel elutasították azokat a jogi garanciákat, amelyek azokra a követelésekre vonatkoztak, amelyek garantálnák, hogy nem bővítik tovább a NATO–t és megszüntetik a szövetség keleti szárnyán való katonai jelenlétét", de a tárgyalásokat nem szakították meg – írja a Keleti Tanulmányok Központ. Mint a Központ elemzője, Witold Rodkiewicz a továbbiakban rámutat: "Moszkva reakciója azt jelzi, hogy Oroszország egyelőre folytatni kívánja a kétirányú fellépést". "Egyrészt továbbra is tárgyalásokat fog folytatni (különösen az Egyesült Államokkal), számítva a NATO–n belüli megosztottságra, különösen a Washington és Berlin közötti nézeteltérésekre. Kiemeli, hogy Lavrov az amerikai választ >>a diplomáciai tisztesség mintaképeként<< dicsérte, míg a NATO válaszát keményen bírálta. Másrészt a Kreml fokozni fogja a feszültséget erősítő propagandát és a hibrid lépéseket, továbbra is egy nehezen meghatározható méretű fegyveres konfliktus fenyegetésével próbálja megfélemlíteni a nyugati felet" – magyarázza a szakértő.
Közben az Rzeczpospolitában Andrzej Łomanowski rámutat, hogy "miután megkapta Amerika és a NATO válaszát az ultimátumára, a Kremlben csillapodnak az indulatok, és már senki sem követel háborút a Nyugattal. "– Mikor csapunk le Washingtonra? – kérdezte Szergej Lavrov külügyminisztert egy sajtótájékoztatón a Russia Today állami propagandacég vezetője, Margarita Simonian. – Ha Oroszországtól függ, nem lesz háború. Nem akarunk háborút" – biztosította Lavrov. A Kreml valószínűleg a diplomácia vezetőjét bízta meg azzal a feladattal, hogy csillapítsa a politikusok érzelmeit, mert Lavrov péntek óta minden nap megjelenik a nyilvánosság előtt, és csillapítja kollégáit. – olvashatjuk a napilap hasábjain, a "Fegyverrel a lábunk előtt állva" című szövegben.
A Keleti Tanulmányok Központja arra is rámutat, hogy az elmúlt napokban válság alakult ki a Kijev–Berlin kapcsolatokban, mivel a német hatóságok gátolták az ukrán hadseregnek történő fegyverszállítást, "valamint egyes német katonák és politikusok nyilvánosan kifejtett véleménye miatt, amely széles körű felháborodást váltott ki Ukrajnában". "A német haditengerészet vezetője, Kay-Achim Schönbach altengernagy például kijelentette, hogy a Krím soha nem fog visszatérni Ukrajnához, és megértését fejezte ki Vlagyimir Putyin elnök politikája iránt, míg Markus Söder bajor miniszterelnök és CSU–vezető megkérdőjelezte az Oroszország elleni nyugati szankciók értelmét, és kizárta, hogy Ukrajna belátható időn belül NATO-tag lehet. Válaszul az ukrán külügyminisztérium vezetője kijelentette, hogy ezek a vélemények Putyint Ukrajna megtámadására ösztönzik, és ellentmondanak a Németország által eddig nyújtott támogatásnak". – emlékeztetnek a Központ elemzői.
A médiában is nagy visszhangja volt annak, hogy Németország 5000 katonai sisakot adott az ukrán hadseregnek. "Azt, hogy Németország 5000 sisakot küldött az orosz agresszió által fenyegetett Ukrajnának katonai segélyként, a kijevi polgármesterhez hasonlóan a "vicc" szóval lehetne kommentálni, ha ez a lépés nem mutatná egyértelműen Berlin politikáját a súlyos európai válsággal szemben". – írja Marek Budzisz a Sieci című hetilapban. "Berlin politikája nemcsak Kelet-Európában okozott csalódást. Az Egyesült Államokban egyre többször hallani olyan hangokat, hogy a Joe Biden által bejelentett atlanti kapcsolatok újjáépítését, a >>Amerika visszatért<< formula szerint, a fő európai szereplők, különösen Berlin és Párizs vonakodva fogadják". – írja tovább az újságíró, példákat hozva arra, hogy az amerikai sajtóban milyen kritikák érték Berlin tevékenységét.
Ebben az összefüggésben különösen fontosak az európai országok gázellátásáról szóló tárgyalások.
A DGP hangsúlyozza, hogy a stratégák azon tűnődnek, hogyan boldogulna Európa, ha Moszkva leállítaná a gázszivattyúzást. "Minél több jel utal arra, hogy a Kreml katonai offenzívát indít, annál gyakrabban kerül szóba Európa keletről érkező gázszállításoktól való esetleges elvágásának következménye is. Az Európába irányuló további LNG (cseppfolyósított földgáz) szállításokat az amerikaiak már átirányították, és amennyiben Vlagyimir Putyin elzárná a csapot, Ausztrália kijelentette, hogy kész támogatást nyújtani. Többek között Katarral is folynak tárgyalások a sürgősségi szállítmányokról" – jelentette a napilap. "E tervek határait az európai infrastruktúra szabhatja meg: az üzemanyag átvételére és újragázosítására szolgáló terminálok és az átviteli hálózat. Másrészt az Európával csővezetékeken keresztül összeköttetésben álló exportőrök, például Norvégia esetében kétséges, hogy a jelenlegi termelési szint mellett képesek lesznek-e több nyersolajat kínálni" – folytatódik a jelentés.
A lengyel kormány küzd a spoofing ellen
A "Rzeczpospolita" ezzel szemben felhívja a figyelmet a kormánynak az úgynevezett spoofing elleni fellépésére. "Tavaly december óta ismeretlen elkövető vagy elkövetők telefonos támadásokat hajtottak végre, konkrét személyek számainak kiadva magukat. Ez az úgynevezett spoofing" – magyarázzák az "Rz" újságírói. Mint a szöveg szerzői megemlítik, a támadások célpontjai ismert személyek családjai lettek, többek között: Dorota Brejza – ügyvédnő, a KO (Polgári Koalíció) szenátorának felesége, Paweł Wojtunik – a CBA (Központi Korrupcióellenes Hivatal) volt vezetője, Roman Giertych – volt parlamenti képviselő és miniszterelnök-helyettes, Jakub Banaś – a Legfelsőbb Ellenőrző Kamara elnökének fia és Borys Budka, a Polgári Koalíció vezetője és parlamenti képviselője.
"A legtöbb ilyen esetet az köti össze, hogy az elkövető megfenyegeti vagy továbbítja a szerettei halálával kapcsolatos információkat" – tájékoztat a napilap. "Mint a >>Rzeczpospolita<< megtudta, a kormányban már jó ideje intenzív munka folyik a spoofing elleni megoldásokkal kapcsolatban, amelyet Janusz Cieszyński, a Miniszterelnöki Kancellária digitális ügyekért felelős államtitkára kezdeményezett" – olvasható a továbbiakban. Miben állnának az új megoldások?
"Cieszynski miniszter egy velünk folytatott beszélgetésben elmagyarázta, hogy például a lopott számról érkező hívásokat a rendszer automatikusan jelölné, például csillaggal. A távközlési vállalatok várhatóan egy hónapon belül válaszolnak a javaslatra. >>Nem szabad elfelejtenünk, hogy nagyrészt az üzemeltetőkön múlik, hogy sikerül-e és milyen gyorsan bevezetniük hatékony és biztonságos megoldásokat<<< – hangsúlyozza Krzysztof Bieda, a digitális politika előmozdításával foglalkozó részleg munkatársa, amikor az ilyen eszközök bevezetésének lehetséges határidejéről kérdezik – folytatja az Rzeczpospolita.
