Back to top
redakcja2 küldte be 14.12.2021 időpontban
Heti lapszemle a Visztula partjáról
Polityka

 

December 13-a különleges dátum Lengyelországban, mivel ez a nap az 1981 decemberétől 586 napig tartó hadiállapot bevezetésének évfordulója. Mint a Nemzeti Emlékezet Intézete felidézi, ebben az időszakban összesen 10131 antikommunista ellenzéki aktivistát internáltak, több ezer lengyel család élete tört össze, és legalább 56 ember vesztette életét – köztük a wujeki szénbánya kilenc bányásza, akiket a sztrájk pacifikálása során lőttek le.

 

Elnyomás és félelem

1981. december 13. vasárnap volt. Az első letartóztatások valójában szombat este kezdődtek. Szülővárosomban, Gdańskban már éjszaka havazott. Mindenki főleg Wojciech Jaruzelski [akkori miniszterelnök és a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára - a szerk. megjegyzése] "Reggeli" beszédére emlékszik, amelyet hideg, kíméletlen robothangon mondott el". – idézi fel a  Do Rzeczy hasábjain Piotr Semka  a 40 évvel ezelőtti eseményeket. "Jaruzelski egyértelműen kijelentette, hogy a helyzet ellenőrzés alá vonásának és az ellenállás leverésének fő eszközei az elnyomás és a félelem lesznek. A kényszerítő apparátusnak kíméletlenül és brutálisan kellett fellépnie, az elnyomás volt az alapvető eszköz, valamint a hadiállapot szerinti gyorsított eljárás fenyegetése, amely akár halálbüntetéssel is járhatott. Nemcsak az egyetemeken lévő ellenzéki hangulatot vagy a felfüggesztett Szolidaritás vezetőségének tagjait kellett pacifikálni, hanem azokat a munkahelyeket és intézményeket is, ahol 1981. december 13-án sztrájkok kezdődtek" – írja Piotr Gontarczyk a Sieci hetilapban.

A hadiállapot 40. évfordulóján tartott ünnepségeken többek között Andrzej Duda elnök és Mateusz Morawiecki miniszterelnök is részt vett. – Emlékezünk az összes áldozatra és a hadiállapot  alatt elnyomottakra. Emlékezzünk a hősökre! Az ő bátorságuknak és erejüknek köszönhető, hogy a kommunizmus végül összeomlott, és Lengyelország visszanyerte szabadságát. Nekik köszönhetjük, hogy ma saját szuverén, demokratikus államunkban élünk – szólított fel az elnök az évforduló alkalmából küldött külön üzenetében.

Morawiecki miniszterelnök  a közösségi médiában közzétett bejegyzésében rámutatott, hogy "a hadiállapot  a már összeomló diktatúra hatalmának utolsó megnyilvánulása volt". "Tudjuk, hogy ez csak egy pillanatra állította meg a Szolidaritás diadalát. Mégsem tudunk túllépni rajta, és lezártnak tekinteni ezt a történetet. Tartozunk ezzel  annak a több ezer függetlenségi aktivistának, akiket internáltak, megvertek és megaláztak. Tartozunk ezzel a hadiállapot minden ismert és ismeretlen áldozatának. Végül tartozunk ezzel Lengyelországnak, mert Jaruzelski árulása egy egész évtizedtől fosztott meg mindannyiunkat, és egy újabb generációt tett tönkre" – hangsúlyozta a kormányfő.

Scholz kancellár Varsóban

A címlapok az újonnan kinevezett német kancellár, Olaf Scholz vasárnapi lengyelországi látogatásának kommentárjaival vannak tele. Párizs és Brüsszel után Varsó volt a harmadik pont a német kormányfő nemzetközi látogatásainak térképén. A Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint az első hivatalos találkozón Morawiecki miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az új kormány kinevezése a nyugati határon túl új fejezetet jelent a lengyel-német kapcsolatokban is.  A politikusok a megbeszélések során a közös kihívásokra, többek között az EU keleti határán és Ukrajnában kialakult helyzetre összpontosítottak. Hogyan kommentálja a lengyel média a találkozót? "A két országot még mindig több kérdés is megosztja. Az eltérések sorát az Északi Áramlat 2, a jóvátételek, valamint az EU jövőjének és a lengyel jogállamiságnak a megítélése  nyitja meg. Az ukrán-orosz határon kialakult helyzetet azonosan értékelik. Scholz hangsúlyozta, hogy Ukrajna területi integritása  vitathatatlan" – elemzik a Dziennik Gazeta Prawna újságírói.

A Rzeczpospolita ugyanakkor rámutat, hogy "a kancellár vasárnapi varsói bemutatkozó látogatását két nappal korábban igyekezett előkészíteni a német diplomácia vezetője. Annalena Baerbock pénteken a lengyel fővárosba látogatott, és megbeszélést folytatott Zbigniew Rau külügyminisztériumi vezetővel. A miniszterek áttekintették a  kapcsolatokat, amelynek fontos eleme volt a lengyel szempontból nehéz, de kulcsfontosságú kérdések felvetése is, így a németországi lengyel közösség jogai, a második világháború lengyel áldozatairól való berlini megemlékezés, valamint a jóvátétel és a Lengyelországnak járó háborús kárpótlás kérdése" – számolt be a találkozóról a lengyel külügyminisztérium. "A lengyel diplomácia vezetője [...] bemutatta a német-lengyel vitás kérdések teljes, régóta ismert katalógusát, elvárva, hogy az új német kormány megoldja azokat [...]. Mindeközben Baerbock asszony remélte – amint az a látogatás előtti nyilatkozatából is kiderült –, hogy a varsói megbeszélések fő témái – akárcsak Párizsban és Brüsszelben – az EU jövője lesznek abban a helyzetben, hogy azt az új évtől Franciaország fogja vezetni, valamint az EBESZ elnökségének egyidejű átvétele Lengyelország által az Ukrajna és Fehéroroszország körül kialakult helyzettel összefüggésben. –  ismerteti a találkozót Piotr Jendroszczyk, a Rzeczpospolita  munkatársa.

"Nem" az Európai Unió föderalizálására

Kosma Złotowski, a Jog és Igazságosság (PiS) párt európai parlamenti képviselője a Do Rzeczy-ben a német kormány intézkedéseit kommentálta, többek között a koalíciós megállapodás azon rendelkezését, amely az uniós föderalizációra való törekvést írja elő. - A németek a koalíciós szerződésben nemcsak azt írták le, hogy a föderalizációra fognak törekedni, hanem azt is, hogy ez a szerződések módosításával vagy intézményközi módszerrel is megvalósítható. Ez azt jelenti, hogy az EU föderalizációjáról az uniós intézmények döntenének, különösen az EUB, amelyek ezt elég jól kezelik, miközben kerülik, hogy kikérjék a polgárok véleményét. – hangsúlyozza a politikus a Karol Gacnak adott interjúban. Ugyanakkor, mint Złotowski kifejtette, az Európai Parlament konzervatív és jobboldali pártjainak képviselői ellenzik az EU föderalizálását, és úgy vélik, hogy az EU-nak szuverén nemzetek szövetségének kellene lennie, amelyek együttműködnek, de tanulnak is egymástól. – A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a konzervatív és jobboldali pártok erősödnek. Az uniós országok társadalmai nem akarják, hogy Európa egyetlen szövetségi állammá váljon – tette hozzá a képviselő.

Ryszard Legutko európai parlamenti képviselő a Sieci hetilapnak adott interjújában erősebb szavakkal kommentálja az új német kormány terveit: "Ha ezeket a változtatásokat, amelyeket az új németországi kormánykoalíció írt bele a megállapodásba, és amelyeket számos mainstream párt is aláírt, végrehajtanák, akkor Lengyelország ismét elveszíti a függetlenségét".Az újságírónak adott interjúban a politikus azt is hangsúlyozza, hogy jelenleg az Európai Uniónak más prioritásai vannak, mint például Lengyelországnak, amely most saját és európai határainak védelmére összpontosít. – Az EU számára a legfontosabb témák az engedetlen kormányok elleni küzdelem, mint például a lengyel és a magyar kormány, a zöld gazdaság a lehető legradikálisabb formában, az abortusz, az LMBT, valamint az egyre több és több hatáskör elvonása a tagállamoktól. Ezekért a célokért kész megszegni a szerződéseket, amit egyébként egyre gyakrabban meg is tesz – teszi hozzá Legutko.