A hétvége Lengyelországban a politika jegyében telt. Egyidejűleg több fontos eseményre is sor került. A Warsaw Summit részeként az európai konzervatív és jobboldali pártok vezetői megbeszéléseket folytattak. Egy nagy ellenzéki párt, a Lengyel Néppárt (Polskie Stronnictwo Ludowe) is megtartotta kongresszusát
Konzervatív európai front
A legnagyobb figyelmet Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és több mint egy tucat konzervatív és jobboldali európai párt vezetője – köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője – találkozója keltette. A varsói csúcstalálkozón folytatott megbeszélések középpontjában az együttműködés és az Európai Unió jövője állt, beleértve az intézményi reformokat is. – Európa a német intézkedések eredményeképpen a föderalizáció felé halad, és ez azt jelenti, hogy az Európai Unióhoz tartozó egyes államok szuverenitását elvetik az európai szuverenitás javára" – magyarázta a csúcstalálkozón elhangzott beszédében a tárgyalások kezdeményezője, a Jog és Igazságosság párt elnöke.
Mi volt a találkozó eredménye? A Dziennik Gazeta Prawna újságírói szerint a varsói tárgyalások megmutatták, hogy az európai jobboldali pártok túlságosan megosztottak ahhoz, hogy egyesüljenek. "Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Matteo Salvini, az olasz Liga vezetője hónapok óta egy közös szupercsoport létrehozására törekszik. Utóbbi, bár meghívták, végül nem jött el Varsóba. – olvashatjuk a DGP-ben. A találkozót összegezve Marine Le Pen a Rzeczpospolita napilapnak adott interjújában hangsúlyozza, hogy a Varsóban találkozó pártok minél hamarabb, talán már ebben az európai parlamenti ciklusban egy képviselőcsoportot akarnak alakítani Strasbourgban. Ha megosztottak vagyunk, az EB, mint egy mesterlövész, külön-külön lő mindegyikünkre: Lengyelországra, Magyarországra. De ha egyesülünk, akkor sokkal nehezebb dolga lesz – magyarázza Marine Le Pen. – Nem fogadhatjuk el, hogy a népek beleegyezése nélkül, vagy akár ellenük, zsarolással és fenyegetésekkel olyan politikákat próbálnak erőltetni, amelyek ellentétesek az érdekeikkel. Megfosztják őket attól a képességüktől, hogy megvédjék saját határaikat, megőrizzék identitásukat, saját értékeiket, kulturális kódjaikat és szokásaikat. Ez az a vezérgondolat, amely egyesíti csoportosulásainkat. – magyarázza a politikus az interjúban. Lengyelországban is sok indulatot kavarhat a Nemzeti Tömörülés vezetőjének nyilatkozata, aki az egyik újság hasábjain azt mondta: "Mondhatunk, amit akarunk, de Ukrajna Oroszország befolyási övezetéhez tartozik. Ha megpróbáljuk ezt a befolyási övezetet megsérteni, az feszültséget és félelmet kelt, és olyan helyzethez vezet, mint amilyennek ma tanúi vagyunk. Pedig mindannyiunknak együtt kell harcolnunk az Európa felett lebegő valódi fenyegetés, az iszlamizmus ellen.
A migrációs válság következő szakasza
A lengyel keleti határon kialakult helyzet – ahol tart a fehérorosz rezsim által okozott folyamatos migrációs válság – már több hónapja komoly helyet foglal el az újságokban és a tudományos központok elemzéseiben. A Keleti Tanulmányok Központja szerint: "December 2-án az Európai Unió Tanácsa bejelentette, hogy újabb, immár ötödik szankciócsomagot fogad el Fehéroroszországgal szemben, amelyeket a 2020. augusztus 9-i manipulált elnökválasztások után vezettek be. Az indoklás hangsúlyozza a rezsim teljes felelősségét az EU és Fehéroroszország határán kialakult migránsválság létrehozásáért és eszkalációjáért, a minszki fellépést pedig »hibrid támadásnak«" tekintik." "A szankciók a fehérorosz független média, a társadalmi szervezetek és az Aljakszandr Lukasenka uralmát vitató polgárok elleni folyamatos elnyomás problémáját is érintik" – olvasható az OSW elemzésében.
A "Do Rzeczy" című hetilapban Maciej Pieczyński rámutat, hogy "a szolgálatok szerint a lengyel-fehérorosz határ 95 százalékban le van zárva. Egyre kevesebb migráns jut el Németországba, pedig ez az ország a célállomásuk". – A lengyel-fehérorosz határ az Európai Unió külső határa egyik legbiztonságosabb szakaszának számít. Becsléseink szerint a szolgálatok a területünkre való behatolási kísérletek 95%-át meg tudják állítani. – hangsúlyozza a Do Rzeczy című lapnak adott interjúban a különleges szolgálatokat koordináló miniszter szóvivője, Stanisław Żaryn. A helyzetet kommentálva Żaryn azt is kifejti, hogy véleménye szerint "a határkonfliktus parázslani fog, de nem csillapodik", és a korábbiaknál kisebb, több tucatnyi fős migránscsoportok továbbra is szabotázsakciókat fognak végrehajtani a határon.
– Véleményem szerint a mi részünkről tanúsított ellenállás mértéke meglepte a konfliktus kiötlőit. Ebben a szakaszban a hibrid hadviselés szempontjából nehéz egyértelműen azonosítani a győzteseket és a veszteseket. De amikor a nemzeti érdekeink védelméről van szó, akkor bizonyára hatékonyan védjük azokat. És nemcsak a közvetlen környezetünkben, azaz a saját határainkon, hanem tágabb értelemben az egész Európai Unió és a NATO érdekeit is figyelembe véve. Most az a legfontosabb, hogy ne mutassunk gyengeséget, mert azt könyörtelenül ki fogják használni – hangsúlyozza ugyanakkor Wiesław Kukuła, a Területi Védelmi Erők parancsnoka a határon kialakult helyzetről. - Meg kell mutatnunk, hogy lehetetlen keresztülmenni Lengyelországon. Sok amerikai tiszttől hallottam, hogy a lengyel akciók nagyon korrektek, és tisztelnek minket – tette hozzá Kukuła tábornok a "Sieci" hetilapnak adott interjújában.
Ukrajna Oroszország és a Nyugat között
Az újságok az Ukrajna körüli feszült helyzetre és az esetleges orosz agressziós tervekről szóló jelentésekre is felhívják a figyelmet. Az elmúlt napokban a lengyel hatóságok számos megbeszélést folytattak a kijevi hatóságok képviselőivel, köztük – a Lublini Háromszög keretében – Andrzej Duda elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között zajlott megbeszélés. A találkozó fő témája Ukrajna függetlensége elismerésének 30. évfordulója, a biztonsági kérdések, a regionális együttműködés, a Keleti Partnerség program jövője és Ukrajna euroatlanti törekvései voltak – közölte a Lengyel Köztársaság elnökének kancelláriája. Szintén december elején a Nemzetközi Politikai Hivatal vezetője, Jakub Kumoch miniszter Varsóban fogadta Mykola Toczycki ukrán külügyminiszter-helyettest.
Eközben, mint a "DGP" emlékeztet, éppen az ukrajnai helyzet lesz az egyik fő témája az amerikai és az orosz elnök közötti megbeszéléseknek. "Kedden videó-beszélgetés lesz Vlagyimir Putyin orosz elnök és amerikai kollégája, Jo Biden között. – Az amerikai elnök hangsúlyozni fogja az Ukrajna körüli orosz katonai tevékenységgel kapcsolatos aggodalmakat, valamint az Ukrajna szuverenitása és területi integritása melletti amerikai támogatást – mondta Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője. Ugyanakkor a kongresszusban azon dolgoznak, hogy ütést mérjenek a Északi Áramlat 2 -re" – olvasható a közleményben. – "Két elképzelés ütközik – a demokrata Bob Menendez, a szenátus külügyi bizottságának vezetője széles körű szankciócsomagot javasol Oroszországgal szemben, amely akkor lépne életbe, ha a Kreml megszállja Ukrajnát, és többek között bankokra és vállalkozásokra is kiterjedne. Jim Risch, a szenátusi bizottság republikánusainak vezetője által benyújtott módosítás másképp néz ki. Elveszi a kormányzat jogát, hogy elálljon a szankcióktól. Kötelezővé teszi ezek végrehajtását az üzemeltető Nord Stream 2 AG, valamint a projekt finanszírozói ellen. Ezekkel az intézkedésekkel párhuzamosan a Bild című német bulvárlap leírta, hogy Oroszország az ukrajnai invázió milyen változatait képzeli el. Az egyikük arról beszél, hogy elvágják a tengertől és elfoglalják Kijevet" – számol be Mateusz Obremski a DGP-ben.