Nem enyhül a feszültség Lengyelország és az Európai Unió keleti határán, de mint Maciej Wąsik, a belügyi és közigazgatási minisztérium helyettes vezetője a Do Rzeczy című hetilapban biztosít róla, "a lengyel szolgálatok jól képzettek", és a határ biztonságos. Ugyanakkor Mateusz Morawiecki miniszterelnök hetek óta intenzíven találkozik európai politikusokkal, és a migrációs válság kezelésének forgatókönyveiről, valamint az Ukrajna elleni orosz agresszió lehetséges terveiről szóló jelentésekről tárgyal. Lássuk, mit ír a lengyel média a helyzetről.

Helyzet a keleti határon

– Lukasenko olyan erős lesz, amennyire mi gyengék vagyunk. És fordítva. Véget kell vetnünk a fehérorosz diktátor kísérleteinek. Ez a szó szoros értelmében is érvényes. Csak egy szilárd határzár megépítése vethet véget véglegesen ennek a válságnak.  – magyarázza a Belügyminisztérium helyettes vezetője a Do Rzeczy-nek adott interjúban. Maciej Pieczyńskinek adott interjújában Maciej Wąsik is méltatja a lengyel szolgálatoknak a  határon végzett munkáját. 

 –  Tudatában vannak, hogy nem csak a határ őrzése a feladatuk, hanem az is, hogy ne hagyják magukat provokálni. Remekül végzik a feladatukat. Nagy hatással van rám mind a rendőrök, mind a határőrök és katonák munkája. Úgy gondolom, hogy a siker kulcsa a lengyel szolgálatok kivételesen magas morálja volt – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve az interjúban: "Úgy vélem, hogy ezt az első csatát a minszki hibrid háborúban többek között azért nyertük meg, mert rendkívüli állapotot vezettünk be, és nem engedtünk kívülállókat a határra. A lengyel szolgálatok nyugodtan összpontosíthattak fő feladatukra, azaz a határ védelmére." Eközben a Dziennik Gazeta Prawna újságírója szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője a hétvégén Litvániába és Lettországba látogatott a bevándorlási válsággal összefüggésben. "Bár Lengyelország nem szerepelt a látogatásaik napirendjén, mindketten szolidaritást vállaltak Varsóval is. Andrzej Duda elnök egyébként már korábban beszélt Stoltenberggel Brüsszelben. A vilniusi és rigai közös látogatás célja az volt, hogy megmutassa, hogy az EU és a NATO együttműködik a fehéroroszországi hibrid támadásra adott válaszlépésben. Von der Leyen elmondta, hogy az EU arra törekszik, hogy a Fehéroroszországban rekedt külföldiek visszatérjenek származási országukba. Elmondása szerint 75 százalékuk Irakból érkezik, amely kijelentette, hogy kész befogadni állampolgárait" – olvashatjuk a "DGP" oldalain. A Miniszterelnöki Kancellária tájékoztatott Mateusz Morawiecki miniszterelnök európai politikusokkal – köztük Angela Merkel német kancellárral, Boris Johnson brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel – folytatott megbeszéléssorozatáról.

"Putyin ezúttal talán nem blöfföl"

A kancellária arról is beszámol, hogy a miniszterelnöki megbeszéléseken nemcsak a határválságról, hanem a Kijev és Moszkva közötti helyzetről is szó esett. Amint arról többek között a Lengyel Keleti Tanulmányok Központja is beszámol, "az elmúlt hetek az Ukrajnával szembeni orosz agresszív retorika és fellépések eszkalálódásának további megnyilvánulásait hozták, beleértve a határvidéken végrehajtott csapatmozgásokat, valamint az energetikai nyomást". "A Bloomberg amerikai hírügynökség hírszerzési forrásokra hivatkozva arról számol be, hogy Oroszország több mint 100 ezer katonát, nehéz felszerelést gyűjtött össze az Ukrajnával közös határán, és készen áll arra, hogy már a jövő év elején nagyszabású háborút indítson. Az újságíróknak nyilatkozó amerikai kormányzati és hírszerzési körökben dolgozó informátorok szerint a végső döntés még nem született meg, de az előkészületek már javában folynak." – olvashatjuk a Sieci hetilapban, ahol Marek Budzisz "Putyin ezúttal talán nem blöfföl" című írásában Moszkva fellépésének különböző forgatókönyveit elemzi. Az újságíró többek között megemlíti a Kreml szóvivőjének, Dmitrij Peszkovnak a közelmúltban tett nyilatkozatát, aki biztosította, hogy "Oroszországnak nincsenek agresszív tervei Ukrajnával szemben, nem szándékozik megtámadni senkit, de tudomása szerint Kijev háborúra és a donbasszi szakadár köztársaságok elleni háborúra készül, amire Oroszországnak reagálnia kell". Eközben a Rzeczpospolita szerint egy olyan helyzetben, amikor "Putyin elnök egyre kétségbeesettebben igyekszik leigázni Kijevet, nem valószínű, hogy Amerika közvetlenül részt fog venni abban, hogy megvédje Ukrajnát   az inváziótól". "Nem ismétlődik meg a 2014-es év: Az államokat nem fogja meglepni Oroszország támadása, amely a Krím annektálásával és a Donbassz megszállásával végződött. – Ismerjük a Kreml kottáját: az Ukrajna részéről állítólagos provokációk ürügyén egy régóta tervezett forgatókönyv megvalósítása" – hangsúlyozza Antony Blinken államtitkár. Kedden Rigában részt vesz a NATO-országok külügyminisztereinek találkozóján." – olvassuk a cikkben.   "– Minden lehetőség terítéken van. A NATO majd eldönti, hogy milyen lépéseket tesz" – jelentette ki Karen Donfried, Blinken helyettese. A szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg pedig figyelmeztette Moszkvát az ukrajnai invázió >>költségeire és következményeire<<" – írja az "Rz".

Mi a helyzet a Varsó-Brüsszel vitával

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter és főügyész a Sieciben kommentálja a Varsó és Brüsszel közötti vitát, amely a közelmúlt határ menti eseményei kapcsán ugyan elcsendesedett, de még mindig tart. – A Lengyelország elleni agresszió egyre fokozódik. Őszintén meg kell mondanunk, hogy az Európai Unióval folytatott eddigi kommunikációnk nem ad esélyt a kompromisszumra. A másik oldal ezt nyilvánvalóan nem akarja –  mondta a politikus, amikor arról kérdezték, hogy az uniós intézmények milyen nyomást gyakorolnak Lengyelországra többek között az igazságszolgáltatási rendszer megváltoztatásával összefüggésben.  – Egy ördögi alternatíva van kialakulóban. Az első lehetőség az, hogy a lengyel kormány beleegyezik abba, hogy diktáljanak neki, és tanúi leszünk az Egyesült Jobboldal tábora lejáratásának, amely kénytelen tehetetlenül végignézni, ahogy az (...) igazságügyi reformokat visszavetik és megakadályozzák, és ahogy a (...) baloldali ideológiai és civilizációs menetrendet végrehajtják. A második lehetőség az, hogy a lengyel kormány nem enged, a pénzt visszatartják, Donald Tusk pedig úgy jelenik meg a kampányban, mint egy 750 milliárd eurós váltót hozó király" – magyarázza Ziobro az interjúban, majd hozzáteszi: "Egy harmadik megoldást javaslok: elutasítani a diktátumot, és szakítani azzal a politikával, hogy makacsul próbáljuk megnyugtatni az uniós intézményeket."  Amint az igazságügyi miniszter kifejtette, a jelenlegi helyzetben "a bíró kar egy része, az ellenzék és az uniós intézmények együttes fellépése következtében egy hajszál választ el minket, hogy a lengyeleket megfosszák attól, hogy befolyásolhassák, hogyan és ki ítélkezzen felettük. – Egyetlen lengyel parlamenti képviselő, miniszterelnök vagy elnök sem egyezhet ebbe bele" – teszi hozzá a politikus.