Back to top
redakcja2 küldte be 20.07.2021 időpontban
Heti lapszemle a Visztula partjáról
Polityka

Varsó és Brüsszel között  vita folyik arról, hogy a nemzeti jog elsőbbséget élvez-e az uniós joggal szemben, és hogy az uniós intézmények milyen mértékben avatkozhatnak be az uniós tagállamok jogalkotásába. Annak ellenére, hogy más európai országok bíróságai a lengyel Alkotmánybíróságéhoz hasonló határozatokat hoznak, az uniós intézmények továbbra is harcolnak a szélesebb hatáskörökért. Mit ír erről a lengyel sajtó?

 

Az EUB beavatkozik a lengyel igazságszolgáltatásba

A múlt héten az Európai Unió Bírósága határozatot adott ki, amely felfüggesztette a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamarájának működését, és megsemmisítette annak minden korábbi határozatát. Ugyanezen a napon azonban a lengyel alkotmánybíróság – a Dziennik Gazeta Prawna beszámolója szerint – úgy döntött, hogy "alkotmányellenes az uniós szerződés azon rendelkezése, amely szerint az EU Bírósága kötelezi a tagállamokat, hogy ideiglenes intézkedéseket alkalmazzanak az igazságszolgáltatásban". "Jarosław Dudzicz, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács munkatársa szerint, amint az Alkotmánybíróság ítélete hatályba lép, az EUB határozatai irrelevánsak lesznek. – Ezeket nem szabad követni. Kivéve, ha valaki meg akarja sérteni a lengyel alkotmányt" – zárja. Ezért számára a dolog nyilvánvaló" – olvashatjuk a "DGP"-ben. Marcin Romanowski igazságügyi miniszterhelyettes a "Do Rzeczy" című hetilapnak adott interjújában kifejti, hogy az Alkotmánybíróság korábban is hozott már hasonló döntéseket, és hasonló ítéleteket hoztak franciaországi és németországi bíróságok is. – Az EUB döntése, amely elrendelte a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamarája működésének felfüggesztését, egyszerű jogosultsági- és hatáskörtúllépés volt. A lengyel Alkotmánybíróság nagyon helyesen mutatott rá ezen intézkedések jogellenességére, és elutasította az ilyen álítéletek végrehajtásának lehetőségét. Ez egyfajta demarkációs vonal az Unióra átruházott hatáskörök és a szuverén lengyel állam hatásköre között" – hangsúlyozta a miniszterhelyettes a "DRz"-ben. – Ami az uniós jog és a lengyel alkotmány viszonyáról szóló, hamarosan meghozandó ítéletet illeti, az Alkotmánybíróság eddigi ítélkezési gyakorlatának megerősítésére kell számítanunk, amely a múltban minden kétséget kizáróan kimondta, hogy a lengyel alkotmány a legfőbb törvény, és nagyobb kötelező erővel bír, mint az európai szerződések – teszi hozzá Romanowski, utalva egy másik, az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő ügyre.

 

A gázvezetékkel kapcsolatos viták

A Berlin által támogatott Északi Áramlat 2 projekt körüli vita is folytatódik. – A vezeték építése a befejezéshez közeledik, bár még nem fejeződött be, de a vezeték európai joggal összhangban történő elindítása teljesen nyitott és nem eleve elrendeltetett – magyarázza Szymon Szynkowski vel Sęk külügyiniszter helyettes  a Rzeczpospolitának. Az Rz kérdésére, hogy támogatja-e a német kancellárjelölt, Armin Laschet projektjét, a politikus kifejtette: "A német üzleti élet nyomása kulcsfontosságú itt, de az a meglehetősen naiv meggyőződés is a CDU és az SPD nagy részében, hogy ez az Oroszországgal való kommunikáció csatorna, amely segít megállítani Vlagyimir Putyin agresszív lépéseit. Csakhogy Oroszország kifejlesztett egy meglehetősen átlátszó modus operandi-t: nagyon messzire dobja ki a horgászbotját, mindenki megrémül, és amikor kissé visszahúzza a botot, fellélegzik." – "A leendő német kancellártól, akárcsak más európai politikusoktól, nem naivitást, "apró örömöket" és partikuláris érdekek követését várjuk, hanem realizmust, szolidaritást és határozott fellépést Oroszország agresszív politikájával szemben" – teszi hozzá Szynkowski vel Sęk az interjúban.

 

A Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének jelentése szerint a vita következő része az OPAL gázvezetékkel kapcsolatos ügy. "Idén július 15-én az Európai Unió Bírósága Lengyelországnak adott igazat az OPAL gázvezeték jogi státuszával kapcsolatos fellebbezés kérdésében. Az ítélet azt jelenti, hogy a Gazprom által az OPAL-hoz csatlakozó Északi Áramlat 1 (NS1) gázvezetéken keresztül exportált gázmennyiség korlátozása továbbra is érvényben marad. Az orosz vállalat megpróbálja majd aláásni az ítéletet, miközben kihasználja,  arra hivatkozva, hogy az Északi Áramlat 2 (NS2) befejezése és elindítása szükséges az EU megfelelő gázellátásának biztosításához." – közli a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézete. A központ elemzői hozzáteszik, hogy Lengyelország számára az lesz a kihívás, hogy figyelemmel kísérje az oroszok tevékenységét az ügyben, és az uniós jog megsértése esetén esetleg bevonja az Európai Bizottságot és az Európai Unió Bíróságát.

 

A lengyel média és hatóságok az európai árvizekről

A lengyel média is nagy teret szentelt az Európát nemrégiben sújtó, katasztrofális károkat okozó viharoknak és árvizeknek. "A heves esőzések okozta egyik legnagyobb árhullám söpör végig Európán. Már több mint 180 emberéletet követelt. Németországot érinti leginkább a katasztrófa." – írja a  "DGP". "Lengyelországban a számos és heves vihar ellenére egyelőre nincs ok az aggodalomra. Csak helyi áradások vannak [...] A folyók vízszintje főként alacsony vagy közepes. A Meteorológiai és Vízügyi Intézet szerint vasárnap három helyen volt érvényben a harmadfokú riasztási fokozat – folytatja a napilap. Az elmúlt napokban Mateusz Morawiecki miniszterelnök felkereste a viharok és áradások által sújtott lengyelországi régiókat. – Megígérhetjük, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy a bekövetkezett veszteségeket gyorsan kezeljük. Anyagilag is segíteni fogunk" – biztosított róla a kormányfő a médiával folytatott beszélgetés során, amikor Kis-Lengyelországban tett látogatást. A lengyel miniszterelnök részvétét fejezte ki Angela Merkel német kancellárnak is, és segítséget ígért a lengyel hatóságoktól.

Segítséget ígért a lengyel egyház is, amely imákkal és adományokkal kívánja támogatni az érintetteket. "Arra kérek, hogy július 25-ét, vasárnapot Lengyelországban az egyházban az európai áradások és viharok által érintettekkel való szolidaritás napjaként ünnepeljék. Kérem, hogy ezen a napon a szentmise alatt, különösen a hívek imája során forduljunk az áldozatokért való könyörgés felé, és a szentmise után szervezzünk gyűjtést, amelyet a Lengyel Karitászon  keresztül juttatunk el hozzájuk" – szólított fel Stanisław Gądecki érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke.