Május eleje a lengyel vezetés számára az intenzív diplomáciai kapcsolatok ideje, először a május 3.-i alkotmány ünnepe alkalmából, később pedig a nemzetközi fórumokon tartott találkozók miatt.
Látogatás Romániában
A hét elején Andrzej Duda elnök megkezdte romániai látogatását, ahol – mint azt Paweł Soloch, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője bejelentette a médiának – számos találkozón vesz részt. Andrzej Duda tervei között szerepelnek többek között: tárgyalások Klaus Iohannis elnökkel, részvétel a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján, valamint találkozik a "Justice Sword 21" és a "Defender-Európa 21" hadgyakorlatokon résztvevő lengyel katonákkal. – Az elnök óriási jelentőséget tulajdonít a B-9 csúcstalálkozónak. A csoport elsősorban biztonsági kérdésekkel foglalkozó találkozói kiegészítik a Három Tenger Kezdeményezés üléseit is. Az Egyesült Államok is részt vesz mindkét formációban, amelyek, Lengyelország NATO-n és EU-n belüli pozíciójának kiépítésén kívül, a transzatlanti kapcsolatok kiépítését is szolgálják – magyarázta Soloch a médiának adott interjúban.
Amint azt a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézete az elemzésében megállapítja, éppen a NATO vagy az EU lehet kulcsfontosságú Ukrajna új védelmi stratégiájának megvalósítása szempontjából. "A védelmi stratégia kevésbé ambiciózus, mint az azt megelőző doktrína, de nagyobb realistább az ukrán elrettentési potenciál megerősítését célzó intézkedések kiválasztásában" – olvassuk a szakértők véleményében. A stratégia teljes megvalósításához elengedhetetlen lesz Ukrajna további támogatása a NATO-országok részéről – pénzügyi, kiképzési és katonai felszerelések formájában" – teszik hozzá az elemzés szerzői.
A Lengyelországnak szánt uniós forrásokkal kapcsolatos munka (és viták)
Bár a Nemzeti Újjáépítési Tervet már elküldték Brüsszelbe, a lengyel média komoly figyelemmel kíséri az európai alapok felhasználása előkészületeivel kapcsolatos további lépéseket. "A kormány olyan pénzügyi mechanizmusokat készít elő, amelyek lehetővé teszik számos beruházás megkezdését a Nemzeti Újjáépítési Terv keretében, még mielőtt az Európai Uniótól származó pénz eljutna hozzánk" – mondja Waldemar Buda, az Alapokért és Regionális Politikáért Felelős Minisztérium államtitkára" – olvassuk a Dziennik Gazeta Prawna lapjain. Mint az újság tovább ismerteti, a miniszter megerősítette azt az információt is, miszerint a Nemzeti Újjáépítési Terv hiteloszlopa részben támogatásokká alakítható, valamint kijelentette, hogy megváltozik a kölcsönök és a támogatások aránya. – A hitelrész nagyobb mértékű felhasználását várom a kormánytól – mondja Buda a "DGP" interjújában.
A szenátus marsallja, Tomasz Grodzki szintén a NUT-ról beszél a Rzeczpospolitában. A politikus az ellenzék nagy részéhez hasonlóan elégedetlen a Szejm által az Újjáépítési Alap ratifikálásának zöld utat adó törvény elfogadásával. A szenátus elnöke elmondja az interjúban, hogy az ellenzék változtatásokat szorgalmaz a NUT tervezetében, és lehetséges, hogy a lehető legnagyobb mértékben elnyújtja a törvény elfogadásának folyamatát. – Egyáltalán nem biztos, hogy a Nemzeti Újjáépítési Terv megmarad abban a formában, amelyben beadták. Szükség lesz egy végrehajtási törvény előkészítésére – figyelmeztet a politikus.
A magyarok hosszabb ideig dolgoznak, mint a lengyelek
Szintén a Rzeczpospolitában olvashattunk arról, hány évig dolgoznak a lengyelek. „A lengyelek viszonylag rövid ideig dolgoznak – átlagosan 33,6 évig. Az Eurostat számításai szerint ez az egyik legrövidebb szakmai élet Európában. A Társadalombiztosítási Intézet eddigi ösztönzései, amelyek ennek az időszaknak a meghosszabbítására vonatkoznak, vagyis az az információ, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után minden egyes munkaév 8% -kal növeli a nyugdíj összegét, alig győznek meg valakit ” – írja Anna Cieślak-Wróblewska. Ahogy az újságírónő a továbbiakban beszámol, a lengyelek munkaidejének meghosszabbítása érdekében a kormány további bónuszokat hirdet. – "Igen, a dolgozó idősek adója az egyéni nyugdíjszámlák finanszírozását kell hogy jelentse. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ennek működése érdekében az új ösztönzőknek konkrét pénzügyi dimenzióval kell rendelkezniük" – A havi 10 vagy 20 zloty összeggel magasabb nyugdíj senkit sem csábít, az ösztönzésnek érzékelhetőnek kell lennie – hangsúlyozza Antoni Kolek, a Nyugdíjintézet szakértője” – olvassuk. A lengyeleknél hosszabb ideig dolgoznak a magyarok (34,4 év), a franciák (35,2 év) vagy csehek (36 év), Európában pedig a leghosszabb ideig az izlandiak (44,9 év).