Lengyelországban lezajlott Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország miniszterelnökeinek találkozója, amelyen a Visegrádi Csoport megalakulásának 30 éves évfordulóját ünnepelték. Krzysztof Szczerski,  a lengyel elnök külpolitikáért felelős miniszteri rangú megbízottja a találkozót "az idei év diplomáciai megnyitónak" nevezte, az eseményt a média széles körben tárgyalta. Mire figyeltek még az újságírók és az elemzők?

Vita a Nord Stream 2 kapcsán

Az elmúlt napokban nem kis zavart keltettek a német elnök, Frank-Walter Steinmeier szavai, aki a "Rheinische Post"-nak adott interjújában kijelentette, hogy az energetikai kapcsolatok az utolsó olyan elemek, amelyek összekapcsolják Oroszországot  és Európát. A politikus azt is hangsúlyozta – védve az Északi Áramlat 2 építésének gondolatát  –  hogy Németországnak figyelembe kell vennie az Oroszországgal fennálló kapcsolatok "tágabb perspektíváját", azt sugallva, hogy a gázvezeték építése kompenzáció lehet azért, amiért Hitler megtámadta a Szovjetuniót. "Az ilyen megnyilvánulások felkavarták Lengyelországot és Ukrajnát" – számolt be a"Gazeta Wyborcza"újságírója, leírva a lengyel és ukrán diplomaták ellenvetését. Mateusz Morawiecki miniszterelnök részéről is éles szavak hangzottak el, a közösségi médiában ezt írta: "Egyetértek a német elnökkel abban, hogy a háború utáni adósságokat nem törlesztették, de a Nord Stream 2 nem egy  kompenzáció. Ez az EU háta mögötti tevékenység, amely megkönnyíti, hogy Oroszország agresszív politikát folytasson, növeli Európa függőségét,  káros a gazdaság és a biztonság szempontjából. Ideje abbahagyni". Az ügyben felszólalt a lengyel elnök is, az ő  felkérésére  beszélt Krzysztof Szczerski államtitkár a német elnök kancelláriájának vezetőjével. –  A beszélgetés során közvetítettem a határozottan kritikus álláspontunkat a Nord Stream 2 gázvezeték építésével és Európának az orosz gázimporttól való függőségének növelésével kapcsolatban – mondta Szczerski. Amint arra a 300gospodarka.pl weboldal rámutat, az orosz fél számíthat Sebastian Kurz osztrák kancellár támogatására a Nord Strem 2 projekt kapcsán. "Elégedetten nyugtázom, hogy a német kormány továbbra is elkötelezett a Nord Stream 2 iránt." – mondta az osztrák kancellár a német "Welt am Sonntag"-nak adott interjújában, hozzátéve, hogy a Nord Stream 2 egy "európai projekt", amely számos uniós ország érdeke. A weboldal egyúttal arra is emlékeztet, hogy a projekt gyengítené az Európai Uniónak, mint a demokratikus értékeket hirdető országok csoportjának pozícióját, ugyanakkor épp Németország és Ausztria profitálna belőle.

A Keleti Tanulmányok Központjának elemzésében ugyanakkor  azt olvashatjuk, hogy bár nehéz megjósolni, hogy miként alakulnak a Nord Stream 2 körüli események (elsősorban azért, mert  a projektben érdekelt felektől kevés információ érkezik), "semmi nem utal arra, hogy a projekt fő kedvezményezettjei – Németország és Oroszország –  kiszállnának ebben a szakaszban a befejezéséből." Azt sem tudni, hogy a Joe Biden adminisztráció milyen lépéseket tervez az NS2 ellen. Ez részben abból következik, hogy a gázvezeték kérdése az USA belpolitikájának és Washington Németországgal és Oroszországgal való kapcsolatainak elemévé vált. Biden összes, az NS2-vel és a szankciókkal kapcsolatos döntését a  projekttel szemben egyértelműen kritikus kongresszus cenzúrázza” –  mutatnak rá a Keleti Tanulmányok Központjának elemzői.

 „Oroszország fenyeget, Brüsszel tétovázik"

A lengyel újságok beszámolnak Oroszország és az Európai Unió feszült helyzetéről is, miután az orosz diplomácia vezetője, Szergej Lavrov kijelentette, hogy hajlandó megszakítani a kapcsolatokat a Közösséggel.  – Moszkva kész megszakítani a kapcsolatát az Európai Unióval a gazdaságát fenyegető szankciók [bevezetése] esetén  –  mondta Lavrov egy televíziós interjúban. Bár a diplomata arról biztosított, hogy országa "nem akar elzárkózni a nemzetközi élettől", a Külügyminisztérium vezetőjének szavai vihart kavartak. "Az orosz [a Külügyminisztérium vezetője - a szerk.] pénteki megnyilatkozása után a Kreml szóvivője azonnal helyesbített.  –  Pontos jelentése az, hogy nem akarjuk (megszakítani az Európával fenntartott kapcsolatokat), hogy fejleszteni akarjuk ezeket a kapcsolatokat az Unióval – magyarázta Dmitrij Peskov, mindent a "média komoly hibájára fogva",  amely megváltoztatta a kijelentés értelmét, írja le a helyzetet a „Rzeczpospolita”. – Nyilvánvalóan még nem jött el az ideje egy  ilyen kemény kijelentéseknek. […] Úgy döntöttek, hogy kissé meghátrálnak. Ritka eset, amikor harcias külügyminisztériumunk – amely a rendőrség sajtószolgálatává vált – kissé visszavonul  – foglalta össze a "RZ" által idézett moszkvai szakértő, Andrej Kolesznyikov. Ahogy a napilapban tovább olvassuk, Lavrov nyilatkozata és a Kreml brüsszeli szóvivőjének magyarázkodása vegyes reakciókat váltott ki. "Ezt a kavarodást ironikusan fogadták Brüsszelben.  –  (Az oroszok) kicsit pánikba esnek és hibákat követnek el  – mondta egy névtelen EU-tisztviselő az EUObserver portálnak, rámutatva egyúttal Oroszország gazdasági függőségére az EU-tól" - írja a "Rzeczpospolita".

Jó KSH-adatok a lengyel GDP-ről

Eközben pozitív meglepetést okoznak a Központi Statisztikai Hivatal adatai, amely gyors becslést tett közzé 2020 negyedik negyedéves GDP-jéről. Amint arról a Központi Statisztikai Hivatal beszámolt, a lengyel gazdaság teljesítménye  2020 októberétől decemberig tartó időszakában 2,8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest, ami jobb eredményt jelent, mint ahogy a közgazdászok – akik 3% -os csökkenésre számítottak – átlagosan előrejelezték.  – A második negyedévben  lehetséges a növekedési pályájára való visszatérés, de jelenleg nehéz megmondani, hogy ez egy nagyon dinamikus visszapattanás lesz-e. Értékelésem szerint a még mindig kísérő bizonytalanság miatt ez inkább egy mérsékelt folyamat lesz. Ezért továbbra is úgy gondolom, hogy a GDP növekedési üteme ebben az évben 3% körül lehet. – kommentálja a 300gospodarka.pl weboldal által idézett eredményeket Monika Kurtek, a Postabank vezető közgazdásza. A miniszterelnöki hivatal ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az Eurostat adatai szerint 2020 decemberében Lengyelország Csehország után a második helyen állt az Európai Unióban a legalacsonyabb, azaz 3,3% -os munkanélküliséggel, míg az Európai Unió átlagos munkanélküliségi rátája az Eurostat adatai szerint 7,5%.