Kedden megkezdődött a Visegrádi Csoport országainak elnöki találkozója. Az Elnöki Hivatal tárgyalásokat folytat az új amerikai adminisztrációval is. Mivel foglalkozik még a lengyel média?

A Visegrádi Csoport 30 éve

A Visegrádi Csoport elnökeinek találkozóját a Hel- félszigeten található elnöki rezidencián tartják. A vezetők több – többek között az európai és transzatlanti együttműködést és éghajlat- politikát érintő – plenáris ülésen vesznek részt. – Lengyelország minden, Európa ezen részén megalakult formációban szeretne benne lenni. Tagjai vagyunk a Visegrádi Csoportnak, a NATO keleti szárnya csoportjának.

Természetesen ott van még a Három Tenger Kezdeményezés,  amely  Andrzej Duda elnök  által kezdeményezett  kiemelt projekt, de részt veszünk a Kína és Közép-Európa együttműködési formációban is, mert mindenhol ott kell lennünk, ahol a régió kérdései eldőlnek – mondta  az ülést meghirdetve Krzysztof  Szczerski, az elnökségi ügyekért felelős miniszter. A Visegrádi Csoport 30. évfordulója alkalmából megrendezett csúcstalálkozót Szczerski a médiának adott interjúban  "az idei év diplomáciai megnyitásának" nevezte.

Változások Washingtonban Európa szemszögéből

Nem kevésbé fontosak a lengyel diplomácia és  az új amerikai adminisztráció képviselőinek tárgyalásai. A múlt héten Jake Sullivan (Joe Biden elnök adminisztrációjának biztonsági tanácsadója) beszélt a Nemzetbiztonsági Iroda vezetőjével, Paweł Soloch-szal és Krzysztof Szczerski miniszterrel.

A washingtoni változás után ez volt az első lehetőség a lengyel-amerikai együttműködés ilyen magas szintű megvitatására – kommentálta  a beszélgetést Szczerski. –  Közös az álláspontunk a biztonság legfontosabb szempontjairól, a Három Tenger Kezdeményezésről és a keleti politikáról – tette hozzá az államtitkár a médiával folytatott beszélgetésben. 

A Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Sullivan megerősítette teljes mértékű elkötelezettségét a katonai együttműködésünk iránt. – Áttekintettük a lengyel-amerikai biztonsági kérdések napirendjét, és megnyitottuk a közvetlen kapcsolat lehetőségét Lengyelország és az Egyesült Államok elnökei között – magyarázta Soloch.

Andrzej Duda elnök hivatalának képviselői szintén hangsúlyozzák Lloyd Austin tábornok, védelmi miniszter bejelentésének fontosságát, miszerint a külföldön állomásozó amerikai fegyveres erők felülvizsgálatát a szövetségesek részvételével fogják  elvégezni. Ahogy Szczerski miniszter magyarázta, "ez azt jelenti, hogy Lengyelország, mint az egyik olyan ország, ahol amerikai csapatok állomásoznak, részt fog venni  ebben a felülvizsgálatban".

Nyugtalan helyzet Keleten

A média és a kutatóközpontok  naponta elemzik az oroszországi eseményeket is, ahol folytatódnak az Alekszej Navalnij letartóztatása és elítélése miatt tiltakozások. A Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének közlése  szerint az elmúlt hetekben soha nem látott tüntetések voltak Oroszországban,  több mint 120 városban 150-200 ezer ember vonult utcára.

Az  intézet  elemzői ugyanakkor azt jósolják, hogy a további tiltakozásokat brutálisan el fogják fojtani, az ellenzékinek pedig le kell majd töltenie az állítólagos pénzügyi csalások miatt kiszabott büntetését. A szakértők rámutatnak arra is, hogy Navalnij esete megerősítette az Oroszországgal szembeni nemzetközi kritikát.

Az intézet szerint ugyanakkor "Josep Borrell moszkvai látogatása néhány nappal Navalnij büntetésének bejelentése után, megerősíti az orosz hatóságok feltételezését, miszerint az ellenzéki aktivista támogatásáról szóló európai nyilatkozatok nem befolyásolják jelentősen az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat." „Josep Borrell, az EU diplomácia vezetője háromnapos látogatást tett Oroszországban annak ellenére, hogy azt kérték,   az ellenzéki Alekszej Navalnij munkatáborban letöltendő büntetésének felfüggesztése miatt halassza el látogatását.

A Kreml a spanyol politikus látogatását a gyengeség bizonyítékának tekintette, amit demonstratív módon bizonyítottak is számára a  tartózkodása során.” –  írja le Borrell moszkvai látogatását a "Dziennik Gazeta Prawna".

Az újságok többek között emlékeztetnek, hogy az uniós diplomácia vezetője nem vetette fel  az orosz diplomácia vezetőjével, Szergej Lavrovval folytatott találkozó során három olyan EU-diplomatának (köztük egy lengyelnek) a kérdését, akiket kiutasítottak Oroszországból.

Bár Lavov arról tájékoztatta Borrellt, hogy mindhárom diplomatát persona non grata-nak tekintik, a sajtótájékoztatón nem vetette fel a kérdést. Nem reagált orosz kollégájának szavaira sem, miszerint „az EU megbízhatatlan partner, legalábbis ebben a szakaszban”.  Ehelyett  kifejezte abbéli  reményét, hogy a COVID-19 elleni orosz Sputnik V vakcinát hamarosan jóváhagyják az EU-ban való használatra ”– írja le a "DGP" újságírója.

Február 5-én azonban az elnöki hivatal bejelentette, hogy az oroszországi helyzet volt az egyik téma, amelyet Andrzej Duda elnök és Gitanas Nausėda litván elnök tárgyalása során érintettek.  – Oroszország megbukott az emberi jogi vizsgán - mondta Nausėda, emlékeztetve arra, hogy Lengyelország és Litvánia felszólította Oroszországot, hogy engedje szabadon a jogellenesen őrizetbe vett orosz állampolgárokat.