Hasonlóan, mint az egész világon, a lengyel újságok és hírportálok részletesen taglalják a Capitoliumban zajló múlt heti eseményeket, valamint azok jelentőségét Lengyelország és Európa számára.
Az amerikai események és Lengyelország
„A demokraták és a Trumpot támogató republikánusok ellenségessége már öt éve tart. Nem január 6.-án kezdődött a Capitolium lépcsőin. Ezt csak a XIX.s zázad közepén zajló Észak - Dél konfliktushoz lehet hasonlítani" – kommentálja az amerikai fővárosban zajló összecsapásokat Piotr Semka a „Do Rzeczy” hetilapban. „Ez egyrészt a több mint négy éve tartó ideológiai háború, és Donald Trump következetes propaganda támadásának következménye. Másrészt pedig az elnök felelőtlen retorikájának, aki minden lényeges bizonyíték nélkül folyamatosan >>ellopott választásokról beszél<<” – teszi hozzá a „Konzervatívok végnapja” című írásban Jacek Przybylski.
„Trump híveinek szerdai ostroma a Capitolium ellen megrengette Washingtont. A demokraták újra meg akarják indítani az impeachment eljárást Trump ellen"– elemzi a helyzetet a "Rzeczpospolita" napilapban Aleksandra Słabisz. A demokraták fontolgatják a (...) 25. alkotmány kiegészítés alapján az elnöknek – alkalmatlansága miatt – a hivatalából történő eltávolítását, folytatja az újságírónő, egyúttal felhívva a figyelmet, miszerint Donald Trump kijelenti, hogy nem fogja megnehezíteni a hatalom átadását az utódjának. Miként hat a Fehér Ház lakójának megváltozása az amerikai-lengyel kapcsolatokra? – Formálisan tekintve, figyelembe véve a közös érdekek területét, nem kellene nagy hatással lennie. Lehet, hogy változni fog a beszélgetések hangulata, legalább is Andrzej Duda és Joe Biden kezdeti találkozásai során De ezen kívül nem kell, hogy változás történjen. Összeköt minket, hogy geopolitikai szempontból közösen tekintünk a veszélyekre, azok mértékére és irányaira. Összekötnek az elsősorban a katonai, de az energiabiztonság terén való együttműködés bilateriális programjai.
A nukleáris energia és az orvostudomány területén is lehetőség van együttműködésre. Ezek komoly milliárd dollárok. Ezeket nem a Fehér Házban vesszük, hanem az amerikai korporációkban. A hangulaton, a jóindulaton kívül mindez nem a Fehér Háztól függ – kommentálja a „Rz” hasábjain a lengyel külügyminisztérium egykori vezetője, az EP képviselő Witold Waszczykowski. Amikor a politikust megkérdezték, milyen esetleges veszteségekkel járhat Biden elnöksége, hozzáteszi: „Elsősorban Amerika veszít. Amerika fog veszíteni a versenyképességéből, ha átáll a drasztikusan drága megújuló energiára. De ez számunkra is probléma, mert az USA bármilyen meggyengülése problémát jelent Európa számára".
A legjobb évtized Lengyelország gazdaságának történetében
Az elmúlt évtized valószínűleg a legjobb időszak volt Lengyelország gazdaságának történetében – értékelik elemzésükben a legnagyobb lengyel bank, a PKO BP közgazdászai. Mi mutatja, hogy ilyen jó a helyzet? Az elmúlt évtized nagy strukturális változása volt a lengyel gazdaságban a migrációs egyenleg javulása – az Unióba való belépés után 2004-ben a lengyel gazdaság a munkaerő drasztikus elvándorlását tapasztalta meg, de az utolsó évtizedben megfordult a helyzet – olvassuk a 300gospodarka.pl internetes oldalon, amelynek szakértői kielemezték a PKO BP jelentését. Az egy főre jutó GDP elérte a fő európai gazdaságok számára átlagos 70%-ot, és határozottan csökkent a munkanélküliségi ráta, ami most az EU-ban a 2. legalacsonyabb szinten van – emelik ki a továbbiakban a szakértők.
Ahogy a PKO BP bank elemzői összegzik: „Az elmúlt évtized a fejlett gazdaságok csoportjához közelítette Lengyelországot. Lengyelország teljesítette a legtöbb általános kritériumot: a Human Development Index meghaladja a 0,8-ot, az egy főre jutó GDP 2019-ben meghaladta a 34 ezer USD-t. 2009-től Lengyelországot a Világbank a magas jövedelmű országok közé sorolja, a >>teljes jogú<< fejlett gazdaság elismeréséhez az IMF határozata” hiányzik.
Hogyan tovább a jogállamiság vitával?
Eközben a „Sieci” hetilapban az Uniós Ügyek minisztere, Konrad Szymański azt fejtegeti, milyenek a jelenlegi Lengyelország-Brüsszel kapcsolatok. – A jogállamiság kérdését általános, nem pedig politikai eljárás keretében kell megoldani.
Ma >>kiszabadult a szellem a palackból<< és nem tudom, van-e valakinek arra vonatkozó ötlete, hogyan lehetne visszaparancsolni – kommentálja a politikus, az EU vezetése és Lengyelország legutóbbi vitájára utalva, vagyis az uniós költségvetést a jogállamiság tiszteletben tartásához kötve. Egyenesen elmondtam a szejmben (…), hogy (az uniós költségvetés – a szerk.) vétója hatásainak megvannak a maga határai. A költségvetésre és a jogállamiságra vonatkozó rendelkezést gond nélkül el lehetett volna fogadni még akkor is, ha a költségvetés ügyében nem lett volna meg az egyetértés. Csak politikai, nem jogi szempontból kapcsolódott a költségvetési csomaghoz. Senki sem akarta visszatartani a költségvetést és azt, hogy összeomoljon a közösség újjáépítési alapja, ezért felfüggesztették a munkát, és egyetértést kerestek – magyarázza a politikus és hozzáteszi: „Magyarországon kívül az EU országai –különösen a mi régiónkból – nem készek konfrontálódni ebben az ügyben az Európai Bizottsággal vagy az Európa Parlamenttel. Az idő majd megmutatja, hogy hibát követnek -e el, vagy sem, da ma ez, az integráció szerepéről és formájáról zajló komoly vita Lengyelország és Magyarország vállán nyugszik".