Heteken át tartó találkozók és megbeszélések után befejeződött uniós költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások, valamint a Brüsszelben elért megállapodás az a téma, amely az újságok és a hírportálok első oldalait foglalja el. A lengyel médiák írnak még a Brexitről valamint a hadiállapot bevezetésének évfordulójáról.
Kettős győzelem Brüsszelben
Ahogy az Európa Tanács ülésének befejezése után Mateusz Morawiecki miniszterelnök magyarázta, a tárgyalások eredményeképpen Lengyelország 770 milliárd złotyt kap, és világosan meghatározták, hogy az európai alapok mozgósítása nem függhet semmilyen önkényes döntéstől és nem motiválhatják politikai szempontból. – Nem engedtünk semmilyen, a magyarokkal és a német elnökséggel közösen megtárgyalt rendelkezésből – hangsúlyozta a lengyel miniszterelnök. A feltételekhez kapcsolódó mechanizmust nagyon pontos kritériumok alapján korlátozták. Az elfogadott szabályok a jövőben blokkolják, hogy ezeket az alapelveket meg lehessen változtatni Lengyelországgal szemben – magyarázta Morawiecki hazatérve Lengyelországba. Az európai ügyekért felelős miniszter Konrad Szymański is hangsúlyozza a „Rzeczpospolita” napilapban folytatott beszélgetésében, hogy az EU csúcstalálkozó következtetései "nagyon egyértelműen kizárják a rendelettel való önkényes, politikai visszaélést annak céljából, hogy pénzügyi nyomást gyakoroljanak a tagállamokra". "Azt olvassuk többek között, hogy maga a jogállamiság elvének megsértése nem nyújt alapot a kifizetések felfüggesztésére. Ahhoz az EU költségvetést érintő kárral való összefüggésnek kell fennállnia. Ezeknek az iránymutatásoknak a valódi hatékonyságához meghatározó jelentősége van az EB azzal kapcsolatos kötelezettségvállalásának, hogy alkalmazzák az általunk megtárgyalt szabályokat. Csak az EB indíthatja el ezt a mechanizmust, így ezek a kötelezettségek garanciát jelentenek Lengyelország és mások költségvetési biztonsága szempontjából" – magyarázza a miniszter, és hozzáteszi: "Lengyelországnak ma semmi oka sincs, hogy akár csak egy euró elvesztésétől is aggódjon e mechanizmus miatt. Magas szintű ellenőrzési mechanizmusaink vannak a közpénzek kiadásának ellenőrzésére vonatkozóan és ebben a kérdésben már nem kell félnünk az EB önkényességétől".
Hogyan tovább a Brexittel?
A lengyel médiák és tudományos központok figyelemmel kísérik a Nagy-Britannia és az EU vonalon zajló tárgyalásokat. "Vasárnap az utolsó határidő a Brüsszel és London közti együttműködésről szóló megállapodással kapcsolatos tárgyalások ügyében. Boris Johnson azonban Ursula von der Leyennel folytatott telefonbeszélgetésében azt mondta, hogy a tárgyalások el fognak húzódni" – tájékoztat a „Rzeczpospolita”. Miből ered a Nagy-Britannia és az EU közti kereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások újabb meghosszabbítása? "Nagy-Britannia számára a veszély azon alapul, hogy a Brexittel együtt elveszti az EU-ra való politikai befolyását, a megállapodás pedig azt eredményezheti, hogy változatlanul nagyon sok uniós szabály fog rá vonatkozni – ennek következtében a kritikus viselkedés a gazdaságilag fontos uniós piacokhoz való hozzáférés tekintetében valójában az angol szuverenitás rovására fog menni" – magyarázza a „Gazeta Wyborcza” újságírója. Ugyanakkor ahogy a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének elemzésében olvassuk, a brit belpolitika számára jelenleg a Brexit és a COVID-19 a legfontosabb kihívások, amelyek következményeit azonban egész Európa megérzi. "Amennyire az EU-ból való kilépés politikáját a központi kormányzat alakítja, a pandémiával kapcsolatos politikát egy sor független állami, országos és regionális intézmény. Ennek következtében a decentralizált egészség-, oktatás-, és részben gazdaság-politika központi kérdéssé vált a 2021 májusában esedékes országos és regionális választásokon, valamint a nemzeti szeparatizmusok 30 éve legfontosabb katalizátora" – mondja az Intézet szakértője. És ahogy arra a továbbiakban Przemysław Biskup rámutat, az állam kaotikus decentralizációja a kereskedelmi politika területén bonyolítaná a jövőbeli uniós-brit tárgyalásokat, a szeparatista hangulatok erősödése pedig negatívan hatna nemcsak Nagy-Britannia, de az egész NATO helyzetére.
A hadiállapot bevezetésének évfordulója
December 13 a lengyelek számára az 1981-ben bevezetett hadiállapot évfordulója is. Az alkotmányellenes hadiállapot bevezetése több mint 10 ezer kommunistaellenes ellenzéki aktivista internálását jelentette, további ezreket megfigyeltek és megfélemlítettek – idézi fel a Nemzeti Emlékezet Intézete. Ennek az eseménynek a 39. évfordulójára Mateusz Morawiecki mécsest gyújtott és koszorút helyezett el boldog Jerzego Popiełuszko sírján. Politikai elkötelezettsége miatt a lelkészt üldözte a LNK vezetése valamint a Biztonsági Szolgálat tevékenységének célpontja lett, és 1984-ben kegyetlen módon meggyilkolta az akkori hatalom.
Ezen a napon az 1981. december 13.-ai eseményekre valamint a hadiállapot áldozataira emlékező ünnepségeken Andrzej Duda köztársasági elnök is részt vett. – Ez egy borzasztó tragédia napja volt, az első Szolidaritás idejének megszakítása, a szabadságról szőtt álmok szertefoszlása hosszú időre, csaknem 10 évre, 1989-ig – mondta a politikus az ünnepségen. – Annak az elszántságnak köszönhetően, amelynek akkor meg kellett szakadnia, de amit sohasem sikerült eltiporni a lengyelekben, sikerült később békés módon visszaszerezni ezt a szabadságot 1989-ben – hangsúlyozta a köztársasági elnök .