A Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozója Észtországban nemcsak a Három Tenger Alap befektetéséről szóló új döntést hozott, hanem új nyilatkozatot is a lengyel-amerikai együttműködés területén.
Nagy befektetések a Három Tenger Kezdeményezés keretein belül
Az októberi Három Tenger Kezdeményezés tallini csúcstalálkozóját főleg a koronavírus járvány által kiváltott gazdasági válság elleni küzdelemnek szentelték. Az egyik eszköz a Három Tenger Kezdeményezés Befektetési Alapja, amelynek a régió legfontosabb projektjeit kell támogatnia. A találkozó során a Három Tenger Alapban való részvételi szándékot (30 százalékos szinten, maximum 1 milliárd euróig) erősítették meg az amerikaiak. A Lengyel Fejlesztési Bank (BGK) arról tájékoztatott, hogy felemeli az Alaphoz adott saját hozzájárulását 250 millió euróval. A BGK az Alap kezdeményezője, társalapítója és fő befektetője . – Ez kiváló pillanat arra, hogy ne álljon meg a gazdaság, be kell fektetni, különösen az infrastruktúrába, az egyes ágazatokba, amelyeket oly erősen érintett a járvány –magyarázta a BGK elnöke, Beata Daszyńska-Muzyczka a Lengyel Rádióban.
Ahogy mindeközben a 300gospodarka.pl oldal tájékoztat, a Három Tenger Alapít megvalósította az első befektetést és megvásárolta a tőzsdén a vasúti ágazatban tevékenykedő Cargounit vállalat 100%-os részesedését. „ A Cargounit vállalat tevékenységének növekedése a Három Tenger Alap eszközeinek köszönhetően lehetséges, előnyösen hat az árufuvarozás fejlődősére a Három Tenger régiójában és előmozdítja a kereskedelmet Európának ezen a részén. A vállalat terjeszkedésének terve a szomszédos országok felé az észak-dél tengely együttműködésének erősítéséhez vezet a Három Tenger Kezdeményezés országai között "– áll a BGK közleményében.
Atom Lengyelországban
Az Észtországban zajló Három Tenger csúcstalálkozón aláírták a lengyel atomenergia program fejlesztéséről szóló lengyel-amerikai szerződést. Ahogy a média tájékoztat, ez bevezető az első amerikai technológiával épülő atomerőmű építéséhez Lengyelországban. „A megállapodás előrevetíti, hogy az amerikaiak 1,5 éven belül ajánlatot fognak tenni az lengyelországi atomerőművek építésében, finanszírozásában és üzemeltetésében való részvételre. Az ajánlattétel nem jelenti még az amerikaiak kiválasztását. Magát a szerződést már notifikálták az Európai Bizottságban, és nem emeltek kifogást" – írja a „Dziennik Gazeta Prawna”. Amint azonban a "DGP" felhívja a figyelmet, Lengyelországnak most meg kell szereznie az Európai Bizottság beleegyezését az atomerőmű állami támogatásához. – Ez előttünk van, beszélni fogunk erről az EB-vel, ahogy megvan a finanszírozási struktúra és az előirányzott költségvetés – mutat rá a napilap által idézett Piotr Naimski, a kormány meghatalmazottja a stratégiai energia-infrastruktúra területén. "Közben meg nincs idő, mivel (...) Lengyelország magára vett minden, az európai zöld megállapodással kapcsolatos kötelezettséget. Így hát alapvetően meg kell változtatnunk az energiaszerkezetünket" – emlékeztet egyúttal a „Do Rzeczy” hasábjain Łukasz Warzecha, hangsúlyozva, hogy a nagy szén-dioxid-kibocsájtású forrásokról való lemondás következtében más forrásokból kell kiegészítenünk az energiaszerkezetünket. „Ha (...) nem leszünk képesek saját forrásból megfelelni a termelésnek, akkor egyszerűen külföldről kell majd vennünk a tiszta energiát. Például a németektől" – magyarázza az újságíró.
Varsó figyelemmel kíséri a fehérorosz eseményeket
A lengyel médiában nem hiányoznak a fehérorosz hírek, ahol a múlt hétvégén járt le az Alekszander Lukaszenkónak adott ultimátum határideje. Az ellenzék vezetője, Szvetlana Tyihanovszkaja Lukaszenko lemondását, az összes politikai fogoly szabadon engedését, valamint azt követeli, hogy a rendfenntartó erők tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától. Ha nem teljesülnek a követelések, az ellenzék általános sztrájkot és tiltakozásokat jósol. Ahogy a "Rzeczpospolita" hasábjain Rusłan Szoszyn írja, Alekszander Lukaszenko figyelmen kívül hagyta az ultimátumot. "Felfegyverzett belügyi és rendőri funkcionáriusok ezreit vezényelte a városi utcákra. A fővárosban az összes fontosabb kormányépületet szögesdróttal vették körül, és lezárták a város főútvonalait" – írja az újságíró. Ahogy Soszyn hangsúlyozza, most a diktatúra sorsáról a hétfői sztrájkok nagyságrendje, és az dönt, hogyan válaszolnak Tyihanovszkaja felhívására. „A legnagyobb vasárnapi tiltakozások a fővárosban voltak, ott több mint 200 ezer ember követelte a diktátor lemondását (a független Nasa Niva portál becslése szerint), Hrodna, Breszt, Vityebszk és az ország számos más városában is több ezren tüntettek” – olvassuk a „Rzeczpospolita” hasábjain.