​

Október 3-4-én, XXVIII alkalommal rendezték meg az erdélyi, partiumi Szilágysomlyón, a fejedelem szülőhelyén a Báthory Napokat, és V. alkalommal a Báthory Fesztivált, amelynek hagyománnyá váló eleme, hogy a lengyel-magyar barátság eszméje előtt is tisztelegnek. 

Az idei rendezvényre persze súlyos árnyékot vetett a világjárvány – a rendezők kénytelenek voltak meghívott vendégek nélkül, korlátozott létszámban, csak otthoni körben megtartani.

Részlet Okos Mártonnak a táblaavatás alkalmából elhangzott üzenetéből:

Witold Pilecki:  4859

1901 Ołoniec-Warszawa 1948

 8450 és 4859, első hallásra csak két szám, mellyé degradált két ártatlan embert egy szörnyű diktatúra. De valójában mennyivel több, mint két szám, hisz mögötte van a XX század legnagyobb borzalma, Auschwitz. Két ember, aki megpróbált Ember maradni a legnagyobb embertelenségben. Az első szám Dr. Nyiszli Miklósé, akit itt Szilágysomlyón nem kell bemutatni. A másik fogolytársáé, a lengyel lovaskapitányé.(…)

              Witold Pilecki lovaskapitány története a tipikus szabadságszerető lengyel családok életrajza. Nagyapja részt vett az 1863-as januári felkelésben, mely a legjelentősebb lengyel-litván szabadságharc volt a cári birodalom ellen. Ezért a családot kitelepítették Oroszországba, nagyapja meg 7 évet is lehúzott szibériai száműzetésben. Apja Karéliában kapott állást, így ő már itt született 1901-ben. Szüleitől hazafias lengyel nevelést kapott. Diákként 1914-ben, 13 évesen belépett a betiltott lengyel cserkészekhez. Az első világháború végén bekacsolódott a lengyel-szovjet háborúba. Részt vett Grodno védelmében, ami azért is különösen érdekes itt Szilágysomlyón, mert Báthory István itt Grodnóban hunyt el 1586-ban.

1920-ban már 19 évesen, részese a Visztulai csodának nevezett varsói csatának, ahol a lengyelek legyőzik az Európát a kommunizmus rémével fenyegető bolsevik vörös hadsereget. 1939-ben harcol Lengyelország náci majd szovjet megszállása ellen, elejétől részese a földalatti ellenállás, a Honi Hadsereg szervezésének. 1940 szeptemberében Varsóban egy razzia kapcsán elfogatja magát, hogy Auschwitzba kerülhessen fogolyként. Célja, hogy információkat juttasson ki a lágerből, ezzel is segítve megszervezni annak lehetséges felszabadítását. Itt 945 napot tölt el, és ő az első leleplezője a haláltábornak. 1943-ban sikeresen megszökött. 1944-ben részt vett a Varsói felkelésben. 1945-től a nácizmust felváltó kommunizmus ellen küzd. 

1948. május 25-én a szovjet szuronyok árnyékában kiépülő kommunista hatalom Varsóban kivégezte, mely nap ma már a Totalitarizmusok ellen Harcoló Hősök Nemzetközi Emléknapja Európában.