A szeptember eleje mindenekelőtt nagy bizonytalanságot jelent a szülőknek és a diákoknak, akik attól félnek, hogy növekedni fog a fertőzések száma és  megbénulnak az iskolák. Hogyan boldogulnak a lengyelek a járvánnyal?

Új tanév egészségügyi szabályozással

Szeptember 1.-én  megkezdődik az új tanév, amely a lengyel oktatási intézményekben fokozott egészségügyi szabályozással zajlik. Március közepétől, néhány hónapos távoktatást és a nyári szünetet követően először mennek vissza a gyerekek az iskolába, ám ha ott megjelenik a fertőzés  – az órákat felfüggesztik. "Elméletileg az iskola igazgatója hozza meg a döntést, hogy az oktatás helyben lesz-e, hibrid, vagy távoktatás lesz-e. De korábban meg kell szereznie a területi egészségügyi hatóság beleegyezését" – tájékoztat a „Rzeczpospolita”.  Ugyanakkor, ahogy a Nationale-Nederlanden megbízására készített felmérés mutatja, a lengyelek 1/3-a úgy véli, hogy az oktatási intézmények  nincsenek eléggé felkészülve arra, hogy újra diákokat fogadjanak; vannak szülők, akik a saját felelősségükre nem küldik iskolába a gyereküket. Mivel a szülők közel fele attól tart, hogy a gyerek az iskolában megfertőződik koronavírussal vagy influenzával. Ahogy a "Rz" írja,  hasonló problémáik vannak a tanévkezdéssel kapcsolatosan a többi európai országnak is, amelyek, épp úgy, mint Lengyelország, vissza akarnak térni a helyben történő oktatáshoz –  Szlovákia vezetői aprólékos szabályokat hoztak az oktatás minden szintjének működésére vonatkozóan,  és az egyes iskolák helyzete az adott intézményben  lévő fertőzések számától fog függni; Németországban ugyanakkor nincs országos előírás, a különböző tartományokban különböző időben kezdődik a tanév, de az egészségügyi intézkedések alapja a maszkviselés és a diákok csoportokra osztása. Amint azonban a lengyel oktatásügyi miniszter biztosít, a lengyel iskolák jól felkészültek a diákok fogadására. – Ha az élet más területein nagyjából megszokottan tudunk működni, nincs  oka, hogy az iskolák zárva legyenek, maguk az iskolák nem fertőznek – magyarázta  Dariusz Piontkowski a „Rzeczpospolita” számára adott interjúban.

A lengyel gazdaság a válság idején

A hét elején a Központi Statisztikai Hivatal közölte a GDP második negyedévre vonatkozó adatait. Ahogy a KSH tájékoztatott, ezek az adatok figyelembe veszik a COVID-19 megjelenésének hatásait és azokat a kormányzati eszközöket, amelyeket a  járvány következményei ellen  vezettek be. – Úgy tűnik, hogy a járvány miatt nem szenvedett olyan károkat a gazdaságunk, mint  ahogy az EU más országaiban történt.  Az, hogy károk érték, az nyilvánvaló  – értékelte a KSH elnöke,  Dominik Rozkrut. A hivatal adatai szerint a GDP szezonális kiigazítás nélkül a 2020 második negyedévben reálértékben 8,2 százalékkal csökkent,  2019 ugyanezen negyedévének a  4,6 %-os növekedésével szemben (az előző év átlagárain).  2020 második negyedévében a szezonálisan kiigazított  GDP (állandó árakon, 2010-es viszonyítási évvel) reálértéken 8,9 százalékkal csökkent, összehasonlítva az elsőző negyedévvel, és 7,9 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A Bank Polski közgazdászai az adatokat elemezve rámutatnak, hogy a legrosszabb már mögöttünk van, ugyanakkor a Pekao Bank elemzői az mondják, hogy a GDP jelentősen negatív dinamikájában kulcsfontosságú volt a szálloda és vendéglátó szektor nagy összeomlása. Mindeközben, ahogy a „Dziennik Gazeta Prawna” közli, a 2021-es költségvetési tervre vonatkozó részletek "azt mutatják, hogy a Pénzügyminisztérium és a kormány erősen hisz abban, hogy jó kondícióban tudják tartani a munkaerőpiacot". A pénzügyminiszter augusztus végén tájékoztatott, hogy a a jövő évi költségvetési terv  403,7 milliárd złoty bevételt,  486 milliárd złoty  kiadást, 82,3 milliárd złoty deficitet irányzott elő.  Az ilyen becslések azt jelentik, hogy a jövő évre a költségvetési rés 27 milliárd złotyval kisebb lesz, mint idén. Ahogy a „DGP” írja, optimizmus látszik a makrogazdasági  feltételezésekből, ahol elfogadták, hogy a munkanélküliségi  ráta jövőre 8 százalékról 7,5 százalékra esik, a cégeknél pedig a bérek növekedése  2021-re 3,5 százalékra gyorsul az idei 3 százalékról. „A tömeges munkanélküliség hiányával és a bevételek folyamatos növekedésével lehet magyarázni, hogy  a  személyi jövedelemadóból 68,1 milliárd złoty folyt be. Ez nemcsak, hogy több, mint ami az idei költségvetésben szerepel – ez az összeg nagyobb annál, mint amit a kormány az idei évre előirányzott, még a járvány kitörése előtt. Ami azt jelenti, hogy pótolja a 2020-as COVID-19 miatti  személyi jövedelemadó kiesést. Máskép alakul az áfa helyzete. 2021-ben 181 milliárd złotyt kell hoznia. Vagyis többet, mint amit a jelenlegi terv erre az évre mutat   (170 milliárd złoty), de sokkal kevesebbet, mint amennyit a kormány feltételezett a válság előtt" – írja Marek Chądzyński a „DGP” hasábjain.

Nyugtalan helyzet keleten

A lengyelek folyamatosan figyelik a keleti határnál  zajló eseményeket, ahol nem szűnnek az Alekszandr Lukaszenko elnök elleni tiltakozó akciók. „Augusztus 30.-án  Minszkben Béke és Függetlenségi Felvonulás volt, amelyen legalább 100 ezer ember vett részt. Ez már a harmadik vasárnap volt, amikor az Alekszandr Lukaszenko lemondását, valamint új, tisztességes választások megtartását  követelő emberek tömegdemonstrációt rendeztek” – emlékeztet a Keleti Tanulmányok Központja. A vasárnapi tiltakozás Lukaszenko 66. születésnapján zajlott,  válaszul az ország vezetője újra kalasnyikovval a kezében jelent meg nyilvánosan (de az orosz médiákban), amikor a többezres tömeg közelített a székhelyéhez  ̶   a Függetlenségi Palotához  ̶    olvassuk a „Dziennik Gazeta Prawna” hasábjain. Fehéroroszország elnöke folytatja az agresszív retorikát a nyugati országokkal szemben, köztük Lengyelországgal és a balti államokkal szemben.

Łukaszenko augusztus 28.-án felhívta a figyelmet, hogy Lengyelországban és Litvániában haderőket koncentrálnak,  különösen  pedig arra, hogy  az amerikai légierőt "Berlin alól átszállítják" Lengyelországba, ami az ő értelmezésében "nukleáris rakéták átszállítását" is jelenti. Azzal is fenyegetett, hogy Vilniusz és Varsó ellen szankciókat vezet be, amelyek a fehéroroszországi áruszállítási tranzit blokkolásán és a belorusz export Klaipedából más balti kikötőkbe irányításán alapulnak (nem pontosította, hogy milyen alternatív irányokról van szó) – tájékoztat az OSW.  Ennek következtében a múlt héten behívták a lengyel Külügyminsztériumba Fehéroroszország lengyelországi nagykövetét, a fehérorosz Külügyminisztérium pedig behívatta a Lengyel Köztársaság minszki nagykövetségének ügyvivőjét. A lengyel fél kritizálja Lukaszenko Európa ellenes retorikáját és a varsói vezetés támadását; a minszki vezetés pedig azt állítja, hogy Lengyelország az egyik olyan ország, amelyik megpróbál hatást gyakorolni a fehérorosz helyzetre.