A lengyel média kiemelt figyelemmel kíséri a fehéroroszországi eseményeket, és azt, hogy az orosz hatóságok hogyan reagálnak az Aljakszandr Lukasenka elleni tiltakozásokra. Nem hiányoznak az új jelentések a koronavírus-járványról sem, amely továbbra is jelentősen befolyásolja a lengyelek életét.
Lengyelország figyelemmel kíséri a fehéroroszországi eseményeket
A földrajzi közelség, valamint Oroszország esetleges bevonása miatt a lengyel hatóságok és a társadalom kiemelten figyeli a belorusz rezsim elleni tiltakozásokat. A meghamisított választások után a fehérorosz ellenzék gyenge és nincsenek vezetői. A belorusz utca – erős és elszánt, hogy „széttapossa a bajuszos csótányt”. Viszont a választások utáni csetepatékon Oroszország nyer – elemzi a keleti határon túli eseményeket a „Do Rzeczy” újságírója, Maciej Pieczyński. A „Dziennik Gazeta Prawna” napilap hasábjain viszont azt olvassuk, hogy a lengyel külügyminisztérium az Európai Unió határozott döntését várja a belorusz hatóságokkal szemben. – Azt akarjuk, hogy az ügy reálisan megoldódjon. Talán még nem mindenki tisztában van ezzel, de ezek a tiltakozások egészen kivételes jelentőségűek. A tüntetések gyakran zavargásokkal, a biztonsági szolgálatokkal folytatott harccal és erőszakkal járnak – a tiltakozók részéről is. Itt egyre növekvő társadalmi mozgalommal van dolgunk, amely ezt az erőszakot teljes mértékben elutasítja. Még ha provokációk történnek is, azok csak marginálisak. Mi több, ezek a tüntetések decentralizáltak, az ország egész területén zajlanak; gyárak is csatlakoznak, amelyek sztrájkba kezdnek – magyarázza Paweł Jabłoński külügyminiszter-helyettes. Eközben a „Rzeczpospolita” elemzi, hogyan reagálnak a lengyelek a keleti eseményekre – tüntetések szervezésével, a politikusok pedig azzal, hogy ötleteiket mutatják fel Fehéroroszország helyzetének alakulásáról.
De vajon a lengyeleknek okuk van-e aggódni egy esetleges orosz beavatkozás miatt Belorussziában? A „Rzeczpospolita” számára adott interjúban Szergej Andrejev, a lengyelországi orosz nagykövet lengyel–orosz kapcsolatokat elemezve kijelenti, hogy egyetért Vlagyimir Putyinnel abban, hogy a Szovjetunió szétesése volt a 20. század legnagyobb tragédiája. – Ugyanúgy élem át ezt az eseményt, mint Putyin elnök – magyarázza az orosz diplomata.
Mi történik a Visztula mentén?
A média elemzi azt is, hogyan állnak a tanévkezdés előkészületei – a nagyszámú új fertőzés miatt továbbra sem világos, hogy a gyerekek a kormány tervei szerint szeptember 1-jén mehetnek-e az iskolába. A „Rzeczpospolita” szerint az oktatási intézmények vezetői azt akarják, hogy a vörös riasztás a járás számára az iskolák és óvodák automatikus bezárását jelentse. Ez azt jelenti, hogy ha az Egészségügyi Minisztérium az adott területet kiemelten veszélyeztetettnek jelöli meg, akkor az igazgatók automatikusan járnak el, és nem kell az utolsó pillanatban döntéseket hozniuk. A szülők is az új tanévre készülnek, és amint megtudta „Rzeczpospolita”, a távoktatás visszatérésétől tartva, laptopokba és elektronikus berendezésekbe fektetnek. A webkamerák esetében az érdeklődés több mint 342 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a fotelok és az irodai székek esetében pedig a növekedés 53 százalék. A nyomtatók, a monitorok és a laptopok esetében a 20-30%-os növekedésről beszélünk, tehát sok lengyel számára továbbra is nagyon reális a távmunkába vagy távtanuláshoz történő visszatérés – olvasunk a napilapban.
A „Dziennik Gazeta Prawna” pedig a lengyel viszonylag jó gazdasági helyzetről tájékoztat. – A lengyel gazdaságot nem kerülte el a GDP visszaesése. Vigasz, hogy azon három ország közé tartozunk, ahol a konjunktúra-visszaesés volt a legkisebb” – áll Bartek Godusławski elemzésében. Az Eurostat adataiból ugyanis kiderül, hogy csak Finnország és Litvánia büszkélkedhet kisebb GDP-csökkenéssel ebben az időszakban. Közel három évtized után a koronavírus-válság okozta az első recessziót Lengyelországban. – Sikerült azt elkerülnünk a 2008–2009-es pénzügyi és a görög problémák által okozott adósságválság idején – olvassuk a lap hasábjain. Az újságíró elmondása szerint a járvány és a kapcsolódó korlátozások mégis nyomot hagytak a konjunktúrán. A lengyel statisztikai hivatal nemrégiben tette közzé az előzetes GDP-adatokat a második negyedévre vonatkozóan, azaz arra az időszakra, amikor legnagyobbak voltak a korlátozások. A recesszió elérte a 8,2 százalékot. a 2019 azonos időszakához képest. Az idei év első három hónapjához viszonyítva pedig – amikor a járvány csak kezdődött Európában – a GDP 8,9%-kal csökkent.” – teszi hozzá az újságíró.
A közgazdász Stanisław Gomulka ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy kellemes pozitív meglepetést jelent a II. negyedév kereskedelmi mérlegének jelentős többlete – 2,7 mld euró, azaz a negyedéves GDP mintegy 3%-a. Az export erősödése a II. negyedévben a fogyasztási iparágakban jelentkezett: dohányáru, ruházat, bútoripar, televízió-készülékek, elektromos autó-akkumulátorok, hibridautó-motorok. Jelentős import-csökkenés volt tapasztalható ugyanakkor a gázolaj, az új autók, és alkatrészek szegmensében.