_1.jpg)
Az elnökválasztás eredményeinek meghamisítása Fehéroroszországban, a Varsói Csata ̶ amelynek során a lengyelek legyőzték a bolsevikokat ̶ századik évfordulójának előkészületei, valamint az LGBT aktivista ügye, akit letartóztattak a pro-life mozgalom kamionjának megrongálásáért és a sofőr megtámadásáért ̶ ezek a fő témák, amelyekkel a Visztula menti sajtó foglalkozik. Miről írnak még a legfontosabb sajtó orgánumok?
Lengyelország a gonosz birodalma ellen
Augusztus 15.-ére esik a Varsói Csata 100. évfordulója, amely során a lengyelek legyőzték a bolsevikokat és megakadályozták, hogy beljebb hatoljanak Európába. A történészek ezt a világtörténelem egyik legfontosabb csatájának tartják, amely jelentős hatást gyakorolt Európa további sorsára.
A "Rzeczpospolita" napilapban folytatott beszélgetésben Piotr Gliński professzor, miniszterelnök-helyettes valamint kulturális és nemzeti örökségvédelmi miniszter bejelentette, hogy a kormány tervei között szerepel egy modern múzeumok hálózatának kiépítése, amelynek célja a következő nemzedékek nevelése lesz. – Számunkra fontos az emlékezet és a múlt. Közösségünket, annak identitását és képességeit az emlékezetre is támaszkodva kell építenünk. Napjainkban divatos az ahistorikus gondolkodás, de a történelem nélküli élet gyengévé és védtelenné tesz minket – magyarázza Gliński professzor. A miniszterelnök-helyettes kifejti, hogy a múzeumok feladata a szolidaritás, az áldozatkészség, a közjó iránti felelősség és hasonló értékek felmutatása és létrehozása lesz. – Ezek az értékek nélkülözhetetlenek a közösség működéséhez, meghatározzák annak minőségét, kapacitását és erejét. Ahhoz, hogy megoldjuk a jelenkor problémáit, hatékonyan versenyezzünk nemzetközi szinten, gondozni kell politikai közösségünket. Ez a közérdek – teszi hozzá.
Ugyanakkor a "Do Rzeczy" hetilapban a kiváló történész, Andrzej Nowak professzor leírja a Varsói Csata körülményeit, valamint bemutatja a jelenlegi geopolitikai helyzetet. A történész szerint a Nyugat nem vette észre a fenyegetést, amit a bolsevikok jelentettek, és ami a lengyelek számára nyilvánvaló volt. – A baloldalt lelkesítette a kommunista "társadalmi kísérlet". A liberálisok úgy gondolták, hogy Kelet-Európa természeténél fogva barbár, azt azonban nem hitték, hogy a barbárok olyan kegyetlenek voltak, mint ahogy arról a lengyelek beszámoltak. Azon kívül valami többről is volt szó, valamiről, ami napjainkig is nagyon fontos és aktuális. Mégpedig arról, hogy az ilyen és nem másmilyen rokonszenvet az a mentális geopolitikai térkép diktálta, amelyet a nyugati elit használt. Ezen a térképen nem volt hely Lengyelország számára. A nyugat megszokta azt az állapotot, amelyben Kelet-Európán elválaszthatatlanul uralkodik Oroszország és Németország – magyarázza.
A lap történelmi mellékletében olvasható Varga Endre László kiváló cikke a lengyeleknek nyújtott magyar segítségről is.
Az LGBT ideológia és a további provokációk
A lengyel média sok helyet szentel az LGBT aktivistái legutóbbi provokációjának, akik többek között megszentségtelenítették a varsói Szent Kereszt templom előtt álló Krisztus szobrot. Az egyik aktivista obszcén gesztust is tett a Varsói Felkelés kirobbanásának 76. évfordulójára emlékező menet résztvevői felé. A politikai emóciók legutóbbi történése a magát nőként meghatározó Michał Sz. letartóztatása volt. A férfi egy néhány fős csoporttal együtt megtámadta a pro-life alapítvány egyik kamionját, és bántalmazta annak sofőrjét. Őrizetbe vétele a rendőrséggel való összecsapásokhoz és a leegyel ellenzék hisztérikus reakciójához vezetett. Az ellenzék a lengyel helyzetet a fehéroroszországihoz hasonlította. Az ellenzéki "Gazeta Wyborcza" az első oldalán megpróbálja támadni a PiS-t, rámutatva, hogy Michał Sz. férfi börtönbe fog kerülni. Ez trauma. Arra, hogy mi történik a cellában, gondolni sem szeretnék. – mondja a cikkben idézett pszichológus.
Ugyanakkor Piotr Semka a "Do Rzeczy" hasábjain "Az érzéstelenítés szivárványos doktrínája" című cikkben megállapítja, hogy a baloldal és a liberális establishment mobilizálása a szobrot megszentségtelenítő négyfős csoport védelmében összehasonlíthatatlanul hatékonyabb volt, mint a katolikus közvélemény reakciója. "Az egész ügy a nyugati baloldal működési mechanizmusának mintájára zajlik. Először történik egy, az "ellenfél" számára egyértelmű és sértő szimbolikus agresszió. A második fázis, amikor az első felháborodáskor az elkövetőkre fordul a média figyelme ̶ ekkor bagatellizálják és viccet csinálnak az ügyből. Ha a hatalom reakciójáról van szó, akkor filmre veszik a felháborodást, és az agresszorok szabadon bocsájtását követelik. Majd végül a finálé – az aktivisták szabadlábra kerülnek és kijelentik, hogy semmit sem bánnak, és a jövőben is ugyanígy fognak tenni" – jegyzi meg az újságíró.
Ami érdekes, hogy a "Rzeczpospolita"megállapítja, hogy az LGBT-ről zajló vita árnyékában a kormány a diszkrimináció ellenes stratégián dolgozik. – Számunkra prioritást jelentenek a nők jogai: az erőszakkal szembeni védelem, az esélyegyenlőség a munkahelyeken a fizetések és a pozíciók tekintetében, az anyák munkahelyi helyzetének megkönnyítése a work–life balance elvek értelmében. Fontos a javakhoz és szolgáltatásokhoz való megfelelő hozzáférés a fogyatékkal élők számára – mondja Anna Schmidt-Rodziewicz, családügyi miniszterhelyettes és az egyenlő bánásmódért felelős kormánybiztos.
Szeptember 1. – vissza az iskolába
A lengyel média jelentős figyelmet szentel a közeledő tanévkezdésnek is. Hogy miért? Nemrég Mateusz Morawiecki miniszterelnök bejelentette, hogy a gyerekeknek a szokásos körülmények között kell visszatérniük az iskolába, a hallgatóknak pedig október 1.-én az egyetemekre. A szülők azonban azon gondolkodnak, vajon ez biztonságos lesz-e a gyerekeik számára. – Nem rovunk az iskolákra rendkívüli kötelezettségeket. A higiéniai szabályok betartása, a helyiségek fertőtlenítése és szellőztetése, a tanórák szervezését érintő változtatások – ezek azok az intézkedések, amelyeket minden intézményben végre lehet hajtani, csak hozzá kell azokat alakítani a körülményekhez – mondja a "Dziennik Gazeta Prawna" napilap számára adott interjúban Dariusz Piontkowski oktatási miniszter. A tárca vezetője egyúttal hozzáteszi, hogy olyan rendelkezéseket készítettek elő, amelyek lehetővé teszik a gyors döntést az esetleges távoktatásra való áttérésre az adott községben, járásban, vajdaságban, vagy akár az egész országban. – Fel akarjuk használni az eddigi tapasztalatokat, hogy maximálisan biztosítsuk a diákok, a szülők és a tanárok egészségének védelmét. Most erre koncentrálunk – magyarázza.
Łukasz Zboralski a "Do Rzeczy" hetilapban megállapítja, hogy bár a kormány az események bármelyik változatára felkészült, ám azok összeomlanak, ha akár egy rövid időre is újra be kell vezetni a távoktatást, mivel "senki sem foglalkozott azzal, hogyan lehet jobban előkészíteni az ily módon zajló oktatást". "A karantén megmutatta, hogy a távoktatás óriási problémát jelentett. A tanárok nem voltak erre felkészülve, nem tudták kezelni az eszközöket (maguknak kellett működés közben ezt megtanulni) és nem voltak állami tulajdonú eszközeik" – hangsúlyozza.
A lehetetlenség megtörése
A lengyel gazdaság befagyasztása és a járvány második hullámával kapcsolatos bizonytalanság ellenére a munkanélküliség a Visztula partján 6,1 százalékon marad. Az egymást követő hónapok azt mutatják, hogy sikerült elkerülni a munkanélküliség hirtelen növekedését. Jelenleg 1,03 millió lengyel van munka nélkül. Nagy szerepe volt az elbocsátási hullám megállításában a válságellenes pajzsnak. "Most, amikor a lengyel gazdaság kezd kijönni a járvány által előidézett recesszióból, a vállalkozások harcolnak a külföldi munkaerőért, és keresik annak a módját, miként lehetne őket visszahozni" – írja a "Foreign Policy" magazin. A jó gazdasági mutatókhoz kapcsolódva, a
PKN Orlen elnöke, Daniel Obajtek a "Sieci" hetilapban megemlíti, hogy Lengyelország az Egyesült Jobboldal kormányának köszönhetően megtörte az imposibilizmust, és elkezdte a nagy beruházások időszakát. – A világban nem stabil gazdasági helyzet. Csökken a világ fogyasztása, a kereskedelmi láncokban számos kapcsolat destabilizálódott. Végre kell hajtanunk az energetikai átállást, ami hatalmas innovációs ráfordítást, az uniós források hatékony felhasználását igényli – magyarázza.