​

Múlt vasárnap a lengyelek új köztársasági elnököt választottak, valójában újabb öt évre megbízták ezzel a funkcióval  a hivatalban lévő elnököt – Andrzej Dudát. A politikus több mint 10,4 millió szavazatot kapott, míg ellenfele, Varsó polgármestere, Rafał Trzaskowski több mint 10 millió szavazatot. A kormánytábor politikusának, Andrzej Dudának a győzelme a Jog és Igazságosság újabb győzelme az utóbbi évek során. Már az előzetes eredmények kihirdetését követő első órákban elkezdtek érkezni a gratulációk az Elnöki Palotába –  többek között az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij, a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš, valamint a litván elnök, Gitanas Nausėda részéről.

Lengyelország  belülről

Az elemzők egybehangzóan kiemelik, hogy a  választások  az állampolgárok rendkívüli elkötelezettségét mutatták, csaknem megdöntötték a III. Köztársaságban az eddigi részvételi rekordot (több mint 68 százalék), egyes választási bizottságoknál több órát is sorban álltak, hogy szavazzanak. Mi vár Andrzej Dudára a második megbízatási időszakában? „Változások a kormányban, a COVID-19 válság következményeinek enyhítése, az uniós költségvetés tárgyalása és a politikai színtér esetleges átalakítása" –  sorolják a  „Dziennik Gazeta Prawna” újságírói. Az újságírók egyúttal a  választások másik aspektusára  ̶   azok költségeire is felhívják a figyelmet. A koronavírus járványra való tekintettel a költségvetésnek hatalmas kiadásai vannak  a személyes védelemmel valamint a  választási csomagoknak a külföldi választási bizottságokba való küldésével kapcsolatban, mivel ott gyakran csak levélben lehetett szavazni.. „Bár a végső kiadásokat csak néhány hónap múlva ismerjük meg, már most meg lehet becsülni, hogy több mint 400 millió złotyt adtunk ki minderre. Csaknem háromszor annyit, mint 2015-ben" – olvassuk.

A járványnak változatlanul hatása van a lengyel gazdaságra – az egészségügyi korlátozásokból kifolyóan is, valamint azért, mert a fogyasztók  félnek pénzt kiadni. Ahogy a "DGP" újságírói rámutatnak, gondjai vannak a ruha és cipőiparnak, amely megpróbálja internetes eladással menteni magát. "Bár ruházati és cipő cégek már elindították már boltjaik többségében az árusítást, a közölt eredmények azonban azt mutatják, hogy ez a hónap is rosszabb lesz, mint az előző évben volt, mert a vásárlók nem indultak meg tömegesen az üzletekbe"  – olvassuk az újság hasábjain.  Mindemellett hosszú recesszióra van-e ítélve a lengyel gazdaság? Ahogy a Társadalmi - Gazdasági Elemző Központ júniusi jelentésében olvassuk,  nem feltétlenül, mivel a lengyel gazdaságnak vannak olyan jellemzői, amelyeknek  korlátozniuk kell a karantén utáni GDP csökkenésének mértékét.  „Ahhoz, hogy a lengyel gazdaságnak esélye legyen a feltehetően  V-alakhoz közelítő válság visszaverésére, a gazdaságpolitikának a növekedési potenciál megerősítésére kellene irányulnia  (a munka ösztönzése, takarékosság, befektetés és innováció). Maguknak az  ezt elősegítő terveknek a bejelentése  (...) erősítené a befektetők bizalmát a lengyel gazdaság iránt. Az pedig csökkentené az érzékenységét az esetleges további megrázkódtatások esetén"– hangsúlyozza egyúttal az elemzés szerzője, Andrzej Rzońca.

Az Európai Unió kontra koronavírus járvány

Hogyan néz ki a járvány Európában? Az Unión belül tart  az elkövetkezendő évekre vonatkozó  költségvetési javaslatokat érintő vita. Az Európa Tanács elnöke, Charles Michel terve szerint a Közösség 2021-2027 közötti költségvetése  1,074 billió euro, emellett a tagállamok rendelkezésére kell hogy álljon 750 milliárd euro a koronavírus válság utáni  újjáépítési alapból. Lengyelország – ahogy azt  Magdalena Cedro írja a „DGP” hasábjain –  valószínűleg az egyik fő kedvezményezett lesz,  habár kevesebbet kaphatunk, mint a korábban javasolt  64 milliárd euro.

Amint azonban a  „Sieci” hetilap hasábjain a magyar külügyminiszter,  Szijjártó Péter kifejti, „ha

megnézzük  az európai országoknak a járványra adott válaszát, azt látjuk, hogy azt minden esetben nemzeti szinten adták meg". – A brüsszeli koordináció lényegtelennek  bizonyult. Ez nagyon jól mutatja, hogy az Európai Unió csak akkor lehet erős, ha a tagjai erősek. Nem lehet azt várni, hogy bármilyen szövetség valóban erős lehet, ha a téglák, amelyekből épül, gyengék – hangsúlyozza  a diplomata az interjúban.  Szijjártó azt is elmondja az újságíróval folytatott beszélgetésben, hogy véleménye szerint "ha a nemzet képes megőrizni saját önazonosságát,, saját kultúráját, örökségét, vallását, akkor azáltal erősebb lesz", és épp az erős államok erősítik a Közösséget.– Fel kell tenni a kérdést: az Európai Uniónak az az érdeke, hogy az európai országok gyengék legyenek, vagy az, hogy erősek? Valóban úgy vélem, hogy az EU ereje növekedésének egyetlen útja a közösséget alkotó  tagországok megerősítése. Egyetértek hát Jack Czaputowicz-csal (a lengyel külügyminiszter  – a szerk.), hogy a nemzetállamok szerepe, a regionális együttműködés szerepe nagyon megnőtt a járvánnyal kapcsolatos tapasztalatok fényében – magyarázza a politikus.