Lengyelországban tartanak az elnökválasztás előkészületei és a választási kampány, mindez azonban a még mindig jelen lévő koronavírus járvány árnyékában zajlik. Egyrészt a lengyelek hozzászoknak a mindennapi életünket szabályozó "új normalitáshoz", másrészt számolnunk kell a veszélyes vírus visszatérésével.
Félnünk kell-e a járványtól?
Számos újság első lapjain a koronavírus járványnak és következményeinek szentelt írásokat találunk. Ez már a járvány vége? – kérdezi a "Sieci" hetilap hasábjain Konrad Kołodziejski, és leírja, hogy áll a helyzet Lengyelországban – a Visztula partján ugyanis a megbetegedések száma nem növekszik, a kormány által bevezetett korlátozásoknak köszönhetően pedig sikerült elkerülni az olasz forgatókönyvet. "Az emberek hozzászoktak a veszélyhez, és arra a következtetésre jutottak, hogy az nem túl nagy. Ez a hangulat egyre erőteljesebb, annál is inkább, mivel meleg lett, közeledik a vakáció. A koronavírus azonban nem tűnt el, és – sok tudós véleménye szerint – ősszel újult erővel tér vissza. Ezért bár csökkent a figyelmeztetés, azt nem lehet teljesen eltörölni" – hívja fel a figyelmet az újságíró. Łukasz Szumowski egészségügyi miniszter biztosít arról, hogy nincs ok az aggodalomra. – Vannak gócpontok bányákban és gyárakban, de ezek zárt gócpontok. A fertőződések száma már nem nagy, ennek köszönhetően a korlátozások további lazítását javasolhatjuk. Kórházaink felkészültsége is lehetővé teszi ezt. Több mint 80 % szabad ágyunk és 90 % szabad lélegeztető gépünk van a COVID-19 betegek számára – magyarázta néhány nappal ezelőtt a politikus, előre jelezve a fertőzések számának csökkenését. A járvány második hullámáról ír a "Gazeta Polska" hasábjain Maciej Kożuszek, aki felhívja a figyelmet, hogy a gazdaság kiolvasztása, a korlátozások megszüntetése és az utazás lehetősége a veszélyes vírus visszatéréséhez vezethet. Nemcsak Lengyelországban, de az egész világon. „A közeljövőben egy kötélhúzás tanúi leszünk, amely során az egyik oldalon az egészségügyi szakemberek állnak, akik félnek a gazdaság túl hirtelen történő megnyitásától és a járvány visszatérésétől, a másik oldalon a politikusok, akik egyre gyakrabban reagálnak a nép hangjának nyomására és keresik a legbiztonságosabb ösvényeket a normalitáshoz való visszatérésre.” – magyarázza az újságíró.
Ahogy azonban a „Rzeczpospolita” napilap hívja fel a figyelmet, ez aranykor az internetes eladásokkal foglalkozók számára, akiknek a haszna ugrásszerűen nőtt. "Az e-kereskedelem piaca az előző években két számjegyű növekedést mutatott. Ez az év kivételes lehet, mert a járvány idején a lengyelek az interneten vásároltak. Sok céget egyenesen elárasztottak a megrendelések" – olvassuk a napilap hasábjain. Ahogy azonban az újságírók felhívják a figyelmet, sok üzletnek, még ha rekord bevételt is ért el, változatlanul küzdenie kell a túlélésért, mert néhány hétig zárva voltak a szalonok és az üzletek.
A „Sieci” hetilap hasábjain Dariusz Piontkowski oktatásügyi miniszter számol be arról, hogyan boldogultak az iskolák és a pedagógusok a járvány idején. Március közepétől minden oktatási intézmény és felsőoktatási intézmény bezárt, az oktatás interneten zajlott. Ahogy az oktatási tárca vezetője magyarázza, az on-line oktatásra való hirtelen felkészülés kihívást jelentett, de kiderült, hogy a modern technika az oktatás más formáját is lehetővé teszi, mint csak a helyhez kötött foglalkozásokat. – Az Oktatásügyi Minisztériumhoz érkezett jelzések szerint a tanárok túlnyomó többsége nagyon jól teljesíti a kötelezettségeit – hangsúlyozza Piontkowski az interjúban. A miniszter azt is kiemelte a „Sieci” hetilapban közölt beszélgetésben, hogy tudatában van annak, milyen problémákkal kellett megbirkózniuk bizonyos diákoknak és tanároknak. – A járvánnyal kapcsolatban meg kellett próbálnunk boldogulni ezzel a helyzettel. Megállapíthattuk volna, hogy semmit sem lehet tenni, és magukra hagyhattuk volna a gyerekeket, de megpróbáltunk valahogy úrrá lenni a helyzeten. Tudatában vagyok a nehézségeknek, valamint annak, hogy minden, vészhelyzetben született megoldás kockázattal és hiányosságokkal jár. Így van ez a távoktatás esetében is. De senki nem talált ki ennél okosabbat a járvány idejére. Úgy van ez, akár a demokráciával Winston Churchill híres mondásában – magyarázza a politikus.
Tart a küzdelem az Elnöki Palotáért
Eközben tart a verseny az elnöki székért, amely során az újraválasztásért küzdő Andrzej Duda néhány konkurenssel mérkőzik meg. Az utóbbi napokban a legkomolyabbnak Varsó polgármestere, Rafał Trzaskowski bizonyult. A főváros vezetője az ellenzéki média kedvence, pártja, a Polgári Platform, amelynek támogatását élvezi, európai és modern politikusként népszerűsíti. A politikai karrierjét elemző média azonban kritikusabb. „Bonvivan típus, kocsmák és megnyitók törzsvendége. Még mint EP képviselő, később pedig mint a digitális ügyekért felelős miniszter a PO-PSL kormányok idején, gyakran volt látható divatos varsói helyeken celebek és színészek társaságában"
– írja le a politikust a „Gazeta Polska” hasábjain Wojciech Mucha, rámutatva, hogy Trzaskowski
nem frontember, aki majd részt vesz a politikai küzdelmekben. Mucha felsorolja az új (2018-tól)
polgármester eddig nem teljesített ígéreteit, és hozzáteszi, hogy a valós politikai cselekvés hiányát ideológiai elköteleződéssel pótolja. Ahogy az újságíró megemlíti, Trzaskowski egyetlen év alatt több pénzt fordított az LGBT szervezetekre, mint elődje egész hivatali ideje alatt. Varsó polgármesteréért rajong azonban az ellenzéknek kedvező „Gazeta Wyborcza”, amely leírja a politikus találkozását a választóival. „A Polgári Koalíció elnökjelöltje, Rafał Trzaskowski találkozását a választókkal néhány napja a kampány legerősebb és kulcsfontosságú eseményeként harangozták be” – győz meg a napilap. A közvélemény kutatások azonban messze Andrzej Duda mögé helyezik Varsó polgármesterét. A második megbízatási időszakért harcoló elnök erős pozícióját támasztja alá Andrzej Duda és a kormány jó együttműködése, különösen a járvány idején. – Egyértelműen meggyőződtünk róla, hogy válsághelyzetben a kormány, a többség együttműködése a köztársasági elnökkel alapvető jelentőségű. A javaslatok ajánlásának és életbeléptetésének tempója nagyon gyors lehetett, mert együtt, összhangban cselekedtünk
– érvel a „Gazeta Polska” hasábjain Mateusz Morawiecki miniszterelnök, és hozzáteszi: „Nézzék meg, hogyan blokkolta az eljárást a szenátus (ahol az ellenzék van többségben – a szerk.).Képzeljük el, hogy ehhez még hozzájönne az ugyanilyen nem konstruktív módon működő elnök. Mi lenne? Bénultság. Bénultság, ami az állampolgárok számára a segítség hiányát, vagy korlátozott segítséget jelentené. A kormánnyal együttműködő köztársasági elnök elengedhetetlen feltétele annak, hogy eredményesen, konkrétan és gyorsan lehessen cselekedni". Az újságírókkal folytatott beszélgetésben a miniszterelnök kifejtette, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök az egyetlen garanciája a társadalmi és a családokat érintő programok megőrzésének és fejlődésének. A „Rzeczpospolita” napilap viszont arról tájékoztat, hogy a lengyelek már június végén választásokat akarnak (a miniszterelnök által a legvalószínűbbnek tartott időben). Ahogy az újság tájékoztat, habár a lengyeleknek több mint a fele alig egy hónapja a járvány miatt nem akart részt venni a választáson, most már nem félnek a választópolgárok. A megkérdezettek több mint 56 százaléka már június utolsó hétvégéjén szeretné a választásokat – hogy mikor kerül rá sor, valószínűleg néhány napon belül megtudjuk.
Donald Tusk Lengyelország és Magyarország között
A "Do Rzeczy" hetilapban a Wacław Felczak Lengyel - Magyar Együttműködési Intézet igazgatója,Maciej Szymanowski leírja a volt lengyel miniszterelnöknek, jelenleg az Európai Néppárt elnökének "keresztes hadjáratát", aki megtámadta a magyar vezetést. A lengyel kormánnyal ellentétben Donald Tusk nem ápol baráti kapcsolatokat a magyar vezetéssel, hanem konfrontációra törekszik. "Az, hogy Magyarországon bevezették a vészhelyzetet a járvány idején, Donald Tusknak és az EU legfőbb szerveinek ürügy volt arra, hogy odacsapjon Orbán Viktornak. Az újabb támadások a várttal ellentétes hatással vannak,növelik a magyar kormány elszántságát az eddigi politika megvalósításával kapcsolatban" – írja Szymanowski. A történész felhívja a figyelmet, hogy Tuskot nem azért nevezték ki az Európai Néppárt elnökének posztjára, hogy megállapodjon az Orbán által vezetett Fidesszel (a lengyel politikus a párt kizárását akarja Néppártból), hanem azért, hogy lengyelként jobban legitimizálja a magyar közvélemény szemében a Budapestre gyakorolt nyomás során alkalmazott érveket. "Lengyelországban is ismerjük ezt a mechanizmust annak köszönhetően, hogy Věra Jourovát nevezték ki a jogállamiságért felelős EU biztosnak, aki cseh, a cseheket pedig évek óta a legnagyobb szimpátia övezi a világ népei között a Visztula partján" – magyarázza Szymanowski. Ahogy a történész hozzáteszi, Tusk és más uniós politikus támadásai csak fokozzák a magyar kormány elszántságát.