Sajtószemle a Visztula mellől
2020.május 18-24.
Lengyelországban tart a választási maraton, amelynek lefolyása még a legtapasztaltabb elemzőket is meglepi. A választások időpontjának későbbre helyezése a járvány miatt, valamint az egyik fő jelölt megváltoztatása a kampány alatt nem kevésbé foglalkoztatják a médiát, mint a küzdelem a koronavírussal, ami még mindig nem szűnik az ország bizonyos területein.
A járvány végének kezdete Lengyelországban?
A koronavírus járvánnyal való küzdelemben Lengyelország nagyon jól áll, habár az Egészségügyi Minisztérium naponta tájékoztat halálos áldozatokról. A kormány gyors intézkedései, a döntés a gazdaság azonnali befagyasztásáról lehetővé tették a vírus terjedésének korlátozását. A kormány most a munkahelyek megőrzéséért harcol. A szejmben jelenleg már a negyedik válságellenes csomag munkálatai folynak, a csomag újabb támogatásokat és más előnyös megoldásokat ajánl az üzleti élet számára – emlékeztet a hasábjain a „Rzeczpospolita”. A kormány projektben javasolt változások érintik mind az önfoglalkoztatókat, mind pedig a munkaadókat. A "Válságellenes Pajzs" új változata azonban nemcsak támogatást jelent az üzleti élet számára, de más jogi megoldásokat is nyújt – lehetővé teszi a bírósági ügyek szereplői számára az online tárgyalásokon való részvételt, valamint magas büntetést helyez kilátásba az internetes trolloknak, akik megnehezítik például az interneten folytatott oktatást. Ahogy pedig a varsói általános iskolákról szóló információk mutatják, a legtöbb helyen az oktatás interneten fog zajlani, mert a szülők, még ha el is küldhetnék a gyerekeket az iskolába, félnek azt megtenni.
Eközben a „Sieci” hetilap beszélgetésében Łukasz Szumowski megnyugtat, hogy Lengyelország jól felkészült a járvány esetleges második hullámára. – Még egy lockdownt már nem lehet megcsinálni. Azon kívül azt remélem, ha még lesz is a járványnak egy újabb hulláma, az nem lesz drámai. Sikerült kialakítani a járványkórházak hálózatát, van infrastruktúránk, több mint 120 laboratórium végez teszteket. Ezek az eszközök tartják kontroll alatt ezt a szörnyeteget, ami a járvány – hangsúlyozza az egészségügyi tárca vezetője.
Mennyit fizet Lengyelország a járványért
Az újságok elemzik az uniós terveket, amelyek az EU járvány utáni újjáépítésére vonatkoznak. Ahogy Jędrzej Bielecki írja a "Rzeczpospolita" hasábjain:
"Franciaország és Németország vezetői május 18.-án egy 500 milliárd eurós értékű elképzelést terjesztettek elő, amelynek értelmében az Európai Bizottság hiteleket vesz fel a pénzpiacokról és odaadja támogatásként a járvány által leginkább érintett tagállamoknak". Lengyelország számára ez azt jelentené, hogy a relatíve jó (szemben az Európai Unió) gazdasági eredményeivel párhuzamosan, Varsó kb. 2,3 - 4,6 milliárd dollár közötti kölcsönnel lesz megterhelve. Ahogy a „Do Rzeczy” hasábjain Tomasz Cukiernik elemzi, még mindig nem tudjuk, mennyibe kerülne pontosan egy ilyen uniós terv, a finanszírozás módjában pedig mind a 27 országnak meg kell egyeznie. „Egy dolog biztos: az új Marshall-terv – hasonlóan egyébként az egész uniós dotációs rendszerhez – a politikusok és hivatalnokok malmára hajtja a vizet. Nemcsak feladatot ad nekik, és érveket szolgáltat, hogy szükség van rájuk valamiért, de óriási mértékű korrupciós gyakorlatok lehetőségeit is elindítja. Ez egyúttal a piactól való egyre nagyobb eltávolodás a régen csődbement központi tervezés irányába. Az államnak egyre nagyobb szerepet kell játszania a gazdaságban" – írja Cukiernik.
Kampány a járvány idején
Mindeközben a Visztula partján a lengyelek az elnökjelöltek politikai vitáját követik.
Mivel a járvány miatt nem került sor május 10.-én a választásra, a kampány elhúzódik, az új dátum pedig valószínűleg június és július fordulójára esik. Időközben a legnagyobb ellenzéki csoportosulás – a Polgári Koalíció – megváltoztatta a jelöltjét, az új, az elnökségért és a választók mobilizálásáért harcoló új választottjuk Varsó főpolgármestere Rafał Trzaskowski lett.
"Rafał Trzaskowski pártfogói a minőségi politikust akarják benne látni. Azok, akik nyugtalanul figyelik, miként enged az erkölcsi forradalom szlogenjeinek, félnek az ideológiai mimikrire való hajlamaitól" – írja le a Polgári Koalíció jelöltjének változását a „Do Rzeczy” hasábjain Piotr Semka. Számos oka van, hogy kérdéseket tegyünk fel Trzaskowski nézeteivel és a mások nézetei iránti toleranciájával kapcsolatban is. Elég emlékeztetni arra, hogy a politikusnak, miután elfoglalta a főváros polgármesterének pozícióját, egyik első határozata az volt, hogy aláírta az LGBT Kartát. A dokumentumban Trzaskowski nemcsak deklarálta, hogy elkötelezett az LGBT közösségek népszerűsítése iránt, és kifejezte szándékát, miszerint vezessék be az iskolákba a "modern" szexuális nevelést. Ebben a "modern" szexuális nevelésben javasolt tartalmak azonban olyan vitathatóak és nyugtalanítóak voltak, hogy a szülők tiltakozása után valójában leállt a Karta célkitűzéseinek megvalósítása. – Először vissza kell szerezni a Lengyel Köztársaság köztársasági elnökének hivatalát, aminek a jogállamiság garanciájának kell lennie. A következő években vissza kell szerezni a kormányzást, hogy meg lehessen változtatni mindazokat a határozatokat, amelyek a demokrácia és az alkotmány megsértéséhez vezettek. Duda veresége e hatalom végének a kezdete lesz – mondja Trzaskowski az újraválasztására törekvő köztársasági elnökkel, Andrzej Dudával való küzdelemről a „Rzeczpospolita” hasábjain.
Szintén ennek a napilapnak a hasábjain tájékoztat Michał Kolanko, hogy Duda elnök stábja egy következő, a kampány elhúzódása miatt kikényszerített mobilizálásra készül. A választók számára ez az elnökkel való találkozások további sorozatát, az ország különböző részein tartott gyűléseket és látogatásokat jelent – mindezt természetesen az egészségügyi szabályoknak megfelelően. Az elnöknek egyrészt be kell mutatnia az utolsó öt év eredményeit, másrészt meg kell győznie a választókat, hogy az ellenzék győzelme a legközelebbi választásokon káoszt és konfliktusokat fog jelenteni az Elnöki Palota és a kormány vonalán.
Amerika kezében a lengyel kártya
Az egyik ilyen kihívás, amellyel még kénytelen lesz szembenézni az elnök, a NATO, így tehát Lengyelország védelmi potenciáljáról szóló vita. „Ha a németek csökkenteni akarják a nukleáris potenciált és meg akarják gyengíteni a NATO-t, akkor lehetséges, hogy Lengyelország, amely megbízhatóan teljesíti a kötelezettségeit, megérti a kockázatot és a NATO keleti szárnyán fekszik
– elfogadhatná magánál ezt a potenciált” – írta május közepén a Twitteren az USA lengyelországi nagykövete, Georgette Mosbacher. A diplomata ily módon hivatkozott Amerika németországi nagykövetésnek levelére. A nagykövet felhívta Berlin figyelmét, hogy a NATO-nak nukleáris elrettentő eszközre van szüksége. Miért mutatott Mosbacher Lengyelországra? Ahogy a „Sieci” hetilap hasábjain Marek Budzisz elemzi, az amerikai nagykövet részéről való jelzés talán felhívás arra, hogy Lengyelország valamivel energikusabban kezdjen törekedni arra, hogy a jövőben csatlakozhasson a Nuclear Sharing programhoz. „Oroszország perspektívájából nézve ez fegyverkezési verseny, amely az atomfegyverek vonatkozásában nagyon költséges, amit Moszkva, különösen, mivel nehéz gazdasági válság perspektívája előtt áll, szeretne elkerülni. Berlin nézőpontjából ez az erőviszonyok megváltozásával egyenlő Közép-Európában, mert Washington esetleges döntése nem csak azt jelenti, hogy atombombák lesznek Lengyelországban, de az egész hatalmas és költséges katonai infrastruktúra keletre tolódását is. Ez utóbbi perspektíva egyelőre nem reális” – hangsúlyozza Budzisz.