Az utolsó napok eseményeit nehéz más szóval leírni, mint: zűrzavar. A koronavírus járvány nemcsak befagyasztotta a lengyel gazdaságot, de konkréten lehetetlenné tette a májusra tervezett elnökválasztást.
Választások, amelyek nem voltak
Május 10.-én, vagyis múlt vasárnap kellett volna megtartani a lengyelországi elnökválasztást. Biztonsági okokból kifolyólag erre azonban erre nem került sor. A kormányzó pártok megpróbálták levélszavazás formában lebonyolítani a választást, de ebbe a megoldásba nem egyezett bele az ellenzék valamint az önkormányzatok vezetése, amelyek sikeresen akadályozták meg a választások megszervezését. Végül a múlt hét közepén a kormánykoalíció talált egy másik megoldást – május 10.-ét, és a választás érvénytelenségének elismerését követően (nem nyitották ki a választóhelyiségeket és nem osztották ki a szavazólapokat), új dátumot írnak ki a választásra. Ez azt jelenti, hogy Andrzej Duda mandátumának lejárta előtt jogszerűen megválasztják az utódját.
– Arról, hogy nem lesznek választások, a valóság döntött, vagyis a 100 éve legnagyobb járvány. Ennek következménye volt, hogy nem lehetett hagyományos módon megtartani a választásokat. Ebben általános egyetértés volt a közvélemény és csaknem az egész politikai osztály részéről.
A levélszavazásra ráadásul kevés volt az idő. Világviszonylatban ez nem egy kivételes helyzet. Az utóbbi hónapokra tervezett választások hetven százalékát elhalasztották ̶ fejtegeti a „Dziennik Gazeta Prawna” hasábjain Jarosław Gowin, a kormánykoalíció egyik pártjának vezetője. A választásokról folytatott vita nem kis zavart okozott. "Egy nehéz kompromisszum viharos sorsa" –
írja az elnökválasztással kapcsolatos megállapodásról a "DGP". Az újságírók felhívják a figyelmet, hogy a választások formájáról és időpontjáról való tárgyalások majdnem a kormánykoalíció széteséséhez vezettek. „Ez azonban nem frakció vita, amiből sok volt a múltban, hanem olyan játszma, amelynek tétje a >>jó változás<< projekt és annak alapjainak a túlélése. Mert mi a PiS egyik fő aggodalma mostanában? Az, hogy minél később lesznek a választások, annál kisebb lesz az esélye annak, hogy Duda elnök lesz a győztes (Andrzej Duda köztársasági elnök az újraválasztásért küzd ̶ a szerk. Ez a gondolkodás a folyamatban lévő erőpróba eleme" magyarázza a „Rzeczpospolita” hasábjain Michał Kolanko. Hogyan állnak az elhúzódó kampányhoz az elnökjelöltek? A legközelebbi napokban kiderül, hogy a már 10 bejelentett politikuson kívül más jelöltek is részt vesznek-e az elhalasztott választásokon . „Ezzel az elnökválasztási kampánnyal az a helyzet, mint a starttal az olimpián. Minden stáb májusra igyekezett csúcsformába hozni a jelöltjét, de a koronavírus kéthónapos hosszabbítást rendelt el. Kinek égi ajándék ez, kinek komoly rizikó?
– kérdezik a jobboldali „Sieci” hetilap hasábjain Marek Pyza és Marcin Wikło. Az újságírók magyarázata szerint a kampányra rendelkezésre álló további idő segíthet többek között a legnagyobb ellenzéki párt jelöltjének, Małgorzata Kidawa-Błońskának. A Polgári Koalíció kampányának elején a politikus Andrzej Duda legfőbb riválisa volt, jelenleg a közvélemény kutatások szerint a sor végén áll. Jelöltsége népszerűsítésére egy újabb eséllyel él a Néppárt vezetője, Władysław Kosiniak-Kamysz, aki azért küzd, hogy megmutassa a különbséget maga és a hivatalban lévő jelölt között. „Az elkövetkező néhány hét szintén lehetőséget jelent Krzysztof Bosak számára (a szélsőjobb Konföderáció jelöltje ̶ a szerk.), aki jól használja ki az alkalmat nézetei bemutatására és fel van készülve arra, hogy nyilvános küzdelmet folytasson minden ellenfelével. Ő most is a jövő politikusa, aki tudja, hogy a vezető imázsának felépítése hosszú távú folyamat" – elemzik az újságírók.
Lengyelország küzd a járvánnyal
Habár a választási zűrzavar egy pillanatra elfedte a koronavírus-járvánnyal való küzdelmet, az mégis szüntelenül az elsőszámú téma marad a lengyel médiában és a lengyelek számára.
"Kaotikus vakációról" ír a "Rzeczpospolita", amely azt elemzi, hogyan készülnek a nyárra a szülők és a pedagógusok, valamint az utazásszervezők. „A gyerekek számára nyári táborokat szervező utazási irodák és utazásszervezők nem tudják, mi várja az üzletágat ezen a nyáron. A kliensek sem biztosak, hogy utaznak-e és ha igen, akkor hova"– olvassuk. Ahogy a média tájékoztatott, hiányoznak a legkisebbek utazásaira vonatkozó egészségügyi szabályozás irányelvei. A probléma mértéke pedig hatalmas, mivel a múlt évben (csak Lengyelország határain belül) 1,3 millió gyerek vett részt ilyen utazásokon. Egyelőre nem tudni, hogy idén lesznek-e bármilyen gyereküdülések és táborok. A "Rz" hasábjain a „lengyel gyógyultak értékes véréről” is olvasunk. „ A gyógyultak vérplazmájával való gyógyítás évek óta ismert módszer, és főként azoknak fertőző betegségeknek a gyógyításánál használják, amelyre nincs gyógyszer. Használták már a XXI. századi járványok esetében, mint az Ebol, SARS, MERS és AH1N1” – emlékeztetnek az újságírók, az Egészségügyi Minisztérium pedig azt magyarázza, hogy az ilyen, antitesteket tartalmazó vérplazma transzfúziója a kórházban gyógyuló betegeknél növelheti a fertőzés legyőzésének az esélyét és felgyorsíthatja a saját antitestek képződését. A kereslet generálja a kínálatot, ezért a koronavírusból kigyógyult betegek vére értékes áru kezd lenni az Egyesült Államokban és Európában. Ezért a Jog és Igazságosság egyik szenátora azzal a kéréssel fordult a miniszterelnökhöz, hogy a vérplazmát tegye azoknak a termékeknek a listájára, amelyre az országból való kiviteli tilalom vonatkozik.
A "DGP" ellenben arról ír, milyen mértékben jelentkeztek megbetegedések a lengyel bányákban, ami bizonyos létesítményekben a kitermelés leállításához vezetett. Május elejétől kezdve a bányászok közötti fertőzések a lengyelországi megbetegedések jelentős százalékát teszik ki, e területeken különleges intézkedéseket léptetett életbe az Egészségügyi Minisztérium és az Egészségügyi Szolgálat. „A szakértők véleménye szerint nehéz meghatározni, hogy honnan került a vírus a föld alá. Lehetséges forgatókönyv, hogy egy bányász megfertőződött egy családtagtól, és továbbvitte a fertőzést a munkahelyére. Figyelmet érdemel azonban a fertőzések koncentrációja néhány bányában" – olvassuk.
Jacek Liziniewicz a „Gazeta Polska” hetilapban a koronavírus tesztek elterjedéséről ír. „Egyre több ország gondolkozik el azon, hogyan lépjen át fokozatosan a rendes hétköznapokba a járvány idején. A maszkviselés és a társadalmi távolságtartás mellett valószínűleg a tömeges tesztelés vár ránk. A világ hatalmas lépéseket tesz ebbe az irányba" – mondja az újságíró. Ahogy Liziniewicz hangsúlyozza, a tesztelés kulcsfontosságú lehet, ha a vírusok terjedéséről van szó. „Már most azt állítják a tudósok, hogy többszöröse lehetett a betegek száma annak, mint amit a statisztikai adatok mutatnak. A folyamatos ellenőrzés lehetővé teszi a gazdaság nagyobb mértékű megnyitását, valamint a járvány esetleges következő hullámaira való felkészülést – magyarázza az újságíró.
Járvány kontra gazdaság
A világjárvánnyal való küzdelem mási aspektusáról ír a katolikus „Gość Niedzielny” hasábjain Jakub Jałowiczor. Amint az újságíró megállapítja, a járvány egyik legnagyobb vesztesei... a légitársaságok. „A légitársaságok milliárdos állami támogatásra számítanak, az emberek pedig a jegyek árának visszatérítésére" – írja Jałowiczor és hozzáteszi, hogy az Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) kiszámította, hogy az Öreg Kontinensen az előző évivel összehasonlítva 98%-kal esett vissza az utasforgalom. Hogyan birkóznak meg ezzel a helyzettel a légitársaságok? Sok vállalat csökkenti a flottáját és redukálja a foglalkoztatottak számát, a többség azonban támogatásra számít a kormány részéről. "Visszaeső gazdaságok, csökkenő GDP, növekvő munkanélküliség. A becslések különbözhetnek, de mindenki tudatában van annak, hogy a járvánnyal való küzdelem időszakának magas lesz a számlája. Nincs hát abban semmi különös, hogy felmerült az ötlet, hogy Peking legalább a költségek egy részét fedezze" – magyarázza az újságíró. Ahogy Kożuszek írja, Kína részéről valamilyen formájú kártérítésre gondolnak a magáncégek és a kormányok. „Bár nincs bizonyíték arra, hogy a kínai vezetésnek közvetlen kapcsolata van a vírus forrásával, például annak kijutásával a laboratóriumból, a szakértők szerint mégis van annak alapja, hogy felelősséggel terheljék a világjárványért. Ahogy az angol Henry Jackson Society agytrösztje jelenti, Kína nem teljesítette a kötelességét arra vonatkozóan, hogy a közegészségügyet érintő kiemelt információkat nyújtson – olvassuk.
A "Sieci" hetilapban közben Marek Budzisz azt magyarázza, miért lehet esély a járvány Közép Európa gazdaságai számára. „A sikerérzés a koronavírus járvánnyal való küzdelemben egyrészt lehetővé teszi, hogy szakítsunk a gyarmati mentalitással és a nyugati minták vad követésével. Ha megnyerjük ezt a csatát, akkor a közép-európai országok, köztük Lengyelország gazdasági növekedése a járvány után alapvetően megváltoztathatja az Öreg Kontinens erőviszonyait" – fogalmaz az újságíró. Budzisz elemzése szerint ugyanis Közép-Európában (közte Lengyelországban és Magyarországon), gyorsan és hatékonyan reagáltak a járványra, mérsékelve a halálos áldozatok számát. Most ezeknek az országoknak esélyük van arra, hogy gyorsan megbirkózzanak a gazdasági válsággal.
Visszatér a szárazság témája
Az újságok lapjairól nem tűnik el a szárazság és a vízkészletekkel való gazdálkodás témája, amely, mint azt Jan Krzysztof Ardanowski mezőgazdasági miniszter hangsúlyozza, Lengyelországot is érinti. A „Gość Niedzielny” hasábjain a politikus ugyanis elismeri, hogy bár az a veszély nem fenyeget, hogy a lengyeleknek nem lesz elég élelmiszerük, "a szárazság reális, és senki sem bagatellizálja ezt a veszélyt". – Vízhiány léphet fel. Ebben realista vagyok. Ha értelmetlenül használjuk, például a fű öntözésére, amit a vízhiány esetén teljesen korlátozni kell, ha a gazdálkodók, akiknek rengeteg mélykútjúk van, egyszerűen fogalmazva – a legelőket és az erdők melletti rozs ültetvényeket fogják ezekből locsolni, akkor nem lesz víz a települési, községi vízvezetékekben. Ezek a vízvezetékek látják el ivóvízzel és élelemmel az embereket és az állatokat. – magyarázza az interjúban Ardanowski. Erről a problémáról ír a „Do Rzeczy” hasábjain Łukasz Zboralski, aki felhívja a figyelmet, hogy a május eleji eső nem oldja meg Lengyelország "kiszáradásának" problémáját. "Az, hogy egy ideig nem kellett öntözni a kerteket, nem jelenti azt, hogy hamarosan nem lesznek továbbra is érvényben az önkormányzati tilalmak. Mert az országban kevés a víz. És megfelelő intézkedések nélkül nem is lesz". – magyarázza az újságíró. Milyen intézkedésekről van szó? Ahogy Zboralski rámutat, a jó gyakorlatok példáját mutatják ezen a téren az állami erdészetek, amelyek már jó néhány évvel ezelőtt felismerték a vízvisszatartás problémáját, volt erről tudásuk és reagáltak rá. A beruházások keretén belül víz gyűjtő és tároló, vagy a víz elfolyását lassító létesítményeket építettek és modernizáltak – emeli ki az újságíró. „A vizet ugyanolyan stratégiai erőforrásként és ugyanolyan komolysággal kell kezelni, mint az energia ipart. Ugyanolyan komolysággal, mint ahogy a járvány után kezdjük majd kezelni többek között a maszkokat és a gyógyszereket, amelyeket Európában– mint az kiderült – régóta nem gyártottak” – teszi hozzá Zboralski.
A CBOS közvéleménykutató adatai, 2020. április 30.
Andrzej Duda 52 %
Szymon Hołownia 14 %
Krzysztof Bosak 7 %
Władysław Kosiniak Kamysz 6 %
Małgorzata Kidawa – Błońska 5 %
Robert Biedroń 5 %
Marek Jakubiak 1%