A kormány egy új törvénycsomagon dolgozik, amely azoknak a vállalkozóknak sietne segítségére, akik veszteséget szenvednek el a koronavírus járvány következtében.
A szejmben vita zajlik a közelgő elnökválasztásról, a járvánnyal való küzdelem árnyékában pedig a húsvétra készülődnek a lengyelek.
„Sieci”: Húsvét a járvány idején
Jézus feltámadásának ünnepéről – ami ebben az évben egész másképp fog zajlani mint általában – ír a "Sieci" hetilapban Grzegorz Górny. " A húsvéti ünnepek fő üzenete, hogy csak a kereszten át vezet út a megváltáshoz. Sok keresztény még a a járvány idején sem emlékszik erre, a papok pedig nem emlékeztetnek rá. – hangsúlyozza az újságíró. " Az egyház ma történelmének kivételes idejét éli. 1700 óta, vagyis azóta, hogy kijöttek a katakombákból, először történik meg, hogy a keresztények nem tudnak nyilvánosan részt venni a szentmiséken. Nem vehetnek részt legfontosabb ünnepük, a húsvét megünneplésében sem. Eközben ez olyan helyzet, amely nemcsak egy országot vagy kontinenst, hanem az egész világot érinti. Ha isten az eseményeken keresztül szól hozzánk, akkor nehéz ennél beszédesebbet találni." – írja Górny, és azt elemzi, milyen jelentése van annak, hogy az emberek nem vehetnek részt a szentmisékben. "Paradox helyzettel állunk ugyanis szemben. Valaha a keresztények életüket adták azért, hogy részt vehessenek az Eucharisztia ünneplésében, most pedig maguk a püspökök zárják be a templomok kapuit a hívek előtt. Bizonyos országokban olyan helyzet is kialakul, amikor a papokat egy maroknyi hívő számára tartott szentmise miatt nemcsak letartóztatja a rendőrség, de a saját püspökük is megfeddi őket. Nem arról van szó, hogy vádolnánk az egyházi vezetőket, hanem arra a kérdésre adott válaszról: miért döntött úgy Isten, hogy elveszi a katolikusoktól az Eucharisztiában való részvétel lehetőségét? – írja az újságíró.
Marzena Nykiel arról a különleges helyről ír, ahol Lengyelország találta magát. "A COVID-19-cel való küzdelem néhány napja után már mindent tudunk arról, ki az, aki beválik a krízishelyzetben, ki képes hatékony és megfelelő döntéseket hozni, ki tud hosszútávon és előrelátóan gondolkodni, és ki az aki egyszerűen csak acsarkodik, gyűlölködik, jártatja a száját. – hangsúlyozza az újságírónő, és összefoglalja a hatalmon lévő tábor néhány hetes munkáját a krízis idején. "Elég megnézni a különböző kormányok által hozott döntéseket ugyanannak a fenyegetettségnek a tükrében, hogy megállapíthassuk, a lengyel kormány kivételesen hatékonyan cselekedett. Villámgyors döntések születtek, a kormány minden szakaszban teljes információs csomaggal rendelkezik, az elnök minden pillanatban azon a helyen van, ahol lennie kell, a fáradhatatlan egészségügyi miniszter, Łukasz Szumowski pedig a lengyelek egészségügyi biztonsága miatt aggódva pedig erején felül dolgozik. Andrzej Duda elnök számos intézkedést hozott, amelyeknek be kell biztosítaniuk a lengyeleket abban a gazdasági visszaesésben, amely ránk vár. A bankokhoz fordult a hitel törlesztő részletek fizetési halasztásának kérésével, a kormánnyal együtt rendkívüli rendeleteken dolgozott – a válság elleni pajzs programján, amelynek költségvetése 212 milliárd złoty – ami családok millióinak és vállalkozások ezreinek teszi könnyebbé ennek a felettünk lógó, hatalmas krízisen való túljutást" – magyarázza Nykiel, és hozzáteszi: "Egy hihetetlen jelenséget is megfigyelhetünk, amelynek létezését még nemrég is nehéz volt elképzelni. Az emberek őszintén és odaadással építik újra a közösséget.(...) De van egy harmadik arca is ennek a járványhelyzet képnek. Megdöbbentő a kontraszt az állampolgárok és az ellenzék nagy részének viselkedése között.
Szintén a "Sieci" hasábjain ír Marek Pyza és Marcin Wikło a szmolenszki katasztrófa 10. évfordulójáról.
"A népek életében vannak olyan horderejű események, amelyeket az emberi emlékezet megdöbbentő módon jegyez fel. Az idő múlásától függetlenül minden lengyel emlékszik arra, mit csinált és hol volt akkor, amikor eljutott hozzá a hír például arról, hogy II. János Pál pápa az Atya házába távozott. A szmolenszki katasztrófával ugyanez a helyzet. 2010 április 10. annyi jellemző képet hagyott az emlékezetünkben, hogy nehéz kiválasztani az egyetlen legfontosabbat. Az első híradások arról szóltak, hogy >>valamiféle problémák adódtak a landolásnál<<. Azután >>néhány áldozatról<<, míg végül megláttuk a televízió képernyőjén a füstölgő roncsot és az üszkös fehér-piros "sakktáblát". Nehéz volt elfogadni ezt a szörnyű igazságot." – emlékeznek 2010 április 10.-re az újságírók. A légi katasztrófában akkor 96-an haltak meg, köztük Lech Kaczyński és felesége, Maria, valamint Ryszard Kaczorowski, a lengyel emigráns kormány utolsó elnöke.
Politika és nem csak
A vállalkozókat támogató új törvény csomagról írnak a napilapok, amelyek azt elemzik, kinek segít a "Válság elleni Pajzs" módosítása, amelyet a kormány készített elő. A vállalkozókat támogató első törvénycsomagot nagyon gyorsan fogadták el, és április elején lépett életbe, most pedig a döntéshozók kiszélesítik a csomagot. "A kormány több mint 100 oldalas válságkezelő törvényeinek módosításai (...) tervezi a társadalombiztosítási járulék megfizetésének elengedését az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknél. De csak kilenc foglalkoztatottra vonatkozik a kedvezmény. Nem tudni, hogy a legmagasabb vagy a legalacsonyabb fizetésűekre vonatkozik. A kedvezmény részleges lesz, és épp úgy, mint a mikro vállalatoknál, nem fog attól függni, hogy a cég valóban károkat szenvedett-e a válság idején.(...) A módosításban szerepel pl. egy 1300 złotys új segély azoknak a gazdáknak, akiknek karanténban kellett lenniük. A módosítás lehetőséget nyújt a kormánynak, hogy információkat gyűjtsön a karanténban levő vagy Covid-19 betegséggel diagnosztizált emberek helymeghatározásával kapcsolatban a mobiltelefonjaik felhasználásával. – tájékoztat Mateusz Rzemek a "Pajzs 2.0 száguld mint a vihar" cikke a „Rzeczpospolita” napilapban.
A „Dziennik Gazeta Prawna” ugyanakkor arról számol be, hogy a minisztériumban előrehaladott munkálatok folynak a a következő megoldásokkal kapcsolatosan, amelyeken majd a már a válság ellenes pajzs harmadik változata fog alapulni. "Miért nem csinálták ezt meg egyszerre? – Mert tucatnyi törvényt változtatunk meg, bizonyos megoldásokat jogi szempontból ki kell dolgoznunk, ehhez jönnek a további kérdések, amelyekre a hivatalnokok korábban nem gondoltak, és amelyeket a társadalmi partnerek nem jelentettek – magyarázza beszélgetőtársunk a kormány részéről"– olvassuk.
A „Rzeczpospolita” az újoncok toborzásáról is beszámol. "A katonai szolgálatra való toborzás" folyamatosan tart. Nincs hiány érdeklődőkből, mert az emberek, ahogy otthon a számítógépek előtt töltik az időt, munkát keresnek" – fogalmazza meg Marek Kozubal. "A Katonai Kiegészítő Parancsnokságok" lassították a tevékenységüket, mert a hivatalnokok egy része távmunkában dolgozik, nehéz lenne vizsgálatokat megbeszélni az orvosi bizottságok előtt is. A Honvédelmi Minisztérium azonban biztosít arról, hogy a honvédségbe való toborzás nem lett felfüggesztve (...) A Honvédelmi Minisztérium azt feltételezi, hogy ebben az évben a hivatásos katonák létszáma 107 ezerről körülbelül 111,5 ezerre fog emelkedni." – magyarázza az újságíró.
A "DGP" ugyanakkor tájékoztat a gyógyszerekhez való hozzáférhetőség problémáiról is, ami a következő hónapokban érintheti a lengyeleket. "Az indiaiak abbahagyták a gyógyszerhatóanyagok gyártását. Nagy valószínűséggel júniusban számos patikában hiány lesz gyógyszerekből – írja Patryk Słowik és Jakub Styczynski. "Az Európai Unióban árusított készítmények hatóanyagainak 26 százaléka Indiából származik. A másik nagy beszállító Kína. De az ő termelő kapacitásuk jelenleg korlátozott. India április 14-ig teljesen leállította a hatóanyaggyártást a gyógyszergyáraiban. Nagy valószínűséggel ez az időszak el fog húzódni. De ha mégsem – a gyártás újraindítása optimista változat szerint is legkorábban májusban lesz lehetséges. Mit jelent ez Lengyelország számára?– A gyógyszer gyártók a legrosszabb forgatókönyvre számítanak. A korlátozás elhúzódása nagyon valószínű – mutat rá Barbara Misiewicz-Jagielak, a Lengyel Gyógyszeripari Munkáltatók Szövetségének alelnöke – tudósít a „DGP”.
Szintén az újság hasábjain ír Magdalena Cedro a járvány elleni küzdelem uniós támogatásáról. "Az uniós alapokból 10 milliárd eurót tudunk ere a célra fordítani. Brüsszel pénzt is akar kölcsönözni a munkahelyek megtartására" – magyarázza az újságírónő. "Az Európai Bizottság tervei szerint minden strukturális alapot a járvány elleni küzdelemre csoportosítanak át. Mit jelent ez pontosan Lengyelország számára? A kohéziós politikára az EU jelenlegi költségvetésében összesen 82,5 milliárd eurót kaptunk, amelyből Varsó 76,8 milliárd euró fölött rendelkezik (a többi fölött az Európai Bizottság). Mivel a jelenlegi tervek 2020-ig kötelezőek, a pénz nagy része fölött már rendelkeztünk. Azoknak az erőforrásoknak, amelyeket Lengyelország ebben a 7 éves időszakban kapott, a 83,5 százaléka már szerződésekhez kötött. Elméletileg maradt még 12,5 milliárd euró, de ahogy a regionális alapok és politika minisztériumában halljuk, ezeknek az összegeknek egy részére már kiírták a pályázatokat. Reálisan maximum 10 milliárd euró az, amit ki tudunk adni" – elemzi tovább Cedro.
Gazeta Polska: Mivel gyógyítjuk a koronavírust
A "Gazeta Polska" hetilap azokról a készítményekről ír, amelyekhez a tudósok a legnagyobb reményeket fűzik a koronavírussal való harcban. "Az emberiség minden erejét összeadja, hogy legyőzze a koronavírust. Minden magára adó kutató egység a világon ennek kutatásával kapcsolatos projekteken dolgozik. A kihívás hatalmas, a politikusok már most is a Marshall tervhez, vagy az ember Holdra szállásához hasonlítják a jelentőségét. Sohasem zajlott ilyen sok vágányon és ilyen lendülettel egy gyógyszer kutatása. Napjainkban magán az oltáson többtucat laboratórium dolgozik, és több ezer tudós foglalkozik a lehetséges gyógyszerek kutatásával" – írja Jacek Liziniewicz. Mint azt az újságíró hangsúlyozza, a szakértők ajánlásának megfelelően a leggyorsabb módszer a koronavírus leküzdésére valamelyik már meglévő gyógyszer kiválasztása lenne. Miután megtalálnák ezt a gyógyszert, egyik napról a másikra be lehetne vezetni, az egyetlen akadály a gyártás kérdése lenne. "Elméletben egyszerűnek hangzik, de hetek óta törik rajta a fejüket a szakértők: kémikusok, biokémikusok, virológusok és orvosok. Az első szakaszban munkára fogták a számítógépeket, amelyeknek a dokkolás módszerének keretein belül meg kellett találniuk a lehetséges gyógyszereket, amelyek a koronavírus egyes enzimeit vagy fehérjéit támadják. A múlt héten többek között a z University of Texas Southwestern Medical Center tudósai tették közzé elemzéseik eredményeit. Számítógépes szimuláció alapján kiválasztottak 100 gyógyszert, amelyek alkalmasak lehetnek a koronavírus elleni küzdelemre" – olvassuk.
A "Szurkolók önkéntessége" című cikkben Hubert Kowalski a focidrukkerek közösségeiben zajló akciókról ír, arról, ahogy pénzt gyűjtenek kórházak számára élelmiszerre, higiéniai termékekre és eszközökre. "Egész Lengyelországban tartanak a szurkolói akciók, amelyeknek célja, hogy azokat támogassák, akik a koronavírussal fertőzött betegek életét mentik. A drukkerek közösségei nagyon bátrak. Ezek az emberek nem félnek a kihívásoktól, nem félnek küzdeni magukért, amit most konkrét cselekvésre váltanak. Arról van szó, hogy megvalósítják Isten parancsait az életben. És ez történik most – mondja Jarosław Wąsowicz szalézi atya, a lengyel drukkerek lelkipásztora. – olvassuk. "Bár a focimeccseket most felfüggesztették, a lengyel drukkerek nem tétlenkednek" – írja Kowalski, és elmondja: "A kórházak számára nagyszabású gyűjtéseket szerveznek többek között a Lech Poznań drukkerei, akik pénzt, élelmiszert és védő felszereléseket gyűjtenek a kórházak számára. Hogy miért teszik ezt? – Mert ilyenek vagyunk. Gyakran szervezünk segítő akciókat ott, ahol szükség van rá. Most tudatában vagyunk, hogy a betegség érintheti a családjainkat, gyerekeinket, szüleinket. Másokért tesszük, de magunkért is – mondja Marcin Kawka, a>>Kolejorz<< Szurkolói Szövetség elnöke. Egy másik példa a Śląsk Wrocław akciója. "Csak ne fukarkodj a vásárlással, így harcolj a koronavírussal" jelszó alatt többek között ásványvizet, kávét, teát, sőt, elektromos vízforralókat gyűjtenek. Minden összegyűjtött adomány alsó-sziléziai orvosoknak, ápolónőknek és mentősöknek adnak át.
„Do Rzeczy:” Duda elnök úr a koronavírus vizsgájáról
A „Do Rzeczy” hetilapban jelent meg egy interjú Andrzej Dudával, aki a Marcin Makowskival folytatott beszélgetésében hangsúlyozza, hogy Lengyelország a koronavírussal való harcból vizsgázik. – Hat nappal azt követően, hogy a vírus megjelent a határainkon, korlátoztuk a tömegrendezvényeket, két nappal később bezártuk az iskolákat, három nappal később pedig lezártuk a határokat. Három hét múlva még szigorúbb megoldásokra szántuk el magunkat, vagyis elrendeltük a kijárási korlátozást. Gyors intézkedéseinket eleinte hitetlenséggel, sőt kritikával fogadták. Ma látjuk, hogy ez az egyetlen felelős megoldás, amivel garantálhatjuk állampolgáraink biztonságát. (…) De tisztességesen be kell vallanunk – nincs a világon olyan állam, amely fel lenne készülve a koronavírus járványra. Lengyelországban a járvány elején vagyunk. Nálunk később kezdődött, de a betegek száma folyamatosan nő – értékeli a politikus. Andrzej Duda utalt a május 10.-én esedékes elnökválasztás időpontjának megváltoztatásáról szóló vitára. – Ha a választás általános veszélyt jelentene a polgárok életére és egészségére, akkor annyi idővel kellene eltolni, hogy ez a veszély megszűnjön, vagy olyan módon kellene lefolytatni, hogy ezt a veszélyt a legnagyobb mértékben minimalizáljuk. Ne feledjük azonban, hogy vannak szakértők, akik azt állítják, hogy egy év kevés lesz, mert a veszély csak akkor fog eltűnni, ha az oltás általánosan elérhető lesz– jelenti ki a politikus. Lengyelország köztársasági elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a jelen helyzet nemcsak az emberek közötti, de a nemzetközi szolidaritást is megköveteli. –
Ennek példája lehet a >>LOT do domu<< "Repülj haza LOT-tal" program, amely biztonságos hazajutást tett lehetővé több ezer lengyel számára. Számos más ország, többek között Magyarország, Csehország, Litvánia, Észtország, Szlovénia állampolgárainak is segítettünk. Borut Pahor köztársasági elnök úrral folytatott beszélgetésem után szlovének egy csoportját egy LOT gép evakuálta Varsóba, ahonnan szerencsésen hazatértek. Kapcsolatban vagyok a Három Tenger kezdeményezés országainak vezetőivel – magyarázza.
A „Do Rzeczy” hetilapban az olvasók interjút találnak Jacek Sasin miniszterelnök helyettessel, a Tulajdonosi Felügyelet Miniszterével, aki többek között az Oroszországtól való energiafüggőségről beszélt. Ahhoz, hogy függetlenítsük magunkat Oroszországnak a gázzal való zsarolásától, az utóbbi években hatalmas előrelépéseket tettünk az infrastrukturális beruházásokat terén. Ennek köszönhetően az oroszon kívül más forrásokból is érkezhet gáz Lengyelországba (...) Két gáztartályunk van, és már tervezzük egy következő gáztartállyal bővíteni ezt a beruházást. Ez fontos elem lesz, amely lehetővé teszi, hogy az egész világból, a Közel-Keletről vagy Amerikából érkezzen alapanyag Lengyelországba. Ezen kívül a gázellátás biztonságát növeli a Balti gázvezeték, amit építünk, ami lehetővé teszi, hogy norvég gázt is használjunk. – hangsúlyozza a miniszterelnök helyettes. Sasin azt is bejelentette a Jacek Przybylskivel folytatott beszélgetésben, hogy a Centralny Port Komunikacyjny (Központi Repülőtér), vagyis a PiS kormány egyik fő infrastrukturális projektje nem fog károkat szenvedni a koronavírus járvány miatt. – A CPK egy korszakalkotó beruházás, ami nagy segítséget jelenthet a válságból való kilábalásban. Óriási beruházási lendületet jelenthet Lengyelország számára. Emlékezzünk rá, hogy a CPK projekt keretein belül nemcsak egy hatalmas repülőteret feltételezünk. Ez egy óriási infrastrukturális beruházás, amely az egész ország számára modern kommunikációs hálózatot teremt. Nincs veszélyben. Egyáltalán nem akarunk lemondani róla. Ha Lengyelország anyagi helyzete megengedi, meg fogjuk valósítani ezt a projektet. Különösen, mivel nagyrész nagy magán befektetők pénzéből épül. Ilyen befektetők pedig vannak. Mindent megteszünk azért, hogy a korábban tervezett méretben valósuljon meg – biztosít a politikus.
A hetilap megemlékezik a március 29.-én elhunyt Krzysztof Pendereckiről, az egyik legnagyobb kortárs zeneszerzőről, akinek műveit az egész világon ismerik. A „Do Rzeczy” hasábjain Krzysztof Masłoń idézi fel az alakját. „Azzal kellene kezdeni, hogy a zenében, épp úgy, mint a költészetben, a XX. század második felében igazi nagyhatalom lettünk. Elég annyit mondani, hogy ha a múlt évszázad első felében egy világszínvonalú zeneszerzőnk volt, nevezetesen Karol Szymanowski, akkor a második felében öt: Witold Lutosławski, Mikołaj Górecki, Grażyna Bacewicz, és Wojciech Kilar, no és természetesen Krzysztof Penderecki, aki megkérdőjelezhetetlen első számú alakja a lengyel zenének. – emlékeztet Masłoń. Az újságíró felhívja a figyelmet, hogy Pendereckiért a múltban a fiatal korosztály rajongott, mert úgy tartották számon, mint "avantgárd művészt, aki megtöri a megszokásokat és konvenciókat, friss levegőt enged az áporodott koncerttermekbe". "Krzysztof Penderecki sokrétű ember volt. A magas művészet világában élt, de ugyanolyan mértékben foglalkozott az egyedülálló Európai Zenei Központtal, amit Lusławicében hozott létre, és az ott kialakított, hasonlóképpen különleges botanikus kerttel, ahol 200 fajta fát ültetett, emlékezve arra, hogy a fa vagy bokor ültetése előtt a gödörbe hatvan tojást dobjon. Családszerető ember volt – ahogy korábban a gyerekeivel, az utolsó időkben Marysia unokájával foglalkozott."