Back to top
redakcja2 küldte be 03.03.2020 időpontban
„Térjetek meg és higgyétek az Evangéliumban.” Kezdődik a Nagyböjt
Kultura


Idén, február 26-án a katolikus egyházban és a protestáns egyházakban, valamint március 2-án az ortodox egyházban és a görög katolikus egyházak egy részében [1] elkezdődik a bűnbánás időszaka, felkészítve a hívőket a Húsvét – a legrégebbi és legfontosabb keresztény ünnep – átélésére, amelyek során Jézus Krisztus szenvedéseit, halálát és feltámadását ünnepeljünk meg. A katolikusok a Nagyböjtöt a Hamvazószerdával kezdik, amikor a Szentmisén a bűnbánat aktusában meghintik a fejüket hamuval. A protestánsok számára bevezetés a passió időszakába, vagyis a Nagyhét ünnepségeire felkészítő periódusába a Bűnbánás és az Ima Napja, amely egy lehetőség elgondolkodni a saját hitükről és egyben egy felhívás a személyes megtérésre. A görög katolikus egyházak egy részének és az ortodox egyháznak a hívei számára a Nagyböjt a Tiszta Hétfővel kezdődik, amely a júliai naptár szerint ünnepelt Húsvét előtt hét hétre esik.

 

 

    1. a hagyományokhoz

„A nagyböjt fontosságának megértéséhez a magyarok körében magának a Húsvétnak a nevével kell kezdenünk, amely szó szerint a hús vételét jelenti.” – meséli Paweł Cebula atya OFM Conv, az egri Szent Antal templom plébánosa – „Annak idején a magyaroknál nemcsak a hús, hanem az állati zsírok elhagyása is annyira radikális volt, hogy a Hamvazószerda előtt mosták a fazekakat, hogy ne maradjon egy csepp zsír se. Mi több – más edényeket használták Nagyböjtkor főzéshez. Ezt a szokást a mai napig a magyar görög katolikusok megőrzik és ápolják.”

Paweł atyát egy másik hagyomány fogott meg, amely manapság sajnos már nem él, és nem is annyira a Nagyböjthöz, mint inkább a lemondás, a böjt és a közös ima fontosságának megértéséhez kapcsolódik: „Teljes falvak vagy plébániák böjtöt rendeztek a ragály vagy más szerencsétlenségek ellen, majd később a megmentés emlékére, hálaadás és kérés kifejezéseként, hogy a szerencsétlenség ne ismétlődjön meg. Nagyon érdekes, hogy az egész közösség egyesült egy ilyen helyzetben és ilyen módon. Egyrészt ezeket a gyakorlatokat a kommunista üldöztetés miatt szüntették meg, másrészt a II. Vatikáni Zsinat utáni egyházi változások miatt.”

Másképpen éli át a passió időszakát számos Magyarországi protestáns. Ők általánosan nem a bizonyos ételek elfogyasztásától való tartózkodás formájában gyakorolják a böjtöt, hanem felhívásként arra, hogy életüket Isten és az emberek előtt rendezzék – hogy vizsgálják felül más emberekhez való viszonyukat, hogy javítsák ki az okozott károkat, hogy tegyenek erőfeszítéseket az evangélium szerinti élet érdekében. Néhány hívő azonban lemond ilyenkor a szórakozásról és a torok kényeztetéséről, gyakran az így megtakarított pénzt, az alamizsna szellemében, jótékonysági célokra fordítva.

Keresztút – Budapest, Angeli u., XXII. kerület

A magyar katolikusok számára a Nagyböjt a régi hagyományokhoz való részleges visszatérés ideje, ideértve a húsételek pénteki böjtét, amelyet Lengyelországban egész évben gyakorolnak. „Korábban a Nagyböjt csütörtökjein rendezték az Oltáriszentség imádását, péntekenként pedig elzarándokoltak az út menti keresztekhez. Ezek Magyarországra jellemző bűnbánó-könyörgő menetek voltak. – magyarázza Paweł Cebula atya – Magyarországon megmaradt a Keresztút megtartásának gyakorlata, és az emberek eljönnek erre a Nagyböjt minden péntekén. Régebben minden falu, amely meg akarta mutatni, hogy számít, építette a saját kálváriáját, gyakran a temető mellett. A magyar területeken az ilyen kálváriák nagyon gyakoriak, bár nincsenek olyan nagyok, mint Lengyelországban Zebrzydowska, Pacławska vagy Wejherowska.” Az egyik leghíresebb, a sok ezer ember által látogatott kálvária a budapesti Gellért-hegyen volt. Sajnos a Keresztút stációit a háború után megsemmisítették az új rend bevezetése és az egyház elleni harc részeként. Manapság a szépsége csak a régi fényképeken csodálható meg.

Paweł atya hangsúlyozza, hogy a magyarok körében a hagyomány megőrzése terén egy különleges vonás látszik. Sok szokás maradt fenn itt, amely Nyugaton már nincs. „Látszik, hogy a Nagyböjt egy törekvés a megújulásra, de – ami szerintem a kommunizmus eredménye – eltűnt a népi missziók és a plébániabeli lelkigyakorlatok szokása. Legfeljebb triduumot, azaz szent háromnapot szerveznek, speciális nagyböjti prédikációkkal. Magyarországon viszont megmaradt a Lamentáció – a nagypénteken és a nagyszombaton hajnal előtti istentisztelet hagyománya, amely a Jeremiás „Siralmai” és a Zsoltárok Könyve olvasmányait tartalmazza. Ma az istentisztelet nagypéntekre korlátozódik, és mind a katolikusok, mind a kálvinisták ápolják ezt a hagyományt."

Kétségkívül a bűnbánat jelentésének újbóli megértésében szerepet játszik a Mária és Jézus azon kinyilatkoztatásaival kapcsolatos mozgalom, amelyeket 1961–1981-ben egy magyar, Kindelmann Károlyné Szántó Erzsébet látott. „A Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja (Magyarországon: Szeretetláng) nagyon fejlődik, és sok tagja van Magyarországon kívül is – Mexikóban, de Lengyelországban is. Ez egy kimondottan bűnbánó, vezeklő és engesztelő mozgalom. – mondja Paweł Cebula atya – A magyar katolikusok tisztában vannak a bűnbánat szükségességével. Ez egyértelműen látszik abból, hogy a Nagyböjt idejében több ember jön gyónni.”

Kalwaria, Budapeszt, przy ul Angeli, XXII Dzielnica 

Kálvária, Budapest, Angeli u., XXII. kerület

    1. a szentek támogatása

Budapesten, a Mindenkor Segítő Szűz Mária lengyel plébániatemplomában a Nagyböjt, úgy mint Lengyelországban, dinamikával rendelkezik. Csütörtökönként a nagyböjti imádást, péntekenként a Keresztút istentiszteletét, vasárnaponként pedig a „Keserű Siralmat” szervezik. Ez egy kifejezetten lengyel, a barokkban gyökeredző passiószertartás. A templommal szomszédos Lengyel Ház kiállításokat, koncerteket és találkozókat is tart, amelyek a híveknek segítenek gyümölcsözően átélni a Nagyböjt idejét.

„Hamvazószerdán, akárcsak Lengyelországban, itt, Magyarországon is, hamuval meghintik a fejeket, és ezzel kezdődik a Nagyböjt. Később jön a nagyböjti lelkigyakorlatokra való felkészülés és maguk a lelkigyakorlatok. Ebben az évben azok különösen fontosak számunkra, mert állandóra fogadni szeretnénk a templomunkban a szt. Maksymilian Maria Kolbe ereklyéit.” – mondja plébános atya Krzysztof Grzelak SChr. A lelkigyakorlatokat Piotr Cuber atya, OFM Conv. vezeti majd, aki az ereklyéket el is hozza Budapestre. „A templomunkban már vannak az áldott ferences vértanúk ereklyéi, akik Peruban haltak meg. Ők a ferencesek rendjébe való felvételük iránti kérelmeikben elsősorban azt hangsúlyozták, hogy vonzza őket a szt. Maksymilian személye – élete, energiája és az Isten Anyja iránti odaadása. A végsőkig kitartottak a perui hívek mellett. Nem tagadták meg küldetésüket, karizmájukat és hívatásukat. A szentek támogatására szükség van, mivel e világ kihívásai nehezek, és itt Magyarországon sem könnyű hívőnek lenni a mindennapokban, életben az evangéliumot követni és hűségesnek lenni az Úr Jézus szavához. Ezért is fontosak számunkra a szt. Maksymilian ereklyéi.”

A lelkigyakorlatok a lengyel egyházközösség tagjai számára a Húsvéti Triduumra való felkészülésnek és a Húsvéti Ünnep átélésének egyik legfontosabb szakasza: „Lehetőség lesz gyónni és mélyebben elmélkedni a lelkiismeret vizsgálatán. A Nagyböjt különleges, mozgósító idő az egyházközösségünk tagjai számára. Növekszik a szent gyónások száma, ami összefügg a lelkigyakorlatokkal és a lelkigyakorlatokat vezető pap jelenlétével is. A saját plébánosukat megszokták, tehát egy másik személy, aki az Isten Igéjét prédikálva vagy gyóntatva valami másra helyezi a hangsúlyt, bizonyos fajta újdonság, frissesség értékével rendelkezik.” – mondja Krzysztof atya. Nagypénteken már több éve a plébánia Keresztutat szervez a lengyel templom melletti parkban. Ez lehetőséget ad a nyilvános hitvallásra. A Szent Hét folyamán a városok utcáin megszervezett Keresztút szertartását a magyarok is ismerik és gyakorolják. „Remélem, hogy ebben az évben már negyedik alkalommal sikerül majd megszervezni az Extrém Keresztutat. A fiatalok a mi plébániánkról, de nem csak azok, éjjel a X. kerületi templomunktól a dominikánusok kolostorához, Budapest melletti Szentendrére vándorolnak. Az út kb. 30 kilométer, gyalog mennek, keresztet cipelve. Bizonyságot tesznek, különösen akkor, amikor az első szakaszban a Budapest utcáin menetelnek.”

***

A mai magyarokhoz közel áll-e a bűnbánat értelme és az megtérés szükségessége? „A magyaroknak megvan a saját tapasztalatuk, és azok a katolikusok, akik átélték az egyházat erősen üldöző kommunista rezsimet, megtartották a mély hitüket. Ennek átadása az új generációnak, az már más kérdés, de a fiatalok egy része nagyon aktív és próbál közel élni az Úr Jézushoz.” – válaszol Krzysztof Grzelak atya – „Ez év szeptemberében Budapesten megrendezésre kerül az LII. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, és a magyar egyház nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy jól felkészüljön erre az eseményre.” Paweł Cebula atya hozzáteszi: „A Nagyböjt csütörtökjei a magyar hagyományban az Oltáriszentség imádásának napjai voltak, és most az Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés során ez a hagyomány életre kel, és egyre több olyan templom van, ahol egész napos imádás zajlik, és olyanok is vannak, ahol 24-órás imádás zajlik.” Budapesten, a pesti legrégebbi, a Szűz Mária mennybemenetelének szentelt templom falán, megjelenik egy nagy „Open 24 H” transzparens. A templom a Duna partján helyezkedik el, Buda felől jövet jól látható. A transzparens olyan, mint egy meghívó a Budapest – az éjjel-nappal az élettől lüktető város – lakói számára. Vajon élnek-e vele?

 

Szöveg: Marta Dzbeńska-Karpińska

Képek: Pixabay, Unsplash, Wikipedia

A szerzőnő politológus és képzett fotós, a wrodzinie.pl portál szerkesztője