Ezen a héten kezdődik a nagyböjt, és a katolikus Egyház ünnepi naptára egy pillanatra meghatározóvá válik a lengyelek életében: hamvazószerda révén emlékezteti őket a közelgő húsvétra, és lehetővé teszi, hogy fellélegezzenek az éppen zajló elnökválasztási kampányban. Lássuk, mi foglalkoztatja még a lengyeleket és a lengyel médiumokat.
Politika és nem csak
A „Rzeczpospolita” napilap hasábjain Marek Kozubal azoknak a társadalmi aktivistáknak a szép kezdeményezéséről ír, akik szabad idejükben a II. világháborúban elesett katonák közeli hozzátartozóit kutatják fel. „A »Megmenteni a feledéstől« Egyesület, amelynek székhelye az Augustów melletti Tobyłkában van, majdnem három év óta keresi a legutóbbi háború során elesett katonák hozzátartozóit. Az önkéntesek hálózatának köszönhetően sikerült tíz-egynéhány katona azonosságát megállapítani a földi maradványok mellett talált azonosítójegyek vagy a rendelkezésre álló szűkös információk alapján. (…) – Bennünket főleg az egyszerű sorkatonák, nem a tábornokok sorsa érdekel – mondja nekünk Dorota Bartoszewicz, az egyesület vezetője. A kutatásokat társadalmi munkában végzi, a mindennapokban kajakkölcsönző tulajdonosa” – olvassuk az írásban.
Ugyanakkor Michał Kolanko a „Rzeczpospolita” hasábjain arról ad előrejelzést, mi vár a lengyel politikai színtérre a májusi elnökválasztás után. „A kormányzó tábor most az elnökválasztási kampánnyal van elfoglalva. De Andrzej Duda újraválasztása azt jelentené, hogy visszatér néhány olyan témához, mint például a megbízási szerződések utáni teljes járulékfizetés bevezetése, amelyet már hónapok óta halogat” – fejti ki az újságíró. „Miért halasztják el a változtatásokat? Ennek oka egyebek között az a heves vita, amely a kormányzó táboron belül zajlik minden egyes projektre vonatkozóan” – teszi hozzá Kolanko, és hangsúlyozza, hogy az ellenzék „az irányvonal jelentős élesítését” várja az esetleges májusi választási győzelem után.
A „Dziennik Gazeta Prawna” („DGP”) új számának megnyitójaként Andrzej Duda elnök gondjairól tájékoztat azzal kapcsolatban, hogy a parlament törvényt fogadott el a közszolgálati médiumok finanszírozásának kiegészítéséről. A kormányon lévő Jog és Igazságosság, valamint Duda elnök ellenfelei ugyanis azt akarják, hogy a pénzt (majdnem 2 milliárd złoty összegben) a közszolgálati médiumok helyett az egészségügynek és az onkológiai szolgálatnak utalják át. „A PiS számára ez a javaslat a politikai képmutatás csúcsa. De Andrzej Duda környezete érzékeli a problémát, bár nem árulja el, mi lesz az államfő döntése és mikor születik meg” – fejti ki Tomasz Żółciak. Az újságíró arra is felhívja a figyelmet, hogy az elnök helyzetét bonyolítja a közvéleménynek a közszolgálati médiumok kiegészítő finanszírozásához való hozzáállása, mert a „DGP” megbízásából készített felmérés szerint a megkérdezettek többsége amellett volt, hogy Andrzej Duda vétózza meg a törvényt. Az elnöknek még két hete van, hogy ebben az ügyben döntést hozzon.
Julita Żylińska viszont a „DGP” hasábjain az atomenergia lengyelországi jövőjére vonatkozóan tesz fel kérdést. „Ezen a héten Washingtonba készül utazni Piotr Naimski, az energetikai stratégiai infrastruktúráért felelős kormánybiztos és Michał Kurtyka klímaminiszter. Ahogy arról értesültünk, a tervek szerint találkoznak többek között Lisa E. Gordon-Hagerty energiaügyi helyettes államtitkárral, aki a nukleáris biztonságért felelős. Ez már a soron következő találkozó az amerikaiakkal a 2018-ban beindult állandó energetikai párbeszéd keretében” – számol be Żylińska. De kit érdekel Lengyelországban az atomenergiába történő befektetés? Żylińska magyarázata szerint úgy tűnik, hogy a lengyel üzleti élet egyre inkább hisz a kis reaktorokban, de szüksége van könnyítésekre, amelyek bevezetését „a klímatárca nem zárja ki”.
Tíz-egynéhány oldallal arrébb Magdalena Cedro ugyanakkor „az egyet nem értés csúcstalálkozójáról”, vagyis az Európai Unió tagállami vezetőinek a 2021-2027-re szóló költségvetés ügyében megtartott múlt heti összejöveteléről ír. „Pénteken a 27 tagállam vezetői úgy tértek haza Brüsszelből, hogy nemcsak a 2021-2027-re szóló költségvetésben nem állapodtak meg, hanem semmilyen megfontolandó javaslattal nem rendelkeztek. A tárgyalások második fordulójára márciusban térnek vissza (...). Addigra minden bizonnyal előkészítik a soron következő kompromisszumos változatot. Ez viszont nem lesz könnyű, ha figyelembe vesszük, már a vezetők hazautazása előtt elhangzottak olyan vélemények, hogy a következő találkozó is kudarccal végződhet” – írja Cedro, és hozzáteszi: „A megállapodás nehéz lesz, ha azt is figyelembe vesszük, hogy pénteken milyen gyorsan elvetették az új kompromisszumos javaslatot. (…) Nem értettek vele egyet sem a nagyobb lefaragásokat követelő országok, sem azok az országok, köztük Lengyelország, amelyek nagyobb költségvetést akarnak”.
Fiatalító elnökválasztási kampány
A „Sieci” hetilap hasábjain az újraválasztásáért küzdő Andrzej Dudával készült interjút találunk. Az elnök bevallja, hogy a kampánynak köszönhetően fiatalabbnak érzi magát. – Visszatérnek az öt évvel ezelőtti kedves emlékek. Ugyanúgy érzem magam, pedig eddig sem hagytam abba az országjárást – fejti ki Duda a Marcin Wikło újságíróval folytatott beszélgetésben. – A találkozók és a beszélgetések során megismerem a lengyelek valós gondjait. Hallom, mi fáj az embereknek, mitől idegeskednek, minek örülnek, miben reménykednek. Gyakran hallom, mit várnak tőlem, a miniszterelnöktől, a parlamenttől. Ezen ügyek között sok olyan dolog van, amely 1989 után elintézetlen maradt. Nagyon gyakran hallom, hogy az emberek nem érzik úgy hogy az igazságért mennek a bíróságra. Ezen változtatnunk kell. Ez a mi nagy feladatunk a jövőre nézve – magyarázza a politikus. Az interjúban az elnök hangsúlyozza, hogy öt évvel ezelőtt, amikor a kampányát folytatta, hallott a perspektíva hiányáról és a kivándorlásról, amely gyakran az egyetlen kiutat jelentette a fiatalok számára.
– Ma ez a probléma gyakorlatilag nem létezik. Gyakrabban hallok azokról, akik hazatérnek. Természetesen nem úgy van, hogy mindannyian hazatértek, vagy már senki nem hagyja el az országot, de jelenleg ezt a helyzetet nem gazdasági kényszer idézi elő. A kiutazók néha élményeket keresnek, néha más környezetben akarják próbának alávetni magukat a munkában vagy a tanulásban, de ez nem probléma, csak kihívás – fejti ki Duda.
Szintén a „Sieci” hetilapban olvashatjuk Jacek Karnowski beszélgetését a Jó Hírnév Bástyája elnökével, Maciej Świrskivel. E szervezetet azért hozták létre, hogy ösztönözze és támogassa azokat a tevékenységeket, amelyek célja a lengyel történelemre vonatkozó hamis információk helyreigazítása, különös tekintettel a II. világháború lefolyására, a lengyelek világháborús részvételére, a lengyelek zsidók iránti viszonyára és a német koncentrációs táborokra. Az intézmény nyolcesztendőnyi munkája után az elnöke kifejti, miért kell a Jó Hírnév Bástyájának továbbra is működnie. – Az állam nem csinálhat mindent, sőt, nem is szabad neki. A szabadságnak éppen az is a lényege, hogy sok minden az állampolgárokra hárul. Vannak tevékenységek, amelyek olyan társadalmi szervezetekre tartoznak, mint a miénk. Az állam például nem indíthat pert újságírók ellen hazugságokért, mert minden ilyen cselekmény azonnal azoknak az éles reakciójával találkozik, akik ellenségesek a lengyel történelempolitikával szemben – fejti ki Świrski. A Moszkva és Varsó közötti feszült viszonyt érintő kérdésre válaszolva Świrski emlékeztet arra, hogy „a hosszú távú orosz tervek mindig előirányozták Lengyelország felszámolását, és Vlagyimir Putyin hű ehhez”. – Célja vagy a lengyel állam megsemmisítése, vagy legalább is alárendelése, mint ahogy az a szocializmus vagy korábban, a felosztottság idején volt. Oroszország nem lehet hatalmas a leigázott Lengyelország nélkül. Az életünkért folyik hát a játék – hangsúlyozza az elnök, és hozzáteszi: „Minden ország vagy saját történelempolitikát folytat, vagy megengedi, hogy azt mások folytassák. Ma Putyin Oroszországa akarja ezt tenni, felhasználva ehhez, mint mindig, az aktív eszközök teljes palettáját. Lengyelországnak a félretájékoztatással szemben tanúsított ellenállása információs agressziót vált ki”.
A „Do Rzeczy” Lengyelország elárulásáról
A „Do Rzeczy” hetilap címlapra került cikkében elemzést olvashatunk annak az ellenzéknek a tevékenységéről, amely odahaza a hatalomért harcolva nemcsak bírálja Lengyelországot a nemzetközi színtéren, hanem egyenesen arra ösztökéli az uniós szerveket, hogy avatkozzanak be a lengyel ügyekbe. „Ha a »nemzetárulás« fogalma egyáltalán jelent valamit, akkor a »totális ellenzék«, amely választási programját arra a követelményre építi, hogy el kell ismerni »az európai jog elsőbbségét a hazaival szemben«, éppen ezt a bűnt követi el” – írja a hetilap hasábjain Rafał Ziemkiewicz. „Az utóbbi hetekben Lengyelországban újradefiniálták a politikai vitát. Meglepő, hogy ezt nem a PiS tette, hanem a »totális ellenzék«, amely az utóbbi években már hozzászoktatott bennünket ahhoz, hogy ötletek híján van és passzívan reagál a hatalom lépéseire. Még meglepőbb, hogy az a polarizáció, amelyet felépített, megváltó hatású a kormányzásban elhasználódó PiS számára, és előnytelen saját magára nézve, bár minden jel arra mutat, hogy az ellenzék politikusai, különösen pedig a neki szurkoló médiumok épp az ellenkezőjéről vannak meggyőződve. Azonban nincs minek örülni. A nézeteltérés új tengelye ugyanis tíz-egynéhány, ha nem 30 évvel visszaveti az időben a III. Köztársaság közéleti vitáját, érvénytelenné tesz mindenfajta érdemi polémiát, és a legközelebbi választást arra a kérdésre vezeti vissza, amelyet, úgy tűnt, már régen megválaszoltunk: Akarjuk-e, hogy Lengyelország független legyen?” – hangsúlyozza a továbbiakban a publicista.
Kamila Baranowska ugyanakkor közelebbi pillantást vet a közelgő április 10-ére, vagyis a katyńi vérengzés 80. és az oroszországi Szmolenszkben bekövetkezett katasztrófa 10. évfordulójára. Az újságírónő emlékeztet arra, hogy április 10-én valószínűleg Szmolenszkbe utazik Mateusz Morawiecki miniszterelnök, aki szeretné leróni kegyeletét a szörnyű szovjet vérengzés áldozatai, valamint a katasztrófa áldozatai előtt. „A »Do Rzeczy« információi szerint a lengyel fél jegyzékeket küldött az oroszoknak a lengyel küldöttség érkezéséről. A delegáció élén Mateusz Morawiecki miniszterelnök állna, de ebben az ügyben még folynak a megbeszélések az elnöki palotával” – közli Baranowska. Az újságírónő egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy „ismerve az oroszok eljárási módját, nem zárható ki, hogy ezt az utazást különféle provokációk elkövetésére használják ki”. „Kezdve a politikaiaktól, a történelmieken át a szervezési jellegűekig. Oroszország hónapok óta tömeges propagandatámadást folytat Lengyelország ellen olyan hamis vádak felhasználásával, hogy a mi országunk robbantotta ki a II. világháborút. Nincs kizárva, Putyin ki akarja használni ezt a számunkra oly fájdalmas dátumot arra, hogy újabb vádakkal álljon elő” – fejti ki Baranowska.
A „Gazeta Polska” az előretörő veganizmusról
A „Gazeta Polska” hasábjain Hubert Kowalski leszámol azzal a baloldali ideológiával, amelynek képviselői az európai fórumon a húsárak emeléséért harcol. „Sok baloldali közösség Lengyelországban és más országokban azt akarja, hogy az emberek hagyjanak fel a húsevéssel. A tréfának vége, mert a vegán lobbi hamarosan megkísérelheti olyan uniós előírások elfogadtatását, amelyek a húsárak drasztikus növekedését eredményezhetik, mert ez állítólag megmenti bolygónkat a klímakatasztrófától” – írja Kowalski. – Fellép annak szükségessége, hogy harmadik országokból, egyebek között Ázsiából hozzunk be húst. Ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban nő a hústermelés, és nő a káros gázkibocsátás. Ez az ötlet még egy egyszerű logikai teszt követelményének sem tesz eleget, azonban lehet, hogy a húsadót az uniós intézmények elfogadják – fejti ki a „Gazeta Polskával” folytatott beszélgetésben Zbigniew Kuźmiuk, a PiS európai parlamenti képviselője.
A hetilapban a területvédelmi csapatokról (WOT) szóló írást is találunk. Emlékeztetőül: a WOT a szárazföldi csapatok, a légierő, a különleges egységek és a haditengerészet mellett a lengyel fegyveres erők legfiatalabb, ötödik fegyverneme. A területvédelmi csapatok küldetése a helyi közösségek védelme és támogatása. „Jelenleg több mint 24 ezer katona szolgál kötelékükben. A WOT szervezeti felépítését minden egyes vajdaságban fejlesztik. A területvédelmisek szorosra fűzik együttműködésüket az egyenruhás formációkkal, és olyan értékes képességekre is szert tesznek, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenre kiterjedő szolgálatot láthassanak el a haza javára” – olvassuk a „Gazeta Polskában. „Az utóbbi időben a területvédelmi csapatokkal kapcsolatos egyik kulcsfontosságú esemény volt a rendőrséggel és a tűzoltósággal való együttműködés formálissá tétele. A WOT fő feladatai közé tartozik a természeti csapások elleni küzdelem és következményeik felszámolása, a lakosság életének és egészségének védelme, valamint a válságkezelésből fakadó feladatok végrehajtásában való részvétel” – fejtik ki a továbbiakban az újságírók.
Készítette: Zofia Magdziak