_2.jpg)
Politika és nem csak
A „Rzeczpospolita” legújabb számát a Lengyel Államvasutak egyeduralmát „kikezdő” konkurenciáról szóló írással indítja. „Annak köszönhetően, hogy a lengyel vasúti pályákon külföldi fuvarozó versenytársak jelentek meg, az expressz jegyek ára akár a felére is csökkenhet a legforgalmasabb útvonalakon” – számol be a lap a lengyel piacra belépő cseh és német fuvarozókról. „Ez (a verseny erősödése – a szerk.) arra kényszerítené az InterCity-t, hogy akár a felével is csökkentse a jegyárakat. A lengyel szállítmányozási cég tart ettől a forgatókönyvtől. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy a verseny nemcsak az utasok, hanem a Lengyel Államvasutak számára is előnyökkel jár. Michał Beim, a Sobieski Intézet szakértője állítása szerint Európában a verseny árcsökkenést idézett elő, ezáltal megnövekedett a vasúti közlekedés iránti érdeklődés, nőtt az utasok száma, és ezzel mindenki jól járt” – olvassuk.
A „Rzeczpospolita” elemzi a Közel-Keleten állomásozó lengyel katonák helyzetét is. „Vasárnap este az Irán-barát erők Irakban tűz alá vették az egyik bázist, ahol amerikai katonák állomásoznak. A ciklon középpontjában vannak tehát azok a lengyel katonák is, akik kiképzési feladatokat látnak el ebben az országban” – olvassuk a napilapban. A továbbiakban a „Rzeczpospolita” beszámol arról is, hogy a lengyel közvélemény nagyobb része támogatja, hogy a katonák Irakban maradjanak. „A PiS választói határozottan bíznak a miniszterelnök és a védelmi miniszter azon megnyugtató kijelentéseiben, hogy a katonák biztonságban vannak” – hangsúlyozza az írás szerzője.
Szintén e napilap hasábjain Piotr Mazurkiewicz annak a meggyőződésének ad hangot, hogy Lengyelországban a közösségi platformok komoly konkurenciát jelentenek az olyan kereskedelmi platformok számára, mint az Amazon vagy az Allegro. „A Facebook (21,3 millió felhasználó Lengyelországban) vagy még inkább az Instagram (8,3 millió felhasználó) olyan hellyé válnak, ahol a kereskedelmi cégek egyre egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban eljutnak a vásárlókhoz” – fejtegeti az újságíró, és hozzáteszi: „A közösségi médiumok felhasználói egyre jobban tűrik a reklámokat is. A cégeknek tehát ez jelenti a megálmodott helyet az értékesítés számára”.
Ugyanakkor a „Dziennik Gazeta Prawna” („DGP”) közelebbről megvizsgálja a Lakás Plusz elnevezésű kormányprogramot. Ez előirányozza egyebek között olcsó bérlakások építését a későbbi megvásárlás opciójával, és megvalósítása már több éve tart. „A kormány észleli a nemzeti Lakásprogram gyengeségeit, és konzultációkat indít a változtatásokról. Az önkormányzati vezetők kedvezően fogadják a Fejlesztési Minisztérium ötleteit, de várják a részleteket, és saját követelményeket is szándékukban áll bejelenteni – adja hírül a „DGP”. Az írás szerzői ugyanis hangsúlyozzák, hogy eddig mindössze 900 lakást adtak át, és a kormányon lévő Jog és Igazságosság politikusai szerint ez egyebek között annak a következménye, hogy nincs együttműködés a központi és az önkormányzati hatóságok között.
A „Sieci” az igazságügyi miniszter elleni támadásokról
A „Sieci” hetilap hasábjain Wojciech Biedroń leírást ad arról az összehangolt támadásról, amely Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszternek és családjának próbált ártani. „Először zsarolás, aztán fenyegetések, a végén pedig a médiumokban terjesztett hamis hírek. Így működött a Zbigniew S.-ből és a Szakállas gúnynevű Piotr K.-ból álló tandem, amely Zbigniew Ziobro családját, magát a minisztert és az Egyesült Jobboldal politikusait vette célkeresztjébe. A főügyész és felesége, Patrycja Kotecka kompromittálásának terve döbbenetes visszavágás azért a megalkuvást nem ismerő harcért, amelyet az igazságügyi miniszter folytat a szervezett bűnözés világa ellen” – elemzi a helyzetet az újságíró. Írásában Biedroń felidézi annak a gyilkossági kísérletnek a történetét, amelyet az a maffiózó kísérelt meg a miniszter ellen megszervezni, akinek Zbigniew Ziobro keresztezte az üzleti érdekeit. A politikusnak a limuzinja aljába szerelt bomba robbanásába kellett volna meghalnia.
Szintén a „Sieci” hetilapban találunk írást azokról a Lengyelország elleni orosz támadásokról, amelyek az utóbbi időben jelentősen felerősödtek. „Az a kísérlet, hogy Lengyelországra tolják a felelősséget a II. világháborúért nem egy felbőszült szovjet főtitkár túlkapása, ahogy annak idején Hruscsov az ENSZ-ben cipőjével püfölte a szószéket. A jelenlegi orosz vezető elődjével ellentétben rendkívül racionális játékos, aki a KGB kiképzőjében tanulta meg, hogy féken tartsa az indulatait” – írja elemzésében Bronisław Wildstein. Az újságíró a továbbiakban hangsúlyozza, az orosz hatalom célja az, hogy „Lengyelországot megfossza szavahihetőségétől és tartósan a holokausztért társfelelősséget viselő antiszemita ország imázsát ragassza rá”, mivel Moszkva éppen Varsót tartja az egyik fő akadálynak az orosz nagyhatalmi státus helyreállításában.
A „Gazeta Polska” Putyin taktikájáról
A „Gazeta Polska” hetilap szintén elemzi a Moszkva és Varsó viszonyában fennálló helyzetet, közelebbről megvizsgálva az orosz hatóságok cselekvéseit. „Az orosz történelmi offenzíva, amelynek első célpontjává Lengyelország vált, szorosan összefügg a Kreml politikájával. És itt inkább belpolitikai, mint külpolitikai kérdésekről van szó. Immár hagyomány, hogy ha belpolitikai nehézségek merülnek fel, Vlagyimir Putyin megpróbálja elterelni róluk az oroszok figyelmét” – hangsúlyozza a hetilap hasábjain Antoni Rybczyński, felsorolva azokat a gondokat, amelyekkel jelenleg Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke küzd. „Zsugorodik az ország népessége, számos tiltakozás robban ki a régiókban, fokozódik a brutális versengés a hatalom táborán belül, Putyin pedig azon gondolkodik, hogyan őrizhetné meg a hatalmat 2024 után” – olvassuk.
A hetilap közelebbről megvizsgálja a Szenátus elnökének, Tomasz Grodzki professzornak az ügyét is, akit az utóbbi hetekben kenőpénzek elfogadásával vádolnak. Olyan borítékban átnyújtott pénzekről van szó, amelyeket állítólag kórházi munkája során évekkel ezelőtt betegektől fogadott el. „A Tomasz Grodzki professzorral szemben felvetett vádak annyira szilárdak, hogy a Szenátus elnöke még nem határozta el, hogy szembeszáll-e velük. Ugyanakkor egyre nő azok száma, akik »borítékok átnyújtásáról« beszélnek, vagyis egyre nehezebb lesz a megvesztegetési ügyből való kimagyarázkodás. Ezért mind Grodzki professzor, mind a hozzá közel álló körök megpróbálják hitelteleníteni és megfélemlíteni az őt korrupcióval vádló személyeket” – hangsúlyozza Tomasz Duklanowski, és így folytatja: „A Tomasz Grodzki osztályán fellépő korrupcióról elsőként a Szczecini Egyetem tanára, Agnieszka Popiela professzor asszony beszélt, őt érte el először a gyanúsítgatások, fenyegetések hulláma, továbbá a Szczecini Egyetem vezetősége részéről megnyilvánuló megfélemlítés. Miután a Facebookon leírta, hogy Tomasz Grodzki professzor 500 dollár kenőpénzt fogadott el tőle, kezdtek megjelenni a neki címzett szidalmak és névtelen levelek”.
„Do Rzeczy”: Oroszország és Izrael Lengyelország ellen
A „Do Rzeczy” hetilap más szemszögből elemzi a Lengyelország és Oroszország között kialakult helyzetet, bekapcsolva ebbe Izraelt is. A „Ketten Lengyelország ellen” című írásban Rafał Ziemkiewicz kifejti: „Izraelt az orosz zsidók uralják, akiknek országunkhoz való viszonyát a volt Szovjetunió propagandája alakította ki. Régóta érzett sérelmeik egybeesnek befolyásos amerikai zsidó szervezetek érdekeivel (…) Néhány hét távlatából már látható, hogy az orosz elnök sértegetései, aki rövid időközökben négyszer támadt neki Lengyelországnak, társbűnösséget róva fel nekünk a II. világháború kirobbantásáért és a holokausztért, valamint barmok és antiszemita gazemberek jelzőkkel illetve háború előtti politikusainkat, nem véletlen volt, hanem átgondolt propagandakampány kezdete. Úgy tűnik, ez a jeruzsálemi Holokauszt Világfórumon fog tetőzni, amelyen a legmagasabb rangú vendég és a fő felszólaló éppen Vlagyimir Putyin lesz” – hangsúlyozza a továbbiakban az újságíró, felsorolva egyben Oroszország és Izrael közös érdekeit Lengyelország vonatkozásában.
Kamila Baranowska viszont a legnagyobb lengyelországi ellenzéki párt, a Polgári Platform helyzetét vizsgálja közelebbről. Az újságírónő elemzi annak a politikai csoportosulásnak az állapotát, amely az elkövetkező napokban új vezetőt választ; a tisztségért azonban nem száll harcba a párt eddigi vezetője, Grzegorz Schetyna. „Schetyna visszalép a Platform elnöki tisztségéért folyó versengésből, s ez arra utal, hogy a párt szétesése nagyobb mértékű, mint amilyennek tűnhet” – írja Baranowska. A Varsói Egyetem politológusa, dr. Rafał Chwedoruk a „Do Rzeczy” lappal folytatott beszélgetés során felhívja a figyelmet néhány paradoxonra azzal összefüggésben, hogy Schetyna lemondott a vezetésért vívott küzdelemről. – A legutóbbi választások során az ellenzék veresége objektív mércével mérve nem volt olyan nagyarányú, hogy ilyen radikális döntéseket követelne meg. A Polgári Koalíció (az az összefogás, amelynek keretén belül a Polgári Platform elindult a legutóbbi választásokon – a szerk.) számos kacskaringó ellenére, igaz, magasabb részvételi arány mellett, nem kapott kevesebb szavazatot, mint 2011-ben, és úgy tűnt, hogy kilábalóban van a strukturális válságból. Schetyna és környezete addig védekezett, ameddig bírt, és az utolsó pillanatban hirtelen visszavonulót fújt. Ez azt mutatja, hogy ebben a döntésben több az improvizáció, mint a machiavellista tervezés – fejti ki a szakértő.
Szintén a „Do Rzeczy” hasábjain Piotr Włoczyk beszélget Maciej Szymanowskival, a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatójával. Arra a kérdésre, vajon mennyit tudnak úgy igazán a magyarok és a lengyelek kölcsönösen egymásról, az intézet igazgatója elismeri, hogy sajnos vajmi keveset. – A megbízásunkból a történelem során először elvégzett hivatásos közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy míg a magyarok több mint fele nagy rokonszenvet érez Lengyelország iránt és a kapcsolatok további szorosabbra fűzését kívánja, ellenkező véleménye 3 százaléknak van, addig a rólunk szóló ismeretek szintje sajnos drámaian alacsony – fejti ki Szymanowski, és hozzáteszi: „A ma élő lengyelek ismertségét illetően a legjobban Lech Wałęsa szerepel 7 százalékkal... Másokat, például Robert Lewandowskit vagy Roman Polańskit a magyarok kevesebb mint 2 százaléka tudja beazonosítani. Úgy vélem, a lengyelek ugyanilyen keveset tudnak a magyarokról. Igyekszünk ezen változtatni egyebek között oly módon, hogy magyar nyelvű tájékoztató portált működtetünk magyarok számára”.
A „Newsweek” tanácsokat oszt az elnökjelölteknek
A „Newsweek” hetilapban Renata Grochal közelebbről megvizsgálja az elnökválasztáson induló jelöltek helyzetét. „Az ellenzék megnyerheti az elnökválasztást, de egyelőre sokat tesz azért, hogy elveszítse. A Polgári Platform, a PiS legnagyobb versenytársa saját maga gyengíti meg saját jelöltjét. Ugyanakkor Andrzej Duda kampánya már javában felpörög” – írja a szerző, egyúttal bírálja a jelenlegi elnököt és nehézségeket jósol neki a választási harc során.
„A mai felmérések szerint az elnökválasztás a második fordulóban fog eldőlni. A legnagyobb esélye, hogy ott Andrzej Dudával megmérkőzzön, a Polgári Platform jelöltjének, Małgorzata Kidawa-Błońskának van, aki a felmérések szerint szorosan a jelenlegi elnök mögött áll. Az ellenzéki jelölt gondja az lehet, hogy nincsenek markáns nézetei, és hiányzik belőle az átütőerő, hogy eljusson az emberekhez” – jegyzi meg Grochal.
A „Wprost” az ellenzék küzdelmeiről
A „Wprost” hetilap hasábjain Joanna Miziołek a Polgári Platform pénzügyi gondjairól ír, amelyek miatt állítólag „szörnyű rémület lett úrrá” a párton. Ahogy az újság ugyanis megállapította, a legnagyobb ellenzéki párt politikusai attól tartanak, hogy az Állami Választási Bizottság elveszi tőlük a költségvetési támogatást. Mi a probléma lényege? A Jogállamiság Alapítvánnyal kapcsolatos kételyekről van szó, amely több mint 3 millió złotyt kapott a Polgári Platformtól. A hetilap beszélgető partnere, a Platform egyik politikusa azt magyarázza, ha a pártok kiadásainak ellenőrzéséért felelős Állami Választási Bizottság (az Alapítványra költött kiadás miatt) megkérdőjelezi a Platform pénzügyi beszámolóját, a párt nagy gonddal találja magát szembe. „A Polgári Platformban az a meggyőződés uralkodik, hogy Grzegorz Schetyna távozó elnök sok problémát hagy örökül a pártnak – teszi hozzá Miziołek.
Néhány oldallal arrébb Eliza Olczyk a Baloldal helyzetét elemzi, amely hosszas tárgyalások után valószínűleg Robert Biedroń európai parlamenti képviselőt nevezi meg jelöltjének az elnökválasztásra. Bár Biedroń jelöltségének hivatalos jóváhagyása formalitásnak tűnik, Olczyk felhívja a figyelmet arra, hogy a politikus „eléggé kényszeredetten” fogadja. Az újságírónő ugyanis kifejti, hogy Biedroń az utóbbi két év során néhány komoly hibát követett el, és elvesztette a választók bizalmát. „Mindezek következtében a parlamenti választások után már senki nem említette, hogy Biedroń lesz a Baloldal elnökjelöltje. A Tavasz párt vezetője sikeresen felszívódott Brüsszelben, és igazat szólva állítólag ott is ritkán látták, mert főleg a világban utazgatott” – írja Olczyk.
Készítette: Zofia Magdziak