„Alakulóban az új kormány”, „Indul a Szejm és a Szenátus munkája az új ciklusban” – majdnem egy hónappal a választások után a médiumok még mindig a lengyelországi régi-új politikai felállást elemzik, illetve azt, milyen hatással van e politikai kirakósdi a lengyelek életére.

 

Az új parlament november 12-én kezdi meg munkáját– a Szejm a IX., a Szenátus pedig a X. ciklusát. November 8-án, pénteken Mateusz Morawiecki miniszterelnök ismertette javaslatát az új kormány összetételére vonatkozóan, amelyet a publicisták „a korrekció, nem a revolúció” kormányaként kereszteltek el. A miniszterelnök mellett ugyanis az összes kulcsminiszter megőrizte tisztségét. Az új kormány valószínűleg néhány napon belül leteszi az esküt. „Az új kabinet összetételében a személyi változások csekélyek, és elsősorban a kormánytáboron belüli politikai helyzetet, továbbá az új prioritásokat tükrözik” – írja mai számában a „Rzeczpospolita”.

 

Politika és nem csak

 

Mit találunk még a mai újságokban? A „Dziennik Gazeta Prawna” („DGP”) a címlapján induló cikkében a Nemzeti Függetlenség Ünnepéről számol be. „Először a hivatalos ünnepség zajlott a Józef Piłsudski téren, majd a nemzeti mozgalom híveinek felvonulása és ellenfeleiknek kiscsoportos gyülekezése Varsó belvárosában. A lengyelek hagyományosan megünnepelték a független Köztársaság 123 év idegen elnyomás utáni újjászületésének 101. évfordulóját” – adja hírül a napilap, idézve Andrzej Duda elnök szavait a november 11-ei állami ünnepségen elhangzott felszólalásából. – Lengyelek vagyunk, és lengyelek a kötelességeink. A jobboldaltól a baloldalig – mondta Duda elnök, emlékeztetve Roman Dmowskinak, a lengyel függetlenség egyik atyjának szavaira.

 

A „DGP” megvizsgálja a lengyel hadsereg gondjait is. „Hónapok óta több tucat darabokra szedett Leopard harckocsi vár korszerűsítésre. 2020 végéig 150 harcjárművet kellene felújítani. Ez a terv már nem megvalósítható” – tájékoztat az újság. „Milyen szakaszban van most a Leopard 2A4-esek korszerűsítésének programja? Erről kérdeztük a Nemzetvédelmi Minisztériumot, a hadsereg szerződéseiért felelős Fegyverkezési Felügyelőséget és a Lengyel Fegyvergyártó Csoportot. Senki sem válaszolt” – közli a továbbiakban a „DGP”.

 

Ugyanakkor a „Rzeczpospolita” napilap hasábjain az egyik fő ellenzéki vezető, a Lengyel Néppárt elnöke, Władysław Kosiniak-Kamysz arról beszél… milyen köztársasági elnök szeretne lenni. Az újsággal folytatott beszélgetése során a politikus ugyanis legközelebbi politikai céljáról, vagyis éppen az Elnöki Palotáért vívandó harcáról mesél (a lengyelországi elnökválasztásra a jövő év tavaszán kerül sor), és derűlátóan tekint a jövőbe. – Az elnökségem önálló lenne, bátor, nem kellene szégyenkeznem, hogy az éj leple alatt adok át kinevezéseket, és nem adnék kegyelmet a bajtársaimnak. Elnökre van szükség, nem a palota bentlakójára – hangsúlyozza a politikus. Arra a kérdésre viszont, milyen esélyei vannak, hogy győzzön a jelenleg hivatalban lévő elnökkel, Andrzej Dudával szemben, kijelenti: „Ha Dávid legyőzte Góliátot, én is megtehetem. Tudom, hogy ez nem lesz egyenlő küzdelem. A hivatalban lévő elnöknek mindig könnyebb a dolga, nagy pártpénzekkel rendelkezik, és a médiumok többsége is az ő oldalán áll. A kampányban képes mozgósítani magát, viszont az ötéves elnöksége ellene szól”.

 

A „Wprost” a lengyel Zuzana Čaputováról

 

„Małgorzata Kidawa-Błońska meg akarja ismételni Zuzana Čaputová sikerét, aki »a szeretet politikájával« megnyerte a szlovák elnökválasztást” – közlik ugyanakkor a „Wprost” hetilap munkatársai, akik az ellenzék új csillagát vizsgálják meg. Małgorzata Kidawa-Błońska eddig a Szejm alelnöki tisztségét töltötte be, és ahogy az újságírók hangsúlyozzák, meglehetősen második vonalbeli szereplő volt. „Éppen megkapta a politikai életben eljátszandó legfontosabb szerepét. Ez végre nem második vonalbeli szerep, mint amilyent eddig a Platformban ajánlottak neki. Bár a pártban előválasztások lesznek, senkinek nincs kétsége, hogy Małgorzata Kidawa-Błońska a Polgári Koalíció legvalószínűbb jelöltje a köztársaság elnöki tisztségére” – olvassuk a Joanna Miziołek és Marcin Dzierżanowski alkotta szerzőpáros cikkében. Az újságírók azonban hangsúlyozzák, hogy a jelöltnek gondot okozhat az, milyennek látják őt a lengyelek. „Abból a felmérésből, amelyre a Polgári Platform (PO) még a parlamenti kampány során adott megbízást, az derül ki, hogy Małgorzata Kidawa-Błońskának van a leginkább békéltető arculata a párt ismertebb politikusai közül. (…) A felmérés azonban azt is kimutatta, hogy a politikus asszonynak van egy komoly hibája: rideg és távolságtartó személy benyomását kelti” – írja Miziołek és Dzierżanowski.

 

Ugyanennek a hetilapnak a hasábjain ijesztő cikk található a lengyel közúti balesetek ijesztő statisztikai adatairól. „A lengyel városok gyalogátkelőin a gyalogosok nem érezhetik magukat biztonságban. Meghalnak, mert a járművezetők túl gyorsan hajtanak” – olvassuk. „803 személy – ennyi gyalogos és kerékpáros vesztette életét tavaly gépjárműbalesetben a lengyel utakon. Közülük 285-en egyenesen gyalogátkelőkön haltak meg, vagyis ott, ahol különös védelemben kellene részesülniük. A közúti biztonságot tekintve Lengyelország az EU egyik legveszélyesebb országa” – közli Agata Jankowska az Eurostat 2018-as adataira hivatkozva. „Rendőrségi statisztikák szerint a gyalogosgázolások többsége a járművezetők hibájából következik be. A leggyakoribb ok az elsőbbség megadásának elmulasztása a gyalogátkelőn, valamint a túl nagy sebesség” – teszi hozzá az újságírónő.

 

A gyermekek élete az interneten

 

A „Newsweek” hetilap viszont a gyermekeknek az internettől és a közösségi médiumoktól való függőségét elemzi hasábjain. – Ülnek a szobájukban, a telefonjukra merednek abban a hitben, hogy társaságban vannak. Minden ötödik gyerek patologikusan kötődik a telefonjához – mondja dr. Maciej Dębski szociológus az újsággal folytatott beszélgetésben. A tudós további magyarázata szerint gyakran a szülők jelentik a gondot, akik nem nyújtanak támogatást gyermeküknek. – A többség nem beszélget a gyermekekkel arról, mit látnak az internetben és mit csinálnak a hálón. Minden harmadik családban még arról sem beszélnek, hogyan lehet megvédenünk a világhálón a magánéletünket. A szülők ritkán foglalkoznak ezzel, egyesek teljesen kívül állnak a gyermek digitális világán. Mintha nem jutna el hozzájuk, hogy az élet az interneten ugyanolyan fontos, mint a valódi élet. Mert annak, ami ott történik, valódi következményei vannak – fejti ki dr. Dębski.

 

A „Newsweek” bemutatja a következő ellenzéki politikus asszonyt, aki meg akar küzdeni helyéért a politikai színpadon. A Polgári Platform parlamenti képviselőjéről, Joanna Mucháról van szó, aki a korábban említett Małgorzata Kidawa-Błońskához hasonlóan kijelenti, hogy „küzdeni akar”. Mucha azért jelentette be küzdeni akarását, hogy saját pártjának vezetőjét, Grzegorz Schetynát megfossza trónjától. „Az elvesztett parlamenti választás után a PO vezetője azonnal tudatta, hogy önkéntes lemondására nem lehet számítani. Az egyetlen személy, aki nyíltan kesztyűt dobott neki, az Joanna Mucha. Egy nemzedékkel fiatalabb, nem kötődik a párt egyetlen érdekcsoportjához sem, 20 éve politizál” – olvassuk.

 

A „Sieci” a szmolenszki katasztrófáról

 

A „Sieci” hetilap címlapján beharangozott cikkükben Marek Pyza és Marcin Wikło beszámolnak a lengyel nyomozóknak a szmolenszki katasztrófa helyszínén tett látogatásáról. A tragédia következtében 2010. április 10-én Szmolenszkben 96 személy vesztette életét, köztük az elnöki pár – Lech Kaczyński és Maria Kaczyńska. „Az oroszok állítják, hogy teljesen nyitottak a lengyel ügyészekkel folytatandó együttműködésre, de nincs kétségünk, hogy ezek csak üres szavak. Egyre hosszabb az elintézetlen ügyek listája, egyre kisebb viszont a remény, hogy valaha is elintézik őket. Az élen a gép roncsainak visszaadásával” – írják a szerzők, Pyza és Wikło. A cikkben olyan fényképeket is mutatnak, amelyeken a lengyel Tupoljev roncsainak darabjai láthatók. „A fényképeken látni azt a két helyiséget, amelyben 2018 szeptemberében és idén májusban a lengyel ügyészek dolgoztak. A faszerkezetre emelt alumíniumtető, amelyet idővel (helyenként ponyvából készült) oldalfalakkal egészítettek ki, az a hely, ahol a Tupoljev nagyobb elemeit tárolják – a szétzúzódott szárnyakat, a kerekeket, a felhasadt fedélzet darabjait és a hajtóművek roncsait. A nagy, sötétzöld hangár szolid szerkezet, de belsejében csak a szét nem válogatott roncshalmokat látni. Itt összegabalyodott kábelek, ott valami, ami a külső borítás darabjaira emlékeztet. És végül az ajtók. Szépen sorba rakva, egyesek csak összesározódva, de van olyan is, amely erősen összeroncsolódott, ez bizonyára az az elem, amely »kirobbant« a törzsből, és nagy lendülettel a földbe fúródott. A fekete zsákok halma a becsomagolt üléseket rejti. A kartondobozokban egyebek között a TU-154M adatrögzítői találhatók” – számolnak be az újságírók.

 

Szintén a „Sieci” hetilap hasábjain Jan Rokita publicista és politikus, Donald Tusk egykori munkatársa leszámol a volt lengyel miniszterelnök mítoszával. Tusk éppen bejelentette, hogy nem szándékozik visszatérni az országba, és harcba szállni az elnöki tisztségért a jelenleg hivatalban lévő elnökkel, Andrzej Dudával szemben. „Annak az illuzórikus reménynek az elvesztése, hogy vissza lehet állítani a Tusk által »bevett« pártot, lényegében esély a Polgári Platform számára, hogy belső reformot hajtson végre és sajátságos »normalitást« valósítson meg” – írja Rokita. A szerző a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a volt miniszterelnöknek, az ellenzék egyik fő vezetőjének a visszalépése nagy esély Duda elnök számára. „Az első és közvetlen hatása annak, hogy Donald Tusk lemondott az elnöki tisztségért folytatandó versenyről az lesz, hogy Andrzej Duda pótlólagos lendületet kap a rajtnál. November 5-én ugyanis mindenki megértette, hogy az Európai Tanács ciklusát befejező elnöke arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi államfővel szemben versenybe szállva elveszíti a jövő évi választást” – foglalja össze elemzését Rokita.

 

A „Gazeta Polska” „Oroszország új tervéről”

 

Grzegorz Wierzchołowskinak a „Gazeta Polska” hasábjain megjelent cikkében viszont azokról az orosz cselekményekről olvasunk, amelyek befolyást kívánnak gyakorolni egy fontos lengyel beruházásnak, a Visztula-földnyelv átvágásának megakadályozására. „Moszkvának új terve van, hogy meggátolja, lassítsa a Visztula-földnyelv átvágását célzó beruházást, vagy arculati károkat okozzon neki. Október elején ugyanis bejelentették, hogy a földnyelv orosz részén… nemzeti park jön létre. Ez a váratlan nyilatkozat azt eredményezi, hogy az európai »környezetvédők«, valamint az uniós politikusok és hivatalnokok veszélyes fegyvert kapnak a kezükbe a lengyel beruházás elleni harcukhoz” – fejti ki Wierzchołowski. Az újságíró hangsúlyozza, hogy „az utóbbi időben a kremli propaganda, akár a Szputnyik hírügynökség is, futószalagon gyártja a cikkeket a Visztula-földnyelv átvágása ellen, erősítést kapva ehhez lengyel »környezetvédő« társaságok, valamint egyes ellenzéki politikusok érvelése révén”. Az újságíró cikkében emlékeztet arra is, hogy 2019 elején az oroszoknak még egészen más ötletük volt a Visztula-földnyelvre vonatkozóan, ahol szálloda- és konferenciaközpontot, valamint négysávos utat kívántak kiépíteni.

 

Mariusz Błaszczak, a nemzetvédelmi tárca vezetője szintén a „Gazeta Polska” hasábjain szól a lengyel-amerikai kapcsolatokról, valamint a Lengyelország és az Egyesült Államok közötti katonai együttműködésről. – Több ízben jártam az USA-ban, különféle politikai irányvonalak politikusaival beszéltem mind a Fehér Házban, mind a Pentagonban, mind a Kongresszusban. A találkozók megerősítették azt a meggyőződésemet, hogy az USA európai jelenlétének megerősítése, és ami ezzel együtt jár, a Lengyelországgal való kapcsolatok szorosabbra fűzése fölötte áll a politikai megosztottságnak. Erről biztosítottak a Szenátus védelmi bizottságában helyet foglaló demokraták és republikánusok egyaránt – fejti ki a politikus. Az újsággal folytatott beszélgetés során Błaszczak azt is hangsúlyozza, hogy a Washington-Varsó vonalon tapasztalható szoros együttműködés fennmarad függetlenül attól, ki nyeri meg a közelgő amerikai elnökválasztást, az amerikai politikusok pedig nagyra értékelik Lengyelország odaadó magatartását a védelmi politika iránt. „Azt a tényt, hogy 2015 óta a lengyel kormány nagy jelentőséget tulajdonít a honvédelemnek, főleg ami a kiadásokat (a GDP 2 százaléka) és a védelmi képességek fejlesztését illeti” – teszi hozzá Błaszczak.

 

„Duda már elrajtolt”

 

A „Do Rzeczy” hetilap Duda elnök helyzetét elemzi a most kezdődő elnökválasztási versenyben. „Lengyelországban még mintegy 30 olyan felkeresendő járás maradt neki, ahol a Lengyel Köztársaság elnöke még sohasem mutatkozott. Bejelentette az amerikai vízumkényszer megszüntetését, a világ vezetőinek társaságában mutatkozott Németországban, és az év végén újra az Egyesült Államokba repül. Míg az ellenzéki pártok jelölteket keresnek, Andrzej Duda már javában folytatja nem hivatalos kampányát” – hangsúlyozza cikkében Wojciech Wybranowski. Az újságíró szerint ugyanis Duda kampányának fő eleme az lesz, „hogy a palotát elhagyva vidékre utazik, és kis- és közepes méretű városokban számos rendezvényen emberekkel találkozik”. „A 2015-ös elnökválasztási kampány megmutatta, hogy Andrzej Duda képes pozitív érzelmeket ébreszteni a választókban. Tömegek mentek el a találkozóira. A vesztes pozícióba állított Duda megnyerte őket lelkesedésével, energiájával és empátiájával” – emlékeztet Wybranowski.

 

Rafał Ziemkiewicz viszont a lengyel politikai porondon szereplő legerősebb párt, a Jog és Igazságosság (PiS) helyzetét festi le. „Paradox módon a legelveszettebb és a tájékozódásra leginkább képtelen a választások után éppen az a párt, amelyik győzött. A siker nem javított az elvárt módon a párt politikai helyzetén – ellenkezőleg, egyre nehezebb lesz kormányoznia. A régi irányelvek már értelmüket vesztették, az újakat még nem hirdették meg, de minden jel a kemény vonalhoz való visszatérésre mutat” – hangsúlyozza az újságíró. „Az utóbbi hónapokban a PiS stratégiája két alapvetésre támaszkodott. Először – a szavazóbázis lehet, hogy morgolódik, de nem hagyja el őket, tehát a centrumért vívott küzdelemre kell összpontosítani, a centrum pedig elsősorban nyugalomra vágyik. Másodszor – a PiS a további növekedéséhez szükséges teret főleg vidéken találja meg, innen lehet teljesen kiszorítani a Lengyel Néppártot (PSL) és átvenni tőle a csődtömeget, kisebbségbe kényszerítve ezáltal a PO-t és az SLD-t (a Demokratikus Baloldali Szövetséget). A vidéket meg elsősorban az anyagias számítás vezérli, hogy kitől kap több pénzt” – fejtegeti a továbbiakban Ziemkiewicz azt elemezve, hogyan változik a PiS politikája a kormányzás soron következő évei alatt.

 

Készítette: Zofia Magdziak