Tart a nagy visszaszámlálás a választásokig, és ez a téma uralja a lengyel médiumokat. A sajtószemlét mégis azzal kell kezdenünk, hogy megemlékezünk a múlt héten elhunyt Kornel Morawieckiről, a szocialista korszak antikommunista ellenzéki aktivistájáról, a Szejm korelnökéről.
„Eltávozott a kommunizmus elleni harc rendíthetetlen lovagja” – olvassuk a „Do Rzeczy” hetilap hasábjain. „2015. november 12-én Kornel Morawiecki mint a legidősebb képviselő megkapta a korelnöki címet, és megnyitotta az újonnan alakult Szejm első ülését. A korelnök különleges beszédet mondott. »Úgy hordozlak Téged, Lengyelország, mint tapló a tüzet, Hová viszlek, nem tudom. Ezek a földalatti ellenzék szavai. A szerző ismeretlen […]. Vajon a jelenlegi ciklus Szejmjének törvényhozása segíteni fog Lengyelországnak? Vajon képes lesz-e javítani hazánk lakosainak sorsán? Vajon a szegényeket sikerül-e kirántania a szegénységből? Vajon nyújt-e perspektívát a becsvágyóknak, a dolgosoknak és a tehetségeseknek? Vajon visszaadja-e a megbecsülést a Szolidaritás hőseinek?« – mondta akkor Morawiecki. Ma kimondhatjuk, hogy ez volt politikai pályafutásának legfontosabb napja” – írja az elhunytról Piotr Semka publicista.
„Morawiecki volt a hazánkban elharapózó kicsinység-rögeszmének tagadása. Hitt abban, hogy képesek vagyunk nagy szerepet játszani. Ahogy a Szejmben fogalmazott: »Mi, lengyelek, nagy, büszke nemzet vagyunk. Nagy jövő áll előttünk« (…). Utolsó szavaiban arra hívott fel, hogy küzdjük le a nemzeti viszálykodásokat. Biztosak lehetünk azonban abban, hogy nem a nemzeti becsvágyak feladásának árán” – emlékezik Kornel Morawieckire Bronisław Wildstein publicista a „Sieci” hetilap hasábjain.
Választási versenyfutás a „Sieci”-ben
Szintén a kormány közeli „Sieci” hetilap hasábjain találhatunk érdekes összefoglalót a Polgári Koalíció (Koalicja Obywatelska – KO) politikusainak a szociális programokra vonatkozó nyilatkozataiból. A „Jarosław adott, Grzegorz elvesz” című cikkben két újságíró – Marek Pyza és Marcin Wikło, górcső alá veszi az ellenzék retorikáját, amely nem tudja eldönteni, hogy támogatja-e vagy bírálja a lengyel családokat segítő 500+ programot. „»Abból, amit adtak, semmit nem fogunk elvenni« – ez a Polgári Koalíció egyik legfontosabb jelszava a választások előtt. De miért kéne ebben bárkinek is hinnie? Nyomon követtük, mit mondtak a KO politikusai az 500+-ról az elmúlt négy év során, és mit mondanak ma. Utánanéztünk, mit gondolnak a választóik. Egy következtetés van – a Jog és Igazságosság (PiS) által bevezetett szociális programok veszélyben forognak. A Grzegorz Schetyna vezette turbóliberálisok pedig már türelmetlenül toporognak, hogy megszüntessék őket” – magyarázza Wikło és Pyza.
Pár oldallal arrébb a néhány nappal a választások előtt álló Lengyelország tájképét elemzi a kormányzati Stratégiai Elemzések Központjának (CAS) vezetője, Waldemar Paruch professzor. – Felteszem, hogy a részvételi arány a választásokra jogosultak 58-62 százaléka között lesz, ez biztosan meghatározza a Konföderáció és valószínűleg a Lengyel Néppárt (PSL) sorsát is – magyarázza a szakértő. Paruch professzor hozzáteszi, a választások eredményét azok a szavazók döntik el, akik még nem tudják, kire szavazzanak. – A választók 10-12 százaléka még bizonytalan. Ez az a csoport, amely eldönti, milyen arányú lesz a PiS győzelme. És ami fontos, ezek azok a választók, akik az utolsó pillanatban határoznak. A választások előtti utolsó napokban vagy órákban döntenek. De elsősorban arról döntenek, hogy elmenjenek-e szavazni veszélyben forgó érdekeik védelmében, hogy érzelmeiknek is hangot adjanak – magyarázza a CAS vezetője.
A „diktátor Kaczyński” mítosza a „Do Rzeczy”-ben
Ugyanakkor a „Do Rzeczy” hetilap címoldalán Wojciech Wybranowski újságíró így ír Jarosław Kaczyńskiről: „A politikai ellenfelek diktátornak nevezik, a munkatársak és a pártaktivisták ügyes menedzserről beszélnek. A PiS vezetője levonta a tanulságokat a múltból, és száraz lábbal vezette át a pártot az egész cikluson”.
„A »diktátor Kacsa« mítoszát lerombolja az, hogy a PiS elnökének ajtaja mindig nyitva áll az egyszerű parlamenti képviselők és a vidéki aktivisták előtt. Egy feltétel van – fel kell korábban kelteni az elnök érdeklődését a javasolt beszélgetés témája iránt, és ez egyáltalán nem könnyű. – Kemény versenyző, aki képes kihasználni pszichológiai fölényét. Mindehhez még képes elbűvölni azokat is, akik korábban távolságtartóan közelítettek hozzá. Még ha nem is érnek el semmit, akkor is azzal a meggyőződéssel távoznak, hogy mindent megtettek a saját ügyükben, amit csak lehetett – mesélte (...) a PiS elnökéről a párt egyik parlamenti képviselője” – olvassuk a „Vezér vagy vezető” című írásban.
Ugyanennek a hetilapnak a hasábjain található interjú Csehország prímásával, Dominik Jaroslav Duka bíborossal, akivel a „Do Rzeczy” főszerkesztője, Paweł Lisicki és a Wacław Felczak Intézet igazgatója, Maciej Szymanowski beszélgetett. A lelkész elmagyarázza, hogyan értékeli Marek Jędraszewski érseknek az LGBT ideológia ügyében elhangzott nyilatkozatát, és rávilágít arra, hogyan hat ez az ideológia a társadalomra.
– A krakkói metropolita szavairól a Lengyel Püspöki Kari Konferencia elnöke, Gądecki érsek nyilatkozatának köszönhetően értesültem. Szeretném elmondani, hogy a „ragály” kifejezés használata a tárgyalt szövegösszefüggésben számomra teljesen érthető. Nem szabad elfelejteni, hogy a pestis Európát a lakossága több mint egy negyedétől fosztotta meg. A gender ideológia pedig a család ellen irányul. (...). Ha ez az ideológia erővel, totalitárius módon hatol be az iskolákba – és ez nemcsak Lengyelország problémája, hanem Csehországé és más országoké is –, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy a betegség tehetetlenséget okoz, erőtlenné teszi az embert. Az ember nem vághatja el magát biológiai dimenziójától. A gyermekgyógyászat, a gyermekpszichológia távlatából tudjuk, hogy a gyermeknek fejlődése során szüksége van arra, hogy figyelembe vegye a nemi aspektust. Hiszen biológiailag férfiak vagy nők vagyunk, ezzel a kétpólusúsággal kell magunkat összemérni. A gyermeknek pedig szüksége van apára is, anyára is. Az LGBT ideológia ezt az aspektust teljesen kétségbe vonja – mondja Duka bíboros.
Riogatás a PiS-szel
Ugyanakkor a kormány iránt elutasító „Newsweek”-ben, a címlaptól szinte az utolsó oldalig, az újságírók sötét látomást festenek a lengyelországi helyzetről. – Az egész világon és országunkban is rendkívül veszélyes folyamatokra kerül sor – nemcsak a demokrácia formális részének, hanem lényegének korlátozására is. Lengyelországban a parlament fikciónak bizonyult. A törvények elfogadása során minden megkívánt normát megszegnek. Alkotmánybíróságunk nincs – magyarázza a Legfelső Bíróság egykori I. elnöke, Adam Strzembosz professzor a hetilap hasábjain. – Ha a PiS győz, senki sem fog forradalmat csinálni, és senki nem kap a fegyveréhez, de azok a rétegek, amelyek látják ezeket a veszélyeket, belsőleg elszigetelődnek és mély apátiájába zuhannak,– hangsúlyozza a továbbiakban Strzembosz professzor.
Az „elszámolatlan afférok” című írásban Dominika Długosz újságírónő viszont a PiS „elszámolatlan afférjait” sorolja fel. Długosz szerint Lengyelországban négy éve „botrány botrány hátán” zajlik, az „alázat, munka, mértéktartás” jelszó megvalósítása pedig nem sikerült. Az újságírónő által felsorolt „afférok” között van a többek között [az elnöki külön repülőgép katasztrófájával foglalkozó] smoleński albizottság munkája (az ellenzék követeli a munka költségeinek pontos meghatározását), valamint a Lengyelország külföldi arculatát gondozó Lengyel Nemzeti Alapítvány tevékenysége.
A „Polityka” a választásokra készül
Meglepő módon a szintén nem kormány közeli „Polityka” hasábjain kritikusabb hangot üt meg Rafał Kalukin újságíró az ellenzékkel, mint a PiS-szel szemben. „Néha elég hagyni az embereket, hogy kibeszéljék magukat, és maguktól megmozdulnak, a Polgári Koalíció oldalán mégsem látni különösebb mozgósítást. Mi hiányzik ebben a kampányban? Követtük a KO miniszterelnök-jelöltjének autóbuszát. És nem csak őt” – írja a szerző, és elemzi a Polgári Koalíció és az ellenzéki miniszterelnök-jelölt Małgorzata Kidawa-Błońska tevékenységének erős és gyenge oldalait. „A Koalíció kampányának több minden felróható: hogy túl későn indult, a nyár pedig veszendőbe ment, hogy kevés a karakteres, könnyen megjegyezhető üzenet, hogy sok esetlegesség és improvizáció figyelhető meg. Nem látni viszont az európai választások után kilátásba helyezett, alulról induló nagy aktivitást. (…) A KO több mint egymillió złotyt fordított a Facebookon folytatott kampányára. Ez több mint tízszer annyi, mint amennyit a PiS. De a lengyel városok és kisvárosok utcáin a PiS-es kék-piros-fehér kombináció túlnyomórészt nem ütközik konkurenciába” – közli észrevételét Kalukin.
A „Polityka” hetilapban megtaláljuk a PAP hírügynökség volt tudósítójának, Jakub Krupának a cikkét is, aki a brit szigeteken élő lengyelek helyzetét írja le. „A londoni lengyel nagykövet felhívással fordult a szigetországban élő lengyelekhez, hogy a brexittel összefüggésben fontolják meg hazatérésüket. Vajon ebből áll az államnak az emigrációban élő állampolgárok iránti felelőssége?” – kérdezi az újságíró Arkady Rzekocki nagykövet levelét kommentálva. „A brit médiumok, amelyek kíváncsiságát felkeltették ezek a szavak, nem ismerhették a politikai szövegösszefüggést: a hazatérés megfontolására vonatkozó felhívások immár hagyománnyá váltak a lengyel kormány magas rangú képviselőinek a szigetországban tett szórványos látogatásai során. Ezek pl. a lengyel diákokkal való találkozókon hangzanak el: hogy ők képezik a jövőjét Lengyelországnak, amelynek szüksége lesz tudásukra és tapasztalatukra” – írja Krupa.
Lengyelország erős a nemzetközi színtéren
Nemzetközi ügyekről, de lengyel-amerikai, nem pedig lengyel-brit ügyekről beszél a „Gazeta Polska” hetilapban Piotr Gliński professzor, miniszterelnök-helyettes, a kultúra és a nemzeti örökség minisztere. Az újsággal folytatott beszélgetésben a miniszter hangsúlyozza, hogy a Varsó és Washington közötti viszony még sohasem volt ilyen jó. – Még soha nem voltak ilyen jó kapcsolataink, és ezt igazolják azok a döntések, amelyek esélyt nyújtanak a mai Lengyelország alapvető gondja – a nemzetbiztonság kérdésének megoldására. Óriási a fenyegetés kelet felől, de annak köszönhetően, hogy az országban a Jog és Igazságosság van kormányon, egyre nagyobb biztonságban vagyunk – fejti ki a miniszterelnök-helyettes.
Gliński professzor szintén védelmébe veszi az ellenzék és a médiumok egy része által bírált Lengyel Nemzeti Alapítványt (PFN), amelyről már esett szó. A miniszterelnök-helyettes visszautasítja a PFN tisztázatlan kiadásaira vonatkozó vádaskodásokat, valamint hangsúlyozza az Alapítvány sikereit, közöttük a II. világháború kitörésének évfordulójával kapcsolatos akciót. – Ha valaki egy politikai kampány közepén egyetlen dokumentum alapján cikket ír a Lengyel Nemzeti Alapról, ráadásul gyanúsítgatások és hamis állítások felhasználásával, és nem tesz említést arról, hogy az Alapítvány reklámjait több mint 100 millió ember látta, hogy az egyikben részt vett Mel Gibson, és – a dolog természeténél fogva – vajmi keveset tud a PFN által kibérelt lobby- és PR-ügynökségek tevékenységéről, az legalábbis furcsa. Nem egy ország van, amelyik sokkal többet fizetett, hogy a világ legnagyobb PR-ügynöksége a javára dolgozzon. És a szeptember 1-jei címlapakció a nemzetközi sajtóban? Ez szintén a PFN érdeme – mondja Gliński professzor.
Lengyel ügyek a napilapokban
Érdekes témákat találunk a hétfői napilapokban is. A „Dziennik Gazeta Prawna” leírja, hogyan tér vissza az uniós fórumra a menekültek áthelyezésének Lengyelország és a régiónk számára oly fontos témája. „Ebben az ügyben nemrég megállapodást értek el némely uniós tagállamok belügyminiszterei. Ennek értelmében a tagállamoknak nyilatkozniuk kellene, hány főt képesek befogadni az olasz partokra érkező migránsok közül (éppen ez az áthelyezés lényege: az egyik ország migránsokat vesz át a másiktól, hogy ily módon egyenletesebben oszoljon meg a migrációs teher az EU egyes tagállamai között). A felajánlások önkéntesek lesznek, a tárcavezetők feltehetően a keddi luxemburgi találkozó során jelentik be őket. Maga a mechanizmus kizárólag ideiglenes jellegű lesz” – olvassuk a lap hasábjain.
A „Rzeczpospolita” viszont az 500+ program „problémáiról” tudósít. Wiktor Ferfecki újságíró leírása szerint a PiS zászlósprogramja egyre kisebb mértékben javít a lengyel családok helyzetén. „A 2018-as esztendő kivételesen rossz volt a családtámogató rendszer számára. Az okokat a kormány nem elemzi” – jelzi az újságíró. Emlékeztetőül: a havi 500 złoty juttatás minden gyermeknek 18. életévének betöltéséig jár függetlenül a család jövedelmétől. Ez a PiS legfontosabb szociális programja, amelyet Beata Szydło kormánya alatt vezettek be. Ahogy olvassuk, míg 2016-ban és 2017-ben tényleg nőtt a születések száma, addig 2018-ban már csak 388 ezer gyermek született, vagyis 14 ezerrel kevesebb, mint az előző évben. Az újságíró felhívja a figyelmet a mélyszegénységre is, amely 2018-ban az 500+ program bevezetése óta első ízben nőtt, méghozzá 1,1 százalékkal (5,4 százalékra).
A „Gazeta Wyborcza” ellenben a nők nyugdíjemelésének megakadályozásáról tájékoztat. „Több tízezer 1953-as születésű nő pert nyert az Alkotmánybíróságon a nyugdíj mértékére vonatkozóan. A hatóságok nyugdíjkiegészítést ígértek nekik, de Morawiecki leállította a munkálatokat. A törvényjavaslat szemétkosárba kerül” – állítja a lap.
„Azokról az 1953-as születésű nőkről van szó, akik a korkedvezményes nyugdíjba vonulásból visszatértek az általános (a 60. életévben történő) nyugdíjba vonulásra. A gondjuk 2013. január 1-jével kezdődött, amikor megváltoztatták az előírásokat. Kiderült, hogy nyugdíjukat a már addig kifizetett nyugdíjak összegével csökkentik. Ennek következtében a nők 300 vagy 600 złotyval alacsonyabb ellátásban részesültek. A nők évekig harcoltak a Társadalombiztosításban, az államigazgatásban és az általános bíróságokon. (...) Végül az Alkotmánybíróság 2019 márciusában nekik adott igazat, és a 2013-as előírásokat alkotmányellenesnek ismerte el” – olvassuk.
A „GW” közli, hogy bár a PiS megígérte az ügy rendezését, és a szenátusi törvényjavaslatot a tervek szerint a Szejmnek októberben el kellene fogadnia, a nyugdíjakról szóló törvény eltűnt a napirendről. A „Wyborcza” megállapította, hogy ennek a pontnak a napirendről történő levételét a Miniszterelnöki Kancellária kezdeményezte – az újság véleménye szerint a törvényi rendelkezések megvalósításának jelentős költségei miatt.
Készítette: Zofia Magdziak