Budapesten, 2019. szeptember 5-6. közt rendezték a III. Budapesti Demográfiai Csúcsot a Várkert Bazárban. A nagyszabású rendezvényre hat kontinensről összesen több száz látogató érkezett, a konferencián Orbán Viktor magyar kormányfő mellett felszólalt Andrej Babis, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke, Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök, valamint Tony Abbott volt ausztrál kormányfő is. Lengyelországot Bożena Borys-Szopa miniszter asszony és Urszula Rusecka, a Szejm Egészségügyi Bizottságának tagja képviselte.
A kongresszust Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára nyitotta meg. Köszöntő beszédében hangsúlyozta: a népesedési kihívásokra adott válaszaink határozzák meg a jövőnket mind kulturális, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból. 2019-ben a demográfia már nem csupán egy ügy a sok közül, hanem a legfontosabb közös ügyünk. Ma a nyugati világban sehol nem születik elegendő gyermek, Európa az „üres bölcsők” kontinensévé vált, míg Afrika és Ázsia országait a népességnövekedés állítja kihívások elé - jelentette ki.
A konferencia kezdetén négy egyházi vezető, Erdő Péter, Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerületének püspöke, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija áldotta meg a demográfiai csúcs résztvevőit.
Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásában államcélnak, kormányzati feladatnak nevezte az erőteljes demográfiai politika folytatását. Orbán Viktor a magyar családpolitika szellemi alapjai közé sorolta a meggyőződést, miszerint minden gyermeknek joga van apához és anyához, és hogy a család és a gyermek nem más, mint a nemzeti közösség biológiai újratermelésének előfeltétele. Ha nincsenek családok és gyermekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni – fogalmazott:
Megpróbálunk életünk e világi folytatásáról gondoskodni; ezt úgy hívják, hogy családalapítás, úgy hívják, hogy gyermek: test a testből, vér a vérből, a gyermek, aki valahogyan a mi életünk folytatása is. Miután régen mindezt még mindenki tudta Magyarországon, nem is tartottunk soha demográfiai konferenciákat, mert azt gondoltuk, hogy a harkályt nem kell biztatni, hogy kopácsoljon. Azonban nagy változások történtek, és a nagy változás egyetlen szóban foglalható össze, ekörül forognak a mostani előadások, ez pedig a fogyás, az elfogyás kérdése. (…) Európát nem az európaiak fogják benépesíteni a jövőben, és mi ezt a tényt elfogadjuk, természetesnek vesszük, akkor tulajdonképpen hozzájárulunk egy lakosságcseréhez, hozzájárulunk ahhoz a folyamathoz, hogy az európai lakosságot kicserélik. (…) Határozottan ki kell mondanunk, hogy ha demográfiapolitikát akarunk csinálni, akkor a migrációs megoldást érdemes magunktól távol tartani (…) annyit mondjunk mindösszesen, hogy a teremtés rendje szerint az ökoszisztémának, amit meg akarnak védeni a gyerekekkel szemben, az ember is része, nem az ellenfele, hanem a része.
A magyar kormányfő kijelentette, a demográfia kérdésében el kell utasítani az „esztelen” zöld érvelést, amely szerint a Föld akkor járna jobban, ha kevesebb gyermek születne. A magyar családpolitikáról szólva elsősorban kér tényező fontosságára hvta fel a figyelmet:
Amikor a szellemi alapjairól beszélünk a magyar családpolitikának, még két pozitív dolgot szeretnék mondani. Az egyik, hogy a magyar meggyőződés szerint minden gyermeknek joga van apához és anyához, tehát amikor családról beszélünk, és családtámogatásról, akkor mi a hagyományos családokat támogatjuk, a hagyományos családmodellt védjük, és másfelől nemzeti keretekben is gondolkodunk, mert azt gondoljuk, hogy a család és a gyermek nem más, mint a nemzeti közösség biológiai újratermelésének előföltétele. Ha nem működnek a családok, ha nincsenek gyerekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni.
A kitűzött legfontosabb cél a 2,1-es termelékenységi mutató, amelynek esélyeiről a miniszterelnök így beszélt:
Hogy sikerülhet-e egyáltalán? Hiszen bárkit megkérdezek Európában, mondjuk úgy, hogy a magas politikai szalonok világában, hogy amit mi csinálunk, sikeres lehet-e, el lehet-e érni ebben a bizonyos termékenységi mutatóban a 2,1-et, vagy ez lehetetlen, akkor az elegáns európai szalonokban tízből kilencen azt mondják, hogy ez nem sikerülhet (…) Azt tudom mondani, hogy ezt a véleményt más területekről én már jól ismerem. Amikor azt a döntést hoztuk, hogy hazaküldjük-e az IMF-et, és azt mondtuk, hogy igen, akkor tízből kilenc azt mondta, hogy nem sikerülhet. Amikor azt mondtuk, hogy a válságkezelésbe be kell vonni a bankokat, és meg kell őket adóztatni, tízből kilencen azt mondták, hogy nem sikerülhet. Amikor rezsicsökkentést rendeltünk el, és a multikat megadóztattuk, azt mondták, nem sikerülhet. Amikor azt mondtuk, hogy egy arányos jövedelemadót fogunk bevezetni a Kommunista kiáltványban bevezetett és előre beharangozott progresszív jövedelemadó helyett, azt mondták, hogy lehetetlen. Amikor azt mondtuk, hogy tíz év alatt létre fogunk hozni egymillió munkahelyet, azt mondták, nem lehetséges. Amikor azt mondtuk, hogy meg fogjuk állítani a migránsokat a magyar államhatáron, akármennyien is jönnek, meg fogjuk őket állítani, azt mondták, hogy nem lehetséges. Amikor azt mondtuk, hogy kerítést fogunk építeni, amit nem lehet ledönteni, azt mondták, hogy nem lehetséges. Tehát nem tudom a választ arra a kérdésre, hogy amit a demográfia ügyében célul tűztünk ki, lehetséges-e elérni, de azt tudom, hogy minden egyes fontos, a magyar nemzet számára fontos célt, amit kitűztünk, hiába mondta tízből kilenc, hogy nem lehetséges, végül mégiscsak elértük. Ez a valóság. A magyar politika története arra az egy szóra van fölfüggesztve, hogy „mégis.” A „mégis” azt jelenti idegen nyelven, hogy „mindenek ellenére,” hogyha kell, akkor az egész világgal szemben is megpróbáljuk, és aztán egy huszárbravúrral majd sikerül. Ez a magyar történelem megértésének egyik kulcsmomentuma.
Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnök elmondta: olyan politikára van szükség, amely támogatja a családokat és nem bevándorlással akarja elérni a népességnövekedést. Magyarország családbarát programja egyedi, és veszi a politikai bátorságot, hogy ösztönözze a népességnövekedést, ezért más országoknak is tanulmányozniuk kell – hangoztatta.
Bozena Borys-Szopa, Lengyelország család-, munkaügyi és szociálpolitikai minisztere azt mondta, Lengyelország évek óta küzd a demográfiai kihívásokkal. 2017-ben majdnem minden negyedik lengyel 60 év fölötti volt, 2050 végére pedig a lakosság több mint 40 százalékát adja majd ez a korosztály. A családtámogatásoknak köszönhetően 2016 és 2018 között a születésszám felülmúlta a várakozásokat: a 2015-ös 1,29-es termékenységi ráta 2017-re 1,45-re nőtt, ekkora legutoljára az 1990-es években volt - fejtette ki. Hangsúlyozta, a gyermekvállalás a fiatalok gondolkodásától is függ, ezért meg kell őket győzni arról, hogy Lengyelország fejlődik, támogatja a vállalkozásokat és az innovációt.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke előadásában Máté evangéliumát idézve - miszerint „minden ország, amely magával meghasonlik, elpusztul (...)” - kijelentette: nincs súlyosabb egyéni vagy közösségi meghasonlás annál, ha az életet nem akarjuk továbbadni, ha a jólét érdekében biológiai értelemben lemondunk a jövőről. „Az európai népesedési fordulat megteremtése érdekében mindannyiunknak el kell döntenünk, hová állunk”: az élet vagy a halál kultúrájának oldalára, „építjük vagy romboljuk a közösségeinket” - hangsúlyozta a házelnök. Véleménye szerint a rombolók célja a természetes közösségek felmorzsolása, elszakítása Istentől, az emberek megfosztása egymás közösségétől. Ha ugyanis nincsenek többé természetes közösségek, ha nincs többé család, vallási vagy nemzeti közösség, akkor többé nem lehet közjóra, közérdekre vagy éppen közbiztonságra hivatkozva szabályok alá vetni a magánérdeket. Mint mondta, a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy, ehhez pedig vissza kell állítani a megbomlott egyensúlyt egyén és közösség, szabadság és felelősség, jog és kötelezettség között, hogy „újra képesek legyünk különbséget tenni” helyes és helytelen, erény és bűn, igaz és hamis, jó és gonosz között. „Mi, magyarok elhatároztuk, hogy meg akarunk maradni azoknak, akik ezer esztendeje vagyunk: a keresztény Európát sajátos, mással fel nem cserélhető kultúrájával gazdagító nemzet tagjainak” – jelentette ki.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere előadásában a magyar rendszert méltatta: kiemelte, hogy az immár kilenc éve létező modellről egyre többet beszélnek, egyre több ország érdeklődik iránta, mert megmutatkoznak az eredményei. A miniszter szerint a nagy nyugati országokban sokszor érezhető a klasszikus értékek meglazulása, felbomlása, ami „meglazítja a társadalom szöveteit is”, szemben a „napkeleti” nagy tradíciójú, hagyományaikat, vallásukat őrző országokkal, ahol a demográfiai helyzet egyre jobb. A megoldás tehát a visszatérés a gyökerekhez, a klasszikus európai, keresztény, emberi értékekhez, azaz a hithez, a családhoz, a hagyományokhoz, az ősök és a leszármazottak tiszteletéhez.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a gazdaság teljesítménye alapot teremt a növekvő családtámogatásokhoz: ha egy országban megfelelőek a feltételek, akkor a családok több gyermeket vállalnak. A kormány családpolitikájában ezért a gyerek az első, segítik a fiatalokat abban, hogy annyi gyereket neveljenek, amennyit szeretnének, a gyereket nevelőktől pedig átvállalják az ezzel járó terhek egy részét. Varga kitért arra, hogy csak egy jól fejlődő gazdaságban lehet a családok és a gyermekvállalás területén előrelépni. A családbarát adórendszerben a családok 1900 milliárd forint kedvezményt kaptak, ami egymillió családnak jelent segítséget 2010-óta. A családok megerősítését szolgáló források 2010-óta 935 milliárd forintról 2228 milliárd forintra emelkedtek, az egy családra jutó támogatás pedig 785 ezer forintról 2 millió 57 ezer forintra nőtt - sorolta. Magyarország költségvetésében 2020-ban családtámogatásra 1293 milliárd forinttal jut több, mint az előző évben. Arról is beszámolt, hogy a családvédelmi akcióterv támogatásait több mint 36 ezren igényelték, a babaváró támogatást több mint 23 ezer pár kérte.
Forrás: MTI, Magyar Nemzet, kormany.hu