Az Európai Unió a jövőnk és az otthonunk – hangsúlyozta Radosław Sikorski Lengyelország külügyminisztere ma délelőtti expozéjában. Lengyelország védelme, Ukrajna támogatása, az EU-val és az Egyesült Államokkal való kapcsolatok erősítése a fő prioritás 2024-ben.

„A diplomácia a Lengyel Köztársaság első védelmi vonala.” Ezzel indította beszédét a külügyminiszter, melyben felvázolta a 2024-es évben a lengyel külpolitika előtt álló feladatokat.

Elsődleges célkitűzése az ország biztonságának biztosítása. A keleti határon túl Ukrajna két éve harcol egy olyan agresszor ellen, akinek nemcsak az a célja, hogy megsemmisítse Ukrajna függetlenségét, hanem hogy megdöntse az 1989. után létrejött nemzetközi rendet. Kiemelte, hogy Lengyelország is ki van téve a hibrid támadásoknak, mint a dezinformáció, az energetikai függőségének kihasználása, a kibertámadások és a migrációs nyomás révén, ezért szükségszerű, hogy a kormánypártok együttműködjenek az ellenzék azon képviselőivel, akik hajlandók arra. Hasonló együttműködésre szólította fel Lengyelország állampolgárait is.

Bírálta az elmúlt 8 év külpolitikáját, melynek rossz döntései következtében Lengyelország megítélése romlott az Európai Unióban, mely nem csak presztízs-, hanem financiális veszteségekhez vezetett. Kárhoztatta a jobboldal EU-hoz való hozzáállását: szerinte az EU biztonságot és gazdasági növekedést jelent, nem pedig a szuverenitás elvesztését és a lelketlen brüsszeli bürokraták Lengyelországra erőltetett akaratát. Az Európai Unió semmit sem erőltethet a tagállamokra, hiszen mindegyik ugyanolyan szavazati joggal rendelkezik. Kiemelte, hogy a szuverenitás igenis fontos, de a jelenlegi kormány némiképp eltérően közelíti meg ezt a fogalmat az előző kormányhoz képest, mely minden irányból és minden módon fenyegetve érezte azt.

Vissza kell térni ahhoz a felálláshoz, hogy Lengyelország egy Európát alkotó ország, nem pedig az ellen védekező – hangsúlyozta.

Lengyelország egyik kulcsfontosságú szövetségesének Németországot – és természetesen az Európai Uniót tartja. Azonban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokkal való jó kapcsolat fenntartása és erősítése nem zárja ki az EU-val való szoros együttműködést: a kettő kiegészíti egymást és kölcsönösen jó hatást gyakorol Lengyelország előrehaladásában, hiszen az USA-val való jó kapcsolat erősíti Lengyelország megítélését Európában, az EU-ban való aktivitása és a szomszédokkal ápolt jó kapcsolat pedig vonzóbbá teszi a tengeren túli befektetők és partnerek szemében.

Emlékeztett, hogy Lengyelország idén 25 éve NATO, 20 éve pedig EU tag, illetve 35 év telt el a rendszerváltás óta. Ezalatt az idő alatt az ország nagy sikereket ért el az európai demokrácia terén, azonban még szükség van finomításokra. Biztosította a lengyeleket, hogy az EU-ban effektíven védeni fogja Lengyelország érdekeit, okfejtéseit és érveit azáltal, hogy javaslatokat tesz a nézeteltérések kezelésére és nem fog félni ’nemet’ mondani.

4 pontban foglalta össze a legfontosabb teendőket, célkitűzéseket:

1. Lengyelország biztonsága. Ennek érdekében pedig szükséges a haderőfejlesztés az EU és a transzatlanti szövetségesekkel közösen, illetve Ukrajna mindennemű támogatása és az USA érdekeltségének növelése ebben a kérdésben.
2. Erős Lengyelország az erős Európában. Lengyelországnak fel kell állnia és erős, magasan fejlett országgá kell válnia – amitől egyáltalán nem áll messze. Jó szervezettség, kulturális aktivitás és a világ felé való nyitottság a kulcs – hangsúlyozta.
3. Aktív és felelős Lengyelország a globális társadalomban. Kiemelte annak fontosságát, hogy Lengyelország ne csak felhasználója legyen a nemzetközi kapcsolatoknak, hanem aktív részt és felelősséget vállaljon benne.
4. A professzionális és politikamentes külügyi szolgálat újjáépítése. Vissza kell állítani a Külügyminisztérium törvényben foglalt szerepét, hogy az a lengyel külpolitikát megteremtő központ legyen ismét.

Nem nekünk kell félni Putyintól, hanem neki tőlünk.

Sikorski rávilágított arra, hogy a NATO minden szempontból fejlettebb és erősebb az orosz haderőnél. Mégis, ami valójában akadályozza a Kreml birodalmi terveit, azok az értékek és normák, amelyeket mi védünk: a demokrácia, a hatalom elszámoltathatósága a polgárok felé, a korrupció elleni küzdelem. „Oroszország veszíteni fog” – emelte ki.

Lengyelország biztonságának javítása érdekében a NATO katonai potenciáljának bővítésére van szükség - folytatta Sikorski. Svédország és Finnország NATO-csatlakozása növelte a biztonságot a balti-tengeri térségben. A júliusra tervezett washingtoni NATO-csúcstalálkozón határozott döntéseket szeretnénk elérni a kollektív védelemről - tette hozzá. Azt is bejelentette, hogy a transzatlanti együttműködés megerősítése kulcsfontosságú lesz Lengyelország számára az EU lengyel elnöksége alatt.

Továbbra is Ukrajna mellett állunk.

A független Ukrajna támogatása még mindig fő prioritás, az EU-s csatlakozást illetően is. A külügyminiszter elmondta, hogy támogatja Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, valamint segítené a transzatlanti kapcsolathálózatba való bekerülését is. Ez hosszútávon igen hasznos lenne Lengyelország gazdaságának is, hiszen Ukrajna rendkívül nagy lehetőség lenne a lengyel befektetők és cégek számára.

Az EU bővítés mindkét irányban, kelet és a Nyugat-Balkán felé is egymást erősítő folyamat – mondta Sikorski.

Lengyelország elismeri a palesztin államot.

Sikorski a közel-keleti helyzetre is utalt: Lengyelország elismeri Izrael önvédelemhez való jogát a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásával. Elítéli a Hamász támadását, és osztozik az áldozatok és a terroristák által még mindig fogva tartott túszok családjainak fájdalmában. Ugyanakkor kíváncsiságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Izrael elképzelhetőnek tartja-e az együttélést a palesztin állammal, illetve ha nem, milyen tervei vannak az ország területén élő palesztin kisebbséggel.

A külügyminisztérium vezetője beszélt Kínáról is: rámutatott, hogy a történelmi tapasztalatok miatt Lengyelország elutasítja a neoimperialista gyakorlatokhoz való visszatérési kísérleteket. Lengyelország és Kína a 18., 19. és 20. században a gyarmatosítás és az erőszakos akaratérvényesítések áldozatai voltak, ezért számít arra, hogy Kína nagyobb megértést tanúsít a modern gyarmatosítással szembeni ellenállás iránt.

A regionális együttműködésről

Elmondta, hogy mindenképpen támogatja a Bukaresti Kilencek szorosabb együttműködését, valamint a Három Tenger Kezdeményezést, hiszen a regionális együttműködés kulcsfontosságú mind védelmi és energetikai, mind pedig gazdasági szempontból. A Visegrádi Négyek fontosságát sem tagadta, ám meglátása szerint ebben a felállásban inkább azokra a feladatokra kell összpontosítani, melyekben könnyedén egyet tudunk érteni, mint például az energetikai és közlekedési infrastruktúra, valamint a Schengeni övezet határainak védelme.

Borítókép: Wikipedia