Az elmúlt napokban több olyan nyilatkozat is elhangzott, amelyek arra mutatnak: Lengyelország egyre komolyabban veszi a fenyegetést, amit a szomszédban dúló háború potenciális átterjedése jelent.
Radosław Sikorski külügyminiszter pénteken, a Lengyelország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián a következőképp nyilatkozott: "Lengyelország belépése az Észak-atlanti Szövetség soraiba nagyszerű, pártokon átívelő munka volt, amelyre büszkék lehetünk". A miniszter úgy értékelte, hogy Oroszország volt az, amely a NATO-t arra kényszerítette, hogy változtasson a fellépésén, és ebben a fellépésben a szövetségnek hatékonynak kell lennie. - "Az oroszok azok, akik úgy határozták meg magukat, mint egy olyan ország, amely nem tud békében élni a szomszédaival, amely visszatér az európai imperializmus 19. századi modelljeihez, amit nem lehet megengedni" - mondta a külügyminisztérium vezetője.
A miniszter reagált Macron múlt heti szavaira is: "a NATO-erők jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen dolog". - 'Nagyra értékelem Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését, mert ez arról szól, hogy Putyin féljen, nem pedig mi Putyintól" - mondta Sikorski.
Szombaton Donald Tusk miniszterelnök szintén e témában nyilatkozott a közösségi médiában. Angol nyelvű bejegyzésében azt írta, hogy: "A háború utáni korszaknak vége. Új időket élünk: a háború előtti korszakot. Ezért a NATO és az Európa és Amerika közötti szolidaritás fontosabb, mint valaha". - tette hozzá. „A szabadságon és minden ember tiszteletén alapuló nyugati civilizáció sorsáért a felelősség mindannyiunk vállán nyugszik, mindenhol. A béke és a nyugalom ideje elmúlt, a háború utáni korszak elmúlt. A háború előtti korszakban vagyunk, egyes testvéreink számára ez már nem is igazán háború előtti korszak, hanem háború, teljes körű háború a legkegyetlenebb formájában" – fejtette ki.
Nemcsak nyilatkozatok születtek, a Parlament is lépett: a szejm csütörtökön törvényt fogadott el a NATO és a Varsói Szerződés államai között 1990-ben aláírt, az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés (CFE) felfüggesztéséről.
A csütörtöki szavazáson a törvényjavaslatot 435 képviselő támogatta, 5-en ellenezték, és senki sem tartózkodott. A törvényjavaslat azután került a Szejm elé, hogy a külügyminisztérium 2023 novemberében bejelentette, hogy a NATO-szövetségesekkel kötött megállapodások alapján hivatalos lépéseket tesz a szerződés felfüggesztésére.
Az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést 1990-ben írta alá az Észak-atlanti Szövetség és az akkori Varsói Szerződés államai, köztük Lengyelország és Magyarország. Ez a hidegháború végének egyik tünete volt - ennek értelmében a két tömb vállalta, hogy tiszteletben tartja az Európában tárolt katonai felszerelések (harckocsik, harcjárművek, repülőgépek) és lőszerek számát érintő korlátokat.
Azt remélték, hogy a fegyverzet mennyiségi korlátozása, valamint a fegyveres erők képességeire vonatkozó részletes információk szolgáltatása és ezek ellenőrzésre történő benyújtása csökkenti a váratlan fegyveres támadás és a nagyszabású hadműveletek megindításának lehetőségét. A szerződő felek többek között vállalták, hogy megosztják egymással a fegyverzetre vonatkozó információkat. A szerződés 1992-ben lépett hatályba. Vlagyimir Putyin orosz diktátor 2007-ben rendeletet írt alá, amely felfüggesztette Oroszország részvételét a szerződésben. Válaszul a NATO-tagállamok úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a szerződést. 2015-ben Oroszország teljes mértékben felmondta részvételét a szerződésben.
Borítókép: Katonai parádé a Vörös Téren, 2016 májusán (Wikimedia Commons)