"A hölgyek kérésére úgy döntöttem, hogy kegyelmi eljárást kezdeményezek. Azt akarom, hogy ez az eljárás minden alkotmányos normának megfelelően történjen". - jelentette be Andrzej Duda elnök egy sajtótájékoztatón, miután találkozott Roma Wąsikkel és Barbara Kaminskával, a PiS bebörtönzött politikusainak feleségeivel.
Az elnök határozatot hozott a kegyelmi eljárás megindításáról; az ügyet az illetékes szervhez, a főügyészhez továbbította. Az elnök a határozat kiadása mellett hivatalos levelet is küldött Adam Bodnar főügyésznek, amelyben tájékoztat a határozat kiadásáról, de jelzi azt is, hogy elvárja a büntetőeljárási törvénykönyv 568. cikkelyének azonnali alkalmazását, amely kimondja, hogy a főügyész elrendelheti a büntetés letöltésének szüneteltetését.
Az Onet portál meg nem nevezett forrásai szerint az Igazságügyi Minisztérium vezetőségében az a döntés született, hogy "nem fognak sietnek ebben az ügyben". Ez pedig azt jelenti, hogy Mariusz Kaminski és Maciej Wąsik akár még több napot is börtönben tölthet. A hivatalos bejelentésre nem mostanában fog sor kerülni. Amikor azt mondom, hogy "gyorsan", akkor a legközelebbi időpontra gondolok, mert nem kizárt, hogy még ma megtörténik egy ilyen bejelentés" - mondta az Onetnek az igazságügyi minisztérium egyik forrása.
ÖSSZEFOGLALÓ - A Kamiński-Wąsik-ügy dióhéjban
A Jog és Igazságosság (PiS) parlamenti képviselőit, Mariusz Kamińskit és Maciej Wąsikot kedd délután letartóztatták, holott Andrzej Duda elnök korábban kegyelmet adott nekik. A politikai és jogi vitába a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság is bekapcsolódott, és a vitázó felek legalább egy dologban egyetértenek: elismerik, hogy a növekvő jogi zűrzavar akadályozza az állam hatékony működését.
– Olyan csomó ez, amely egyre bonyolultabbá válik, egyre több hurkot vet – egyszerűen el kellene vágni valamilyen módon. A helyzet rendszerszinten és jogi szempontból nagyon bonyolult"– kommentálta Andrzej Duda elnök január 8-án a Jog és Igazságosság parlamenti képviselőinek, a Központi Korrupcióellenes Hivatal volt vezetőinek helyzetével kapcsolatos vitát. Az elmúlt napokban ugyanis a Maciej Wąsik és Mariusz Kamiński ellen hozott ítélet ügyével az összes média foglalkozott, az ügy "hatásköri vitát" váltott ki a Legfelsőbb Bíróságon, a Szejm elnöke pedig kedd délután úgy döntött, hogy elhalasztja a szejm egyik ülését, mert nem világos, hogy a képviselőknek lenne-e joguk részt venni rajta. Este aztán a rendőrség az Elnöki Palotában letartóztatta a két politikust.
A szerencsejáték-botrány és a korrupció elleni küzdelem politikai bosszúja
A Wąsik és Kamiński elleni ítélet egy 17 évvel ezelőtti ügy következménye, amikor a PiS képviselői a Központi Korrupcióellenes Hivatal vezetői (Kamiński) és helyettes vezetői (Wąsik) posztját töltötték be. Az akkor kormányzó Jog és Igazságosság – Önvédelem – Lengyel Családok Ligája koalíción belül konfliktus robbant ki, amikor a Központi Korrupcióellenes Hivatal az akkori miniszterelnök-helyettes, és az Önvédelem vezetője, Andrzej Lepper környezetében elkövetett állítólagos korrupciót vizsgálta.
A hivatal lépése nagy vitát kavart – egyrészt a PiS politikusai utaltak arra, hogy a koalíciós partnerek tisztességességének vizsgálatával saját kormányuk összeomlását kockáztatják, másrészt a PiS-t bíráló körök azt állították, hogy a csoportosulás szét akarta zúzni az Önvédelmet és át akarta venni annak választóit, hogy a közelgő választásokon önálló többséghez jusson. Az egész vita a módszerek körül forgott, amelyeket a Központi Korrupcióellenes Hivatal használt egy provokáció végrehajtásához, hogy bebizonyítsa, hogy korrupció folyik. A vádak szerint szervezet ugyanis dokumentumokat hamisított, illegális megfigyeléseket végzett (a bíróság és a főügyészség engedélye nélkül) és korrupcióra buzdított.
Wąsikot és Kaminskit végül 2015 tavaszán, több évig tartó per után első fokon hatáskör túllépésért három év börtönbüntetésre és a közhivatalok gyakorlásától való tízéves eltiltásra ítélte a bíróság. A Központi Korrupcióellenes Hivatal korábbi vezetői és Duda elnök szüntelenül arra hivatkoztak, hogy a Központi Korrupcióellenes Hivatal működése a korrupció elleni küzdelmet szolgálta, és elutasították a hatáskör túllépésével kapcsolatos vádakat. Az elnöki kancellária valamint a politikusok védőügyvédei is kétségeket fogalmaznak meg Wąsik és Kamiński elítélésének körülményeivel (például az ügyben eljáró bírák kiválasztásának eljárásával) és az ügy átpolitizálásának jelentőségével kapcsolatban. Duda elnök már első hivatali ciklusa kezdetén is hangsúlyozta, a Központi Korrupcióellenes Hivatal korábbi vezetői elleni ítéletet figyelmeztetés is lehetett a korrupciót a hatalom csúcsán üldözők számára, illetve az állam talpra állításán dolgozó tisztviselők politikai bosszú áldozatai is válhattak.
Következésképpen 2015 novemberében, a frissen megválasztott Duda elnök a lengyel alkotmányban rögzített jogával élve kegyelmet adott Wąsiknak és Kamińskinak, a bíróság pedig megszüntette az ügyet. – "Az igazságszolgáltatás képtelen elítélni a pruszkówi banditákat, képtelen elítélni a vesztegetési eljárásokban részt vevő embereket, másrészt viszont drákói büntetéseket szab ki olyan emberekre, akik erős államot akarnak építeni Lengyelországban, akik a korrupció ellen küzdenek" – nyilatkozta akkor az államfő.
Jogi káosz. Az elnök, a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság döntése körüli vita
Wąsik és Kamiński ügye számos jogi kétséget vet fel és komoly politikai érzelmeket korbácsol, mivel a Jog és Igazságosság politikusainak elítélése és börtönbe zárása a jelenleg kormányzó parlamenti többség egyik deklarált kampánycélja volt.
Az első jogi vitát az váltotta ki hogy a politikusok 2015-ben elnöki kegyelemben részesültek, de Andrzej Duda még az ítélet jogerőre emelkedése előtt alkalmazta a kegyelmi jogot, amit egyes szakértők az ítélet végrehajtásának eredménytelensége melletti érvként emlegetnek. Ennek következtében megtámadták a kegyelmi jogot. Nyolc év alatt az üggyel többször is foglalkozott a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság is, ámde e két testület döntéseinek erős politikai háttere van: a 2015 óta tartó, a bírói kinevezésekről szóló általános vita, valamint a lengyel bíróságok tevékenységének hatékonyságát megkérdőjelező EUB-ügy miatt. A 2017-ben a Legfelsőbb Bíróság eredménytelennek ítélte az elnöknek a politikusok kegyelméről szóló határozatát, míg 2018-ban az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az elnök döntésének van jogkövetkezménye. Ezzel párhuzamosan a Legfelsőbb Bíróság tavaly év közepén visszavonta a Wąsik és Kamiński elleni nyomozás megszüntetéséről szóló határozatot, és újbóli vizsgálatot rendelt el az ügyben. Ennek eredményeként a Jog és Igazságosság (PiS) parlamenti képviselőinek helyzete egészen 2023. december 20-ig függőben maradt, amikor is a varsói kerületi bíróság jogerős ítéletet hozott, amelyben a politikusokat két év börtönbüntetésre és ötéves közhivatali eltiltásra ítélte.
Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a bíróság a 2015-ös ítélet enyhítésekor egyetértett a Központi Korrupcióellenes Hivatal volt vezetői védőinek érveivel, akik rámutattak, hogy a Központi Korrupcióellenes Hivatal 2007-es intézkedései a valóságban gyökereztek. Ugyanakkor azonban a börtönbüntetést helybenhagyták, mivel a bíróság fenntartotta azt az értékelést, hogy a vádlottak túllépték hatáskörüket.
A dráma újabb felvonása –Wąsik és Kaminski börtönbe kerül
Az újabb ítélet következtében ismét fellángolt a vita a Központi Korrupcióellenes Hivatal korábbi vezetőinek, jelenleg pedig a Jog és Igazságosság parlamenti képviselőinek helyzetéről. Tavaly év végén a szejm elnöke úgy döntött, hogy megszünteti Wąsik és Kamiński mandátumát, mivel jogerősen ítélet van ellenük (a lengyel alkotmány szerint elítélt személy nem tölthet be mandátumot a szejmben vagy a szenátusban). A politikusok a döntés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbeztek, ahol január eleje óta folyik a vita arról, hogy melyik kamara foglalkozzon a Központi Korrupcióellenes Hivatal volt vezetőinek ügyével. Ebben az esetben azonban a Legfelsőbb Bíróság csak a mandátum megszüntetéséről szóló döntés tisztán technikai kérdésével foglalkozik.
A vita fő tengelye azonban a Wąsik és Kamiński elleni ítélet végrehajtása. Az elnöki kancellária és maga Duda elnök ugyanis többször is hangsúlyozta – többek között az Alkotmánybíróság ítéletére hivatkozva – az elnöki előjog alkalmazásának hatékonyságát, ami azt jelenti, hogy a képviselők nem büntethetők. A bíróság ugyanakkor elfogatóparancsot adott ki a politikusok ellen, akik kedd reggel még részt vettek az elnöki palotában tartott ünnepségeken, majd délután le is tartóztatták őket.
(ZM)
Borítókép: Radek Pietruszka/PAP