Petr Pavel elnök évösszegző nyilatkozata új lendületet adott a nyilvános vitának az euró bevezetéséről Csehországban – legutóbb a Dnes közölt erről érdekes publicisztikát. A cikk arra mutat rá, hogy érdemes a nemzeti valuta felváltásánál megnézni az euróövezet országianak jelenlegi minősítéseit is…

A lap cikke több szakértőt is felidéz, akik szerint Csehországnak nem kellene túlságosan elsietnie az eurózónába való belépést. Véleményük szerint az eurózóna már rég nem egy elit klub, és ezt bizonyítják többek között a hitelminősítők minősítései, amelyek az elmúlt 20 évben a legtöbb uniós ország esetében érezhetően romlottak.

Mint a cikk megjegyzi, a Fitch szerint az eurózóna 20 országa közül mindössze 5 rendelkezik kedvezőbb minősítéssel, mint Csehország - mutat rá Lukáš Kovanda közgazdász. Ezek Ausztria, Finnország, Luxemburg, Hollandia és Németország.

Húsz évvel ezelőtt, amikor Csehország csatlakozott az Európai Unióhoz az eurózóna összes tagállamától elmaradt, beleértve Görögországot is. Franciaország tavalyi leminősítése után azonban már csak az eurózóna tagállamainak negyede jár előtte. „Az általános átalakulást mutatja az is, hogy Szlovákia besorolása decemberben 2005 októbere óta a legrosszabb szintre változott. Szlovákia minősítése az euróval most rosszabb, mint amikor még koronában fizettek" – idézi a lap Lukáš Kovandát, a Trinity Bank vezető közgazdászát.

"A minősítések nagymértékben jelzik egy ország hitelességét és azt, hogy képes-e teljesíteni kötelezettségeit. Közvetve jelzik egy ország lakosságának esetleges hajlandóságát arra, hogy fiskálisan (nem) felelős kormányokat válasszon. Azt tükrözik, hogy a piac általánosságban hogyan ítéli meg az adott ország teljesítményét" - mondta Martin Slany, a DRFG vezető közgazdásza a minősítésekről.

"Ez az egyik olyan mutató, amelyet elhanyagolnak az euróról szóló vitában, pedig az adófizetők számára kulcsfontosságú. Egyszerűen fogalmazva, az euró nem gyakorol nyomást a költségvetési felelősségre. Valójában éppen az ellenkezőjéhez, azaz több költségvetési erkölcsi kockázathoz vezet. Ennek megnyilvánulása éppen a hitelminősítés romlásában mutatkozik meg, ami a magasabb adósságszolgálati költségek révén az adósság növekedését eredményezi" - teszi hozzá a szakértő.

A lap idéz ellenvéleményt is: Jaromír Gec, a Komerční banka elemzője szerint az euró bevezetésének kérdése az egyes eurózóna-tagállamok strukturális és konjunkturális igazodását is érinti. Ebből a szempontból a minősítés tehát a számos tényező egyikeként vehető figyelembe, amely az egyes gazdaságok közötti relatív különbségeket tükrözi. Gec szerint azonban a minősítések jelentőségét nem szabad túlbecsülni:

"Minél nagyobb az egyes euróövezeti tagállamok strukturális és ciklikus összehangoltsága, annál valószínűbb, hogy az egységes monetáris politika az egyes gazdaságok szintjén a kívánt hatást fogja kifejteni. Mindenesetre nem látok alapvető problémát abban, hogy az euróövezet 20 országából mindössze 5 rendelkezik Csehországnál jobb hitelminősítéssel az euróvaluta bevezetése tekintetében"

Borítókép: Jan Braśna/Flickr