Az új év viharosan indult Lengyelországban – Andrzej Duda elnök nagyhatású beszédétől kezdve, amelyben az alkotmány tiszteletben tartására szólított fel, a közmédia körüli vitán át az ukrán határon kialakult bizonytalan helyzetig, miután egy orosz cirkálórakéta megsértette a lengyel légteret. És ahogy a média hangsúlyozza, ez még csak az izgalmas év kezdete, hiszen a következő hónapokban a lengyelek kétszer is az urnákhoz járulnak – az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon.

Csata a közmédiáért – vita és kritikahullám a hatalmon lévőkkel szemben

A kormányváltást és a Polgári Platform vezetőjének, Donald Tusknak a hatalomátvételét követően a parlamenti többség "elszámol" az előző vezetéssel, ám a koalíció intézkedései sok vitát váltanak ki. Az új hatalom ugyanis első számú célpontjául a közmédiát választotta, amely az elmúlt nyolc évben narratívájában az Egyesült Jobboldalnak kedvezett. Már december közepén a média, köztük a Rzeczpospolita című napilap bejelentette, hogy karácsony előtt változtatásokat hajtanak végre a Lengyel Televízióban, a Lengyel Rádióban és a Lengyel Sajtóügynökségben. Az új miniszterelnök ugyanakkor biztosította, hogy a közmédia "visszarendeződése" a törvényeknek megfelelően fog megtörténni. Eközben december 20-a óta a világsajtó "forradalomról" (Politico magazin) vagy a közszolgálati televízió vezetői posztjainak "kibelezéséről" ("The Guardian") ír.

Ez az új uralkodótábor intézkedéseinek eredménye, amely december 19-én a Szejmben elfogadta "a közmédia és a Lengyel Sajtóügynökség jogi rendjének, pártatlanságának és integritásának helyreállításáról" szóló parlamenti határozattervezetet. "A határozat, amelyet Szymon Hołownia, a szejm elnöke csupán véleménynek nevezett, a koalíciós politikusok szerint a kormány intézkedéseinek >>megalapozása<< kíván lenni". – jelentette annak idején a Dziennik Gazeta Prawna, a címlap újságírói pedig hangsúlyozták: "a szejm határozatai még nem törvény, a rendcsinálás azonban egyre nagyobb lendületet vesz". Alig jó pár órával később azonban Bartłomiej Sienkiewicz kulturális és nemzeti örökségi miniszter a határozat alapján, kihasználva a szabályozás egy kiskapuját, december 20-án, szerdán elbocsátotta a Lengyel Televízió, a Lengyel Rádió és a Lengyel Sajtóügynökség elnökét, és úgy döntött, hogy kikapcsolja a TVP Info csatorna jelét, amely az egyik legnagyobb lengyel hírtelevízió (a csatorna csak néhány nap múlva kezdett újra sugározni).

"A Jog és Igazságosság politikusai diktatúráról és államcsínyről mennydörögnek, miután a kulturális miniszter új közszolgálati médiahatóságok kinevezéséről döntött. A koalíciós politikusok a karácsonyra tett választási ígéretek teljesítéséről beszélnek" – elemezte a helyzetet annak idején a Rzeczpospolita újságírója. A karácsonyi időszakban az újságok és a honlapok címlapjain nap mint nap a "Csatatér a Woroniczán" (a TVP székhelye a varsói Woronicza utcában található - a szerk.) volt a főcím. "A lengyel jogi dualizmus" vagy "Az új vezetés víziója". Ennek oka, hogy – amint arra a szakértők már a kezdetektől fogva rámutattak – az új kormány által választott vezetőváltási  módszer a közmédiában komoly jogi kétségeket vet fel. Még a Jog és Igazságossággal szemben kritikus szervezetek, például a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért is negatívan értékelték a Tusk - kormány intézkedéseit, "súlyos jogi kétségekre" hivatkozva.

Újabb vitát váltott ki Andrzej Duda elnök és a parlamenti többség közötti vita a költségvetési törvényről és a Polgári Platform politikusai által "átvett" közmédia finanszírozásáról. Ennek eredményeképpen a kulturális miniszter felszámolás alá helyezte a neki alárendelt cégeket: Lengyel Televízió, a Lengyel Rádió és a Lengyel Sajtóügynökség, ami csak megerősíti a Do Rzeczy hetilapban bemutatott tézist, miszerint "a Lengyel Televítió újraindulása a KO lakmuszpapírja". "Bartłomiej Sienkiewicz döntése 17 lengyel rádióállomás felszámolásáról az új kormánnyal szimpatizáló kereskedelmi műsorszolgáltatóknak kedvez (...). A szakértők nem kételkednek abban, hogy a miniszter politikai döntései által okozott veszteségeket és károkat (...), amelyek a közmédiát érik, nehéz lesz helyrehozni". – elemezte a helyzetet a Nasz Dziennik újságírója. A kormány döntéseit Andrzej Duda elnök is élesen kommentálta újévi beszédében. – Sajnos az elmúlt napokban a kormánykoalíció a közmédia átvételére tett kísérletében megszegte ezeket a szabályokat. A szabad Lengyelországban 1989 után először történt kísérlet a közmédia erőszakos átvételére, egyes csatornák tévéjelét kikapcsolták, és leállították a hírműsorok sugárzását. Végül felszámolás alá került a Lengyel Televízió, a Lengyel Rádió és a Lengyel Sajtóügynökség" – mutatott rá a politikus. – Szeretném világossá tenni: - a hatalmon lévők megreformálhatják a közmédiát, de ezt a törvényeknek megfelelően kell tenniük. Mindig is nyitott voltam és vagyok egy ilyen, a törvényi változásokról szóló vitára. Részemről azonban soha nem lesz hozzájárulás az alkotmány megsértéséhez. És sajnos most ezzel a helyzettel állunk szemben" – hangsúlyozta Duda elnök.

Orosz rakéta Lengyelország felett     

A politikai változások hátterében a média beszámol az ukrajnai helyzetről, Ukrajnát december 29-én Oroszország felől tömeges támadás érte. A támadásokban több tucat ember vesztette életét, és a harci cselekmények fokozódása az ország nyugati részén, valamint a határon történt incidens aggodalmat keltett Varsóban és a NATO-erőkben. "Az egyik rakéta, amely Lviv felé repült, csaknem három percen keresztül megsértette a lengyel légteret" – írta a helyzetről a Dziennik Gazeta Prawna. Ugyanezen a napon Wieslaw Kukuła tábornok, vezérkari főnök arról számolt be, hogy "minden jel arra utal, hogy egy orosz rakéta belépett a lengyel légtérbe", amelyet aztán elhagyott. Szombaton a Fegyveres Erők Műveleti Parancsnoksága (DORSZ) is arról közölte, hogy a Lublini vajdaságban földi kutatásokat végeztek a rakéta lehetséges elemei után, de semmit sem találtak – jelentette a Nasz Dziennik. A határon történt incidens híre különösen aggasztó a Rzeczpospolita által a védelmi minisztérium adataira alapozott jelentésekkel összefüggésben, amelyek szerint a lengyel hadsereg bejelentett megerősítése lassan halad. "2023-ban 8947 hivatásos katona hagyta el a szolgálatot. Emellett a Területi Védelmi Erők (WOT) 9759 katonája vetette le az egyenruháját. Ugyanakkor több mint 12 000 katona csatlakozott a WOT-hoz. A hadsereg létszáma több mint 22 000 hivatásos katonával nőtt". – olvashattuk a napilap hasábjain, és további indulatokat keltett az IBRIS által az "Rz" számára készített felmérés, amelyet a múlt év végén tettek közzé. A felmérés szerint minden harmadik lengyel úgy döntene, hogy háború kitörése esetén elhagyja lakóhelyét, míg a megkérdezetteknek csupán 15,7 százaléka jelentkezne önként a hadseregbe.