A tegnapi bizalmi szavazást Mateusz Morawiecki elveszítette, így hétfő reggel Donald Tuskot választotta miniszterelnökké a Szejm. Az új lengyel miniszterelnök e pillanatokban fejezte be kormányfői expozéját, és bemutatta a miniszterjelöltjeit.
A 460 fős Szejm hétfő délután nem szavazott bizalmat a Mateusz Morawiecki vezette, november végén beiktatott, a PiS által támogatott kormánynak. 190 képviselő szavazott mellette, ugyanakkor 266-an - a Polgári Koalíció (KO), a Lengyel Parasztpárt (PSL), a Lengyelország 2050 (PL2050) és az Új Baloldal és a Konföderáció - ellene voksolt. Senki sem tartózkodott, három képviselő nem volt jelen.
A bizalmi szavazás után megválasztották az ország új miniszterelnökét: 248 képviselő szavazott Tusk jelöltségére, 201-en ellene voksoltak, senki sem tartózkodott, 10-en nem voltak jelen. Támogatta Tuskot a négy frakcióból álló többségi parlamenti tömb, ezen belül a Polgári Koalíció (KO) összes képviselője. Az ellenzékbe került Jog és Igazságosság (PiS) listájáról megválasztott 184 jelenlévő képviselő mellett a nemzeti radikális és újliberális pártok szintén ellenzéki szövetsége, a Konföderáció 17 képviselője is ellenszavazatot adott le.
Donald Tusk a Szejmben, kedd délelőtt Fotó. Marcin Obara/PAP
Kedd délelőtti beszéde kezdetén Tusk felolvasta a 2017. október 19-én önmagát felgyújtó Piotr Szczęsny kiáltványát. A férfi tiltakozó akciója előtt a következő szavakat mondta: "Mindenekelőtt felhívom azokat, akik a PiS-t támogatják, hogy ébredjenek fel (...) valósítsák meg elképzeléseiket a demokratikus jogállam keretein belül. Azokat, akik nem támogatják a PiS-t, mert a politika számukra közömbös (...) cselekvésre szólítom fel. Nem elég várni arra, amit az idő hoz. (...) De ne feledjétek, hogy a PiS-szavazók egyben anyáink, testvéreink, szomszédaink, barátaink és kollégáink is. Nem arról van szó, hogy velük vívjunk háborút " – idézte fel.
Szolidaritás és megosztottság
Mivel nagyon különbözőek vagyunk, különböző nézetekkel, különböző gyökerekkel, különböző hagyományokhoz kötődve, vannak Istenben hívő emberek, mások máshol keresik az inspirációt, hogy jók legyünk. Ilyen a mi nemzetünk, mindenki tiszteletet érdemel. Ez az, ami igazán építi a közösséget - ez a jogállamiság, ez az alkotmányunk, ez a biztonságos határok és területünk. Ezek azok a dolgok, amikről nem kellene vitatkoznunk, hogy más dolgokban, biztonságosan, tisztelettel különbözhessünk. – jelentette ki.
Emlékszem a mi pápánk szavaira, amikor arra kért minket, hogy ne építsünk neki emlékműveket. Különböző emberek különbözőképpen vélekednek II. János Pál örökségéről. Nekem a lehető legjobb emlékeim vannak. Emlékszem azokra a szavakra, amelyeket Sopotban mondott, és amelyek nyilvánvaló mottóként kellene, hogy szolgáljanak nekünk, akik itt ülünk ebben a teremben. Ezek a szavak arról szóltak, hogy szeretet nélkül nincs szolidaritás. Tudom, hogy nagyon gyakran, amikor a "szeretet" szó megjelenik a politikai kiáltványokban, nevetést és gúnyt vált ki. Én ezt nem értem. (...) Én feltétel nélkül szeretem a hazámat. Nem tudom elképzelni a politikát szeretet nélkül (…) Ezeket a szavakat ajánlom mindazoknak, akik a Szolidaritás társalapítói voltak. Emlékszem ezekre a szavakra (...), és a pápa azt mondta, hogy a szolidaritás "soha nem egyik a másik ellen", a szolidaritás "mindig egyik a másikkal".– szögezte le.
Ha ilyen megosztottak maradunk, az olyan, mintha feleannyian lennénk, mintha Lengyelország kétszer olyan kicsi lenne. Ez a kihívás jóakaratot kíván. A jelszó, hogy "az erő az egység", ma már nem szlogen, hanem az elsőrendű politikai parancsolat. Az én kormányom, a mi kormányunk, és az Önök kormánya számára is, mert ez lesz a Lengyel Köztársaság kormánya, a legfontosabb dolog az, hogy újból megteremtsük azokat az alapokat, amelyeket közösnek tekinthetünk - hangsúlyozta.
Háború és nemzeti egység
Tusk elsőként említette a háborút a határ túloldalán: „Nem kell senkit sem meggyőznöm mennyire fontos a szövetség tartóssága. Hogy mennyire fontos, hogy egy erős Lengyelországot tiszteljenek Európában és a világban. Egy Lengyelország, amely egységesen áll szemben ezzel a fenyegetéssel. Hogy mennyire fontos megismételni, hogy Lengyelország a NATO kulcsfontosságú, erős, szuverén láncszeme, és az is marad. Hogy Lengyelország hűséges, stabil, magabiztos szövetségese az Egyesült Államoknak. Hogy Lengyelország visszanyeri vezető szerepét az Európai Unióban. Hogy Lengyelország ki fogja építeni erejét, azt a pozíciót, amit megérdemel. Az EU vezető pozícióját. (...) Minél erősebbek vagyunk, minél szuverénebbek vagyunk, annál erősebb nemcsak Lengyelország, hanem az európai közösség is. Arra kérek mindenkit, hogy ismerje el, ez az egyik alap, amely összeköti a lengyeleket. Úgy gondolom, hogy az október 15-i győzelmünk egyik oka a lengyel nép azon vágya volt, hogy Lengyelország visszatérjen az őt megillető helyre Európában. Mindannyian éreztük, hogy valami nincs rendben, hogy valami elromlott. (...)
Európai Unió
Ne tegyünk úgy, mintha a NATO-a és uniós barátaink fenyegetést jelentenének Lengyelországra nézve. Ez egy kockázatos játék. (...) Mindenkinek tudnia kell, hogy egy magányos Lengyelország a legnagyobb veszélynek kitett Lengyelország. Arra kérem Önöket, hogy kezdjenek el együtt dolgozni az új kormánnyal, hogy Lengyelországot szilárd alapokra helyezzék ebben a közösségben, hogy segítsék a kormányt Lengyelország pozíciójának újjáépítésében, hogy. Lengyelország döntse el, hogyan nézzen ki az EU. Mi tényleg ezt fogjuk tenni. Megnyugtathatom Önöket, nincs manőverezés, nincs kísérlet arra, hogy megváltoztassuk az érdekeinkkel ellentétes pályát, ez szóba sem jöhet. - biztosított Tusk. - A szerződések bármilyen, a mi hátrányunkra történő módosítása kudarcra van ítélve. Szeretném elmondani, hogy engem senki sem fog kijátszani az Európai Unióban" – jelentette ki, hozzátéve, hogy "Lengyelországnak nincs oka, a lengyel politikusoknak nincs oka arra, hogy komplexusokat érezzenek az Európai Unióban".
- Megígérhetem, hogy elhozom Brüsszelből azokat az eurómilliárdokat, amelyeket a vállalkozók vártak - ígérte expozéjában Donald Tusk. És bejelentette, hogy Tallinnba is elmegy, hogy erősítse az együttműködést nemcsak Litvániával, Lettországgal és Észtországgal, hanem Finnországgal, Svédországgal és Norvégiával is.
"Az Ukrajna elleni támadás mindannyiunk ellen szól".
Donald Tusk az ukrajnai háborúra is utalt. - Beszélnünk kell Ukrajnáról. Látjuk, hogy Zelenszkij elnök úr újból megpróbál mindenkit meggyőzni arról, hogy az Ukrajna elleni támadás mindannyiunk elleni támadás" - jegyezte meg a politikus, hozzátéve, hogy nem tudja tovább hallgatni, ahogy egyes politikusok Ukrajna kifáradásáról beszélnek. A lengyel kormány feladata az lesz, hogy határozottan követelje a Nyugat teljes mozgósítását Ukrajna megsegítésére. Ezt az első naptól kezdve fogom tenni. És szeretném hozzátenni, hogy a segítségnyújtás nem jelenti azt, hogy nem kell határozottnak lenni, ha a lengyel érdekekről van szó. Nem olyan nehéz segíteni Ukrajnának, testvérünknek. A lengyeleket nem kell senkinek sem szolidaritásra tanítani, ennek tanúi voltunk, amikor a háború elől menekülő családoknak segítettünk. Nem jutott el mindenkihez, hogy miről szól a háború. Ez a harc a Majdanon kezdődött, és a célja Ukrajna uniós csatlakozása, integrálása az egész nyugati világba" - hangsúlyozta Donald Tusk, aki arra figyelmeztetett, hogy ugyanakkor határozottan kell fellépni, amikor többek között a lengyel gazdák érdekeiről van szó. - Csak egy egységes Nyugat segíthet Ukrajnának győzni a demokratikus értékekért folytatott küzdelemben - mutatott rá az új lengyel miniszterelnök.
Érdekvédelem a partnerekkel
Nagyon pontosan fogjuk védeni a lengyel érdekeket minden egyes szomszédunk esetében. - mondta Tusk. A lengyel politikában nagyon világos lesz az asszertivitás azokkal az országokkal, azokkal a politikusokkal szemben, akik hátat fordítottak ezeknek az értékeknek, illetve akik Ukrajnát is a bukás veszélyének teszik ki. Nem fogom megemlíteni ezeket a neveket és ezeknek az országoknak a nevét. Azzal a reménnyel megyek Brüsszelbe, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy meggyőzzük, egykor szövetségeseinket, hogy foglaljanak állást a szabadság és Ukrajna védelme mellett - - mondta.
Migráció
Tiszteletben kell tartani más embereket, más fajokat, más vallásokat, és ugyanakkor tudatában kell lenni annak, hogy milyen nagy veszélyt jelent ez a turbulencia Európa és a világ számára, a népek közötti konfliktusok, háború, szegénység vagy éghajlatváltozás okozta ellenőrizetlen migráció veszélye. (…) Tudnunk kell különbséget tenni az eszközök, a nemzeti közösségnek járó, Lengyelország nemzeti szuverenitásának megerősítését szolgáló cselekvési módszerek és az olyan eszközök között, amelyeket az európai közösség vagy a globális közösség javára is használnunk kell. Szeretném, ha mindenki megértené, hogy egy migrációs válságot vagy egy klímakatasztrófát nem lehet egyetlen országnak kezelni. Az USA nem tud megbirkózni a migrációs nyomással. (...) Azt akarom, hogy Lengyelország képes legyen közös felelősséget vállalni az európai határok és az európai terület védelméért. Kormányom napirendjén nem lesz helye a vízumkereskedelemnek. Nem lesz tolerancia a látszattevékenységekkel szemben. Lengyelország keleti határa vízhatlan határ lesz. A lengyel szolgálatok, a közigazgatás hatékonyan fogja biztosítani a lengyel és az európai terület hatékony védelmét. Ezt hatékonyan és a többi ember tiszteletben tartásával lehet megtenni. Meg lehet védeni a lengyel határt és ugyanakkor emberségesnek lenni.
Nyitóbeszédének végén a kormányfő bemutatta az új lengyel kormányt, amely az eddigi legnépesebb ilyen testület a lengyel történelemben:
Władysław Kosiniak-Kamysz - miniszterelnök-helyettes, a Védelmi Minisztérium vezetője
Krzysztof Gawkowski - miniszterelnök-helyettes, digitalizációs miniszter
Adam Bodnar - igazságügyi miniszter és főügyész
Radosław Sikorski - külügyminiszter
Adam Szłapka – európai uniós miniszter
Marcin Kierwiński - belügyi és közigazgatási miniszter
Tomasz Siemoniak – speciális szolgálatok koordinátora
Andrzej Domański - államháztartási miniszter
Agnieszka Buczyńska - civil társadalomért felelős miniszter
Borys Budka - állami vagyonért felelős miniszter
Marzena Czarnecka - ipari miniszter
Agnieszka Dziemianowicz-Bąk - család-, munka- és szociálpolitikai miniszter
Jan Grabiec - a miniszterelnök kancelláriájának vezetője
Paulina Hennig-Kloska - éghajlat- és környezetvédelmi miniszter
Krzysztof Hetman - fejlesztési és technológiai miniszter
Dariusz Klimczak - infrastruktúráért felelős miniszter
Katarzyna Kotula - esélyegyenlőségi miniszter
Izabela Leszczyna - egészségügyi miniszter
Bartłomiej Sienkiewicz kulturális és nemzeti örökség minisztere
Maciej Berek – tárca nélküli miniszter
Dariusz Wieczorek – tudományos miniszter
Barbara Nowacka – közoktatási miniszter
Czesław Sikereski – földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Marzena Okła-Drewnowicz - idősügyi miniszter
Michal Kobosko - Alapokért és regionális politikáért felelős miniszter