A magyar-lengyel testvériség fenntartása központi eleme a külpolitikai stratégiának – nyilatkozta Szijjártó Péter a Szymon Szynkowski vel Sękkel folytatott találkozója után. Az új lengyel külügyminiszter budapesti látogatásának célja az uniós szerződések megváltoztatása ellen küzdő tábor építése-megerősítése.
Fotó: Szijjártó Péter / Facebook
A magyar-lengyel testvériség fenntartása ezentúl is központi eleme lesz a külpolitikai stratégiának, még ha bizonyos kérdésekben a felek eltérő állásponton is vannak - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten a lengyel kollégájával, Szymon Szynkowski vel Sekkel folytatott megbeszélését követően.
A miniszter kiemelte, hogy hazánk nem taktikai szempontból tekint a kétoldalú együttműködésre: „Mi a magyar-lengyel kapcsolatokat többnek látjuk barátságnál, s többnek látjuk egyfajta szövetségesi együttműködésnél, mi Magyarországon a magyar-lengyel kapcsolatot a testvériség szintjén kezeljük" - jelentette ki. „És ha vannak is eltérő álláspontjaink vagy eltérő hangsúlyaink vagy eltérő megközelítéseink bizonyos kérdésekben, a testvériség attól még testvériség marad" - tette hozzá.
Szijjártó aláhúzta, hogy Magyarország tiszteletben tartja a lengyel nemzetet és annak döntéseit, ekképpen pedig a megválasztott kormánnyal törekszik jó együttműködésre. Leszögezte: a magyar-lengyel testvériség fenntartása lesz a külpolitikai stratégia egyik legfőbb eleme a jövőben is.
A magyar miniszter beszámolt arról is, hogy új hivatali partnerével sokat beszéltek az Európai Unió jövőjéről, különös tekintettel arra, hogy minden jel szerint ismét felerősödtek a szándékok az alapszerződések megváltoztatására, a brüsszeli hatáskörök további erősítésére vonatkozóan. „Egyetértettünk abban, hogy az erős Lengyelországnak és az erős Magyarországnak is az érdeke, hogy az Európai Unió is erős legyen, azonban abban is egyetértettünk, hogy az Európai Uniót nem a lenézett, legyengített vagy megzsarolt tagországok teszik erőssé (...) Az Európai Unió attól lesz erős, ha maguk a tagállamok is erősek, tudják képviselni az érdekeiket, kitartanak, sőt ragaszkodnak a történelmi, vallási örökségeinkhez és hagyományainkhoz" - sorolta. Ennek kapcsán pedig azt hangsúlyozta, hogy ezért elutasítják azokat a "szélsőséges" terveket, amelyek "egyfajta szuperállam létrehozását" célozzák, még több hatáskört adva Brüsszelnek.
Azt gondoljuk, hogy már van épp elég hatáskör Brüsszelben, sőt úgy látjuk, hogy amikor válság, nehéz időszak van, akkor a tagállami döntések, a kormányközi megállapodások és együttműködés keretében várható döntések mindig sokkal eredményesebbek, gyorsabbak és hatékonyabbak" - vélekedett. A miniszter aláhúzta, hogy ragaszkodnak az egyhangúság fenntartásához az EU-s döntéshozatal során azokon a területeken, ahol ezt a szerződések előírják. Nem fogadjuk el azt, hogy brüsszeli bürokraták, Soros-bérencek vagy adott esetben nagy tagállamok döntsenek helyettünk a saját ügyeinkben" - fogalmazott. Gondoljunk bele, mi lenne akkor, ha a védelempolitika tekintetében, az adózásban, az oktatásügyben, vagy akár az energiaellátás biztonsága terén nem mi, hanem a Soros-hálózat különböző elemei hoznák meg a döntéseket" - mondta.
Végezetül pedig arra is kitért, hogy hasonlóképp, az illegális migráció legalizálására tett erőfeszítéseket is elutasítják. Elutasítjuk azon brüsszeli erőfeszítéseket, amelyekkel zsarolni próbálják a tagállamokat arra nézve is, hogy adjuk fel azon szuverén jogunkat, hogy mi magunk döntsük el, kiket engedünk be Magyarországra és kikkel vagyunk hajlandók együtt élni" - közölte. Ezen fontos európai kérdésekben tehát szorosan együtt fogunk működni a jövőben is. Magyarország és Lengyelország kapcsolatát pedig megtartjuk a testvériség szintjén" - összegzett.
Döntő jelentőségű a körutam, ma Budapestre megyek, beszélni fogok Magyarország külügyminiszterével – fogalmazott a lengyel diplomácia vezetője, Szymon Szynkowski vel Sęk a Radio ZET műsorában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium frissen kinevezett vezetője az elmúlt napokban 6 európai fővárosban járt, hogy a szerződésmódosításokról beszéljen.
A miniszter abban bízik, hogy a partnereknek sikerül ráébreszteni őket, mennyire veszélyesek ezek a változások. Az ellenzők csoportjába akár egy tucat ország is beletartozhat – mondta a miniszter. Arra a kérdésre, hogy ki ellenzi e változásokat, Szynkowski egyelőre többek között Pozsony, Prága, Vilnius és Riga városait említette.
A külügyminiszter véleménye szerint a terv, hogy e változtatásokat csendben hajtsák végre – “Az egész technikai szintre került. Ezzel a környezetvédelmi tanácsnak kell foglalkoznia. A tervek szerint szavazás nélkül elhalasztják és a tavaszi Európai Tanács elé terjesztik megvitatásra - magyarázta Szynkowski vel Sęk.
A PiS politikusa kifejezte csodálkozását, "hogy a Szejm miért nem szólal fel egy ilyen fontos kérdésben". – „Nem értem. Van egy kétoldalas határozattervezet. Úgy tűnik, a Szejmben van támogatása” – mondja a Külügyminisztérium vezetője. A politikus hozzátette, hogy Róża Thun EP-képviselő megszavazta az Európai Parlamentben a szerződésmódosításokat, "ő a Lengyelország 2050 hangja, és talán ezért nem akar Hołownia házelnök ezzel foglalkozni". A PO vezetője ellenzi a szerződésmódosításokat? – A falhoz állítottuk ezzel Donald Tuskot és EP-képviselőit. Még jó, hogy meggondolták magukat – kommentálta a lengyel miniszter.
Forrás: MTI, RadioZet