Bár az őszi parlamenti választási kampány hivatalosan még nem kezdődött el, a politikusok már most is agitálnak, vázolják a javaslataikat és járják Lengyelországot. A választások előtti felkorbácsolt érzelmek közepette a gazdasági témák a leghangsúlyosabbak, amelyek a Visztula mentén lassan csökkenő inflációt tekintve kulcsfontosságúak a lengyelek mindennapi életében. 

Sújtja a lengyeleket a drágulás. Mit javasol a kormány és mit az ellenzék?

A média és a kommentátorok által elemzett egyik fő téma a kormány döntése a minimálbér jövő évi emeléséről. "A minimálbér jövőre 4300 zlotyra emelkedik. A közgazdászok szürkegazdaságra, a vállalkozók magasabb munkanélküliségre és inflációra figyelmeztetnek" – írja a Rzeczpospolita.  "A vállalkozók a Társadalmi Párbeszéd Tanácsának legutóbbi ülésén a minimálbér emelési ütemének leállítását követelték. Nem győzték meg a szakszervezeteket. Ez azt jelenti, hogy megvalósul a kormány követelése: a legalacsonyabb bér 2024 januárjától 4242 zlotyra, júliustól pedig 4300 zlotyra emelkedik, mintegy 20 százalékos emelés után." – olvassuk tovább a napilapban. Ugyanakkor azonban, mint az újságírók kifejtik, a béremelés legnagyobb nyertese nem a munkavállaló, hanem a kormány lesz. "Ahhoz, hogy a munkavállaló a bruttó minimálbérből 4242 zlotyt kapjon, az őt foglalkoztató vállalkozónak majdnem 5111 zlotyt kell majd letennie. A különbözet a Társadalombiztosításba, az Egészségbiztosítási Alapba  és az állami költségvetésbe kerül" – magyarázza Aleksandra Fandrejewska és Grzegorz Siemionczyk. Közben az ellenzék felveti az adómentes összeg további emelésének kérdését, amelyet – a kormány által bevezetett változtatás eredményeként – 2022 elejétől már 30 000 zlotyra emeltek. Ennek oka, hogy a Polgári Platform (PO), amely – a kormányzó Jog és Igazságosság párt után – a legnagyobb támogatottságot élvezi, visszatért az adómentes összeg 60 000 zlotyra történő emelésének elképzeléséhez. "A PO a történelem legnagyobb adócsökkentését javasolja – ezzel a szlogennel mutattak be hétfőn Donald Tusk pártközpontjának politikusai egy speciális online kalkulátort. Ez megmutatja, hogy mennyit lehet nyerni a Platform javaslatának bevezetésével, az adómentes összeg megváltoztatásával és emelésével" – olvasható a Rzeczpospolita hasábjain. Három hónappal a választások előtt egy ilyen lépés vajon elnyeri a legnagyobb ellenzéki párt támogatását? – Ez túl kevés és már túl késő a szabad piac támogatói számára, hogy a PO-t válasszák. A Konföderáció (egy jobboldali és liberális párt, amely a közvélemény-kutatásokban a harmadik helyen áll – a szerk.) politikusai azt fogják mondani (...), hogy nincs értelme hamisítványt választani, ha  van egy  eredeti – értékeli a napilapnak adott interjújában Dr. Bartosz Rydliński a Stefan Wyszyński bíboros egyetemről. És milyen a lengyelek gazdasági helyzete? Július közepén a Lengyel Nemzeti Bank arról számolt be, hogy a maginfláció, azaz a fogyasztási cikkek árindexe, amely nem tartalmazza az élelmiszereket, az üzemanyagot és az energiát, júniusban 11,1 százalékra csökkent. A még mindig magas árak és a magas hiteltörlesztés azonban azt jelenti, hogy a Piaci és Társadalomkutató Intézet által a Radio ZET  számára készített felmérés szerint a lengyelek 46 százaléka nem tervez idén nyári szabadságot. A Rzeczpospolita beszámolója szerint a magas árak sem ösztönzik az embereket a lengyelországi nyaralásra. "A belföldi nyaralásokra kevés a foglalás, bár az árak csökkennek. A 2000 zlotyért, amit egy hétre kellene költeni, Egyiptomba vagy Bulgáriába lehet repülni" – olvasható a közleményben. A kutatásból az is kiderül, hogy az infláció miatt már minden negyedik lengyel egyáltalán nem vesz igénybe vendéglátást, ami aggodalomra ad okot az ágazatban. – Az étteremtulajdonosok mindössze 11 százaléka véli úgy, hogy a piac növekszik (...) Az ágazat képviselői nagyon aggódnak a kiadások növekedése miatt a tevékenység minden területén, nem tekintenek optimistán az elkövetkező évekre" – kommentálja a Rzeczpospolitának adott interjúban Szymon Mordasiewicz, a GfK Polonia  Háztartási Panel kereskedelmi igazgatója.

Népszavazás a bevándorlókról és  politikai viták

A bevándorlók kényszerbetelepítésének kérdése és az erről szóló, a parlamenti választások napjára tervezett népszavazás továbbra is érzelmeket vált ki. Ez a téma teljes erővel tért vissza, miután a Polgári Platform hirtelen meggondolta magát, és július elejétől a külföldiek korlátlan befogadása ellen kezdett el figyelmeztetni (ellentétben a korábban támogatott követelésekkel). Eközben a felmérések azt mutatják, hogy a lengyelek megosztottak a migráció kérdésében – egyrészt a megkérdezettek közel fele elismeri az Európai Bizottság migránsok áthelyezésével kapcsolatos érvelését, másrészt a megkérdezettek fele nem akarja, hogy az Európai Unión kívülről érkező gazdasági bevándorlók Lengyelországba jöjjenek – írja a Dziennik Gazeta Prawna. Egy másik, a DGP napilap számára készített felmérés azt mutatja, hogy a migráció témája fontos a lengyelek számára, és 57 százalékuk tervezi, hogy részt vesz az áttelepítésről szóló népszavazáson, ha azt – a kormány tervei szerint – az őszi választásokkal együtt tartják meg. Mint a Dziennik Gazeta Prawna emlékeztet, ez különösen fontos annak a rendelkezésnek az összefüggésében, hogy az országos népszavazásnak 50 százalékos érvényességi küszöbe van, ellenkező esetben nem kötelező érvényű. "Mind a kormány, mind az ellenzék meg van győződve arról, hogy október 15-én mindkét kérdésben szavazni fogunk. Andrzej Duda elnök azonban még nem rendelte el a parlamenti választásokat" – mutatnak rá ugyanakkor a "DGP" újságírói.  És hogy pontosan miről kérdezi majd a kormánypárt a lengyeleket? "Szombaton (július 8-án – a szerk.) Jarosław Kaczyński (a PiS elnöke – a szerk.) kijelentette, hogy a népszavazási kérdésnek arról kell szólnia, hogy >>elfogadják-e a kormány politikáját, amely elutasítja az illegális bevándorlók kényszerbetelepítését<<" – emlékeztet a Rzeczpospolita.