Június eleje Lengyelországban az abortusztörvényről szóló viták és a nők jogaival kapcsolatos ellenzéki tüntetések jegyében telt, amelyekre a kormány rendszerszintű megoldásokkal próbál reagálni. Ezzel párhuzamosan olyan megoldásokon is dolgoznak, amelyekkel meg lehet védeni a lengyeleket az illegális bevándorlók beáramlásától, akik befogadására az Európai Unió kéri Varsót.
Az ellenzék és baloldali körök tiltakozásai
Az elmúlt napokban Lengyelországban az ellenzék által támogatott és szervezett tüntetések sorozata zajlott. A kormány ellenzői egy 33 éves, Nowy Targ-i állapotos nő halálát használták fel arra, hogy támadják a hatóságokat és a katolikus egyházat. Amint arról Zuzanna Dąbrowska a Do Rzeczy című hetilapban beszámol, egy olyan nőről van szó, aki terhessége 20. hetében került kórházba, amikor elfolyt a magzatvíz. A 33 éves nő három nappal később szepszisben meghalt. "A média arról számol be, hogy az anya élete veszélyben volt, és ez a lengyel törvények szerint a legális abortusz egyik előfeltétele. A széles körben elterjedt tudatlansággal és az abortuszpárti propagandával ellentétben az abortusz nem teljesen tilos hazánkban – akkor végezhető el, ha a terhesség tiltott cselekmény, azaz nemi erőszak eredménye, és ha a nő élete veszélyben van. Az Alkotmánybíróság 2020 októberében hozott döntése kizárta az abortusz lehetőségét a születendő gyermek veleszületett rendellenessége esetén, ami gyakran a Down-szindrómára utal" – emlékeztet az újságíró. Bár az ügyet a kórház és az ügyészség vizsgálja, az ellenzék azonnal a Jog és Igazságosság (PiS) kormányra hárította a "felelősséget" a nő haláláért, rámutatva, hogy a kórház igazgatója a (a kormánykoalícióhoz tartozó) jobboldali Szuverén Lengyelország párt tagja, és hogy maga az intézmény Szent János Pál nevét viseli. A kormány és az egyház elleni támadáshoz csatlakozott többek között a baloldali és ellenzékbarát Gazeta Wyborcza is, amelynek akcióit Anna Siarkowska független lengyel képviselőnő foglalta össze. "GW gyűlöletet vet a katolikusok ellen, és bőséges termést arat. Az ehhez hasonló szövegek okozzák a vallásos emberek ellen irányuló agressziót és erőszakot. A katolikusellenesség ugyanaz, mint az antiszemitizmus, és ugyanoda vezet" – mutatott rá a politikus a közösségi médiában.
A Nowy Targban történt tragédia arra is ösztönzött egyeseket a médiában, hogy felvessék a perinatális ellátás színvonalának témáját, amely – mint a szakértők rámutatnak – komoly változtatásokra szorul. "A perinatális ellátás elavult normái és a képzetlen orvosok – ezekkel a bajokkal szembesülnek a várandós nők. A lengyel nők mintegy 14,3 százaléka szül fájdalommentesen, több mint 50 százalékuk tapasztalt már valami kellemetlen élményt szülés közben, minden tizedik nő traumatikus élménynek tartja a szülést, a csecsemőhalálozások száma az egyik legmagasabb az EU-ban, a császármetszések számában pedig saját rekordunkat döntöttük meg – ez már az összes szülés 48 százaléka. És ez csak néhány számadat, amely a lengyelországi perinatális ellátást jellemzi". – Írja Klara Klinger a Dziennik Gazeta Prawna hasábjain.
Többek között ezek miatt döntöttek egy olyan csoport felállításáról, amely a terhességmegszakítási eljárásokra vonatkozó iránymutatásokat dolgoz ki az egészségügyi szolgáltatók számára, és a 16 tagú bizottság munkáját Krzysztof Czajkowski professzor, a szülészet és nőgyógyászat országos szaktanácsadója fogja vezetni.
A kormány nemet mond a menekültek áthelyezésére
Nem kevesebb érzelmet vált ki a menekültek befogadásáról szóló vita, amelyet – a kényszerbetelepítési mechanizmus részeként – Brüsszel ismét Varsóra akar kényszeríteni. Június elején az Európai Unió országainak belügyminiszterei megállapodtak egy úgynevezett migrációs paktumban, amelynek értelmében az uniós országok vagy befogadják a menedékkérők egy részét, vagy hozzájárulást (20 ezer eurót minden egyes nem befogadott migráns után) fizetnek egy Brüsszel által kezelt, a migránsokról gondoskodó alapba. Lengyelország és Magyarország már korábban is szót emelt egy ilyen megoldás ellen. A következő napokban többek között Mateusz Morawiecki miniszterelnök is ellenezte az elképzelést, a szejm pedig határozatot fogadott el, amelyben ellenezte az uniós migránsok áthelyezési mechanizmusát. A Rzeczpospolita tudósítása szerint Jarosław Kaczyński, a kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke is bejelentette, hogy népszavazást tartanak a kérdésről. "A Jog és Igazságosság elnöke hangsúlyozta, hogy az ügy hátterében az áll, ami Lengyelországban történt az ukrajnai háború kitörése után. – Akkor több millió menekültet fogadtunk be, tehát tartósan körülbelül 1,5–2 millió embert" – mondta. (...) – Ezért nem fogunk ebbe belemenni, és a lengyel nép sem megy bele, és erről népszavazást kell tartani. Ez a kérdés népszavazás tárgya kell, hogy legyen, és mi meg fogjuk szervezni ezt a népszavazást" – jelentette ki a Jog és Igazságosság elnöke. – olvastuk. A Dziennik Gazeta Prawna megbízásából készült új felmérés szerint azonban a döntés egy ilyen szavazás megtartásáról megosztja a polgárokat. "A lengyelek fele támogatja a migrációról szóló népszavazást, ugyanakkor a fele ellenzi, hogy az erről szóló szavazást összekapcsolják az őszi parlamenti választásokkal" – mutat rá a "DGP" a felmérés eredményei alapján; a megkérdezettek 50,1 százaléka szeretné, ha a szavazást megtartanák, ugyanakkor 49,8 százalékuk nem szeretné, ha azt a parlamenti választásokkal együtt tartanák meg. Tomasz Rowiński ezzel szemben a Do Rzeczy oldalain rámutat, hogy bár "a lengyel kormány politikai izmait fitogtatja az illegális migránsok áttelepítésére szolgáló új uniós mechanizmussal kapcsolatban, amely különösen a dél-európai országok számára jelent problémát", ugyanakkor elfogadja az Európán kívülről érkező munkaerő-migrációs hullámot. "Mert mit ér, ha államként talán sikeresen ellenezzük 2000 migráns áttelepítését, ha hamarosan mi magunk is több százezer – hosszú távon talán még több – külföldi munkavállalót hozunk az országunkba. És ezek jelentős része muszlim országokból vagy más, tőlünk kulturálisan teljesen idegen régiókból érkezik majd" – hangsúlyozza az újságíró.
