Szokásos miniszteri expozéjában a lengyel Szejm előtt mutatta be a lengyel külpolitika irányait, céljait és várható lépéseit csütörtök reggel Zbigniew Rau külügyminiszter. A külpolitikai pilléreit felvázolva beszélt a NATO-ról, a háborúról, a V4-ről és Magyarországról is.
Fotó: Leszek Szymański/PAP
A külpolitikai pillérek
A külügyminiszter elmondta, hogy Lengyelország külpolitikája három pilléren nyugszik. Az első a béke és biztonság biztosítása. "Minden nemzetnek joga van a békéhez" Az agresszió megelőzésének mindig stabil pénzügyi összetevővel kell rendelkeznie. Ez a gyakorlatban Lengyelország részvételét is jelenti olyan szervezetekben és koalíciókban, amelyek képesek gazdasági szankciókat kiszabni a békét fenyegető államokkal szemben. Ez elengedhetetlen része a világbéke fenntartásának” – mondta Rau.
A második pillére "a nemzetközi kapcsolatok demokratizálása, amely minden állam és nemzet szuverén egyenjogúságán alapul", minden imperialista törekvéssel szemben.
- A külpolitika harmadik alapelve a törvényesség, azaz a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartása - mondta Zbigniew Rau. - A védelemhez való jogot minden nemzet elidegeníthetetlen jogának tekintjük, amelyről sem lemondani, sem korlátozni nem lehet. Ez egyben azt a lehetőséget is jelenti, hogy e jog hatékony gyakorlását lehetővé tévő kollektív védelmi szervezetekben is tagságra lehet jelentkezni. Ezt a jogot nemcsak magunk, hanem a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó összes ország számára is meg fogjuk védeni – mondta Rau.
NATO-Oroszország Alapokmány
A mintegy két órás beszédében Rau, utalva az ukrajnai háborúra, kiemelte: a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt jóvá kell hagyni a szövetséges erők új modelljét, amely a NATO területének védelmét biztosítaná az agresszió első napjától. Sem az észak-atlanti szövetség, sem egyes tagállamai nem érezhetik úgy, hogy a NATO-Oroszország Alapokmány korlátozza őket a fegyveres erők telepítéséről hozott döntésekben", Oroszország ugyanis felrúgta a dokumentumban foglalt legfontosabb vállalásait - hangsúlyozta Rau. Bejelentette: Lengyelország támogatni fogja az alapokmány felmondására irányuló javaslatokat. Amennyiben Oroszország "visszatér a nemzetközi jog betartásához, úgyis új megállapodásra lesz szükségünk" - tette hozzá.
Amerikai jelenlét Lengyelországban
Rau az európai biztonság egyik alappillérének a lengyel-amerikai szövetséget nevezte, azzal érvelve, hogy a kapcsolat nemcsak a stratégiai érdekközösségen, hanem a nemzetközi politika hasonló értékelésén, a demokratikus törekvéseken és a szabadság szeretetén alapszik. Az Ukrajna elleni orosz agresszió bebizonyította, hogy az Egyesült Államok "aktív közreműködése nélkül" veszélyben lenne az európai nemzetek szabadsága - fogalmazott.
Bejelentette: a varsói kormány "rendszerszintű, tartós amerikai katonai jelenlétre" fog törekedni Lengyelország területén. "Ez szerintünk elősegíti az Egyesült Államok globális hitelességét a szabad világ vezetője, a globális, stratégiai elrettentés biztosítéka szerepében" - tette hozzá Rau. Lengyelországban jelenleg mintegy 10 ezer amerikai katona állomásozik állandó rotációban. Márciusban Poznanban megalakult az első állandó amerikai helyőrség.
Kína
A lengyel diplomácia vezetője arról is beszélt, hogy Kínának "rendkívüli felelőssége" van a világbéke fenntartásában, és reményét fejezte ki, hogy Peking "aktívabban reagál, amikor Oroszország lerombolja ezt a békét". Jelezte továbbá: Varsó folytatja erőfeszítéseit Oroszország további elszigetelésére a nemzetközi fórumokon, "amíg Moszkva be nem fejezi agresszióját".
Európai Unió
Az Európai Unió kérdésköréről szólva, Rau rámutatott: Európa nagyrészt kis és közepes méretű országokból áll, amelyek céljai "ugyanolyan fontosak, mint a legnagyobb demográfiai, gazdasági és politikai potenciállal rendelkező országoké". Lengyelország ezért európai politikájában az EU összes tagjának konszenzusán alapuló modus operandira törekszik és fog törekedni, nem ismeri el az Európán belüli "tandemek", valamint egyéb csoportosulások megállapodásain, illetve "a leghatalmasabb tagállam diktátumán" alapuló döntéshozatalt - jelentette ki Rau. Varsó célja, hogy az EU szervei "nemkívánatos aktivizmusuk révén ne ássák alá a tagállamok sokszínűségét, és - elsősorban - alkotmányos identitásukat" - hangsúlyozta a lengyel diplomácia vezetője.
Svédország és Finnország NATO-tagsága
Meggyőződésünk, hogy Svédország és Finnország NATO-tagsága megszünteti a régiónkban az együttműködés intézményi architektúrájában fennálló rést. Éppen ezért már tavaly májusban kijelentettük, hogy fegyveres segítséggel érkezünk mindkét országba, ha a Szövetséghez való csatlakozási eljárás során megtámadnák őket – mondta Zbigniew Rau.
Németország
Zbigniew Rau utalt arra a problémára, hogy a második világháborúban elszenvedett károk miatt elmaradt Németország kártérítése Lengyelországnak. Emlékeztetett arra, hogy október elején Lengyelország hivatalosan kérte a német kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat az ügyben, a német kormány pedig azt válaszolta, hogy a Lengyelország elleni német fegyveres támadás következményeiért járó kártalanítás kérdését lezártnak és rendezettnek tekinti.
- Véleménykülönbség van a német agresszió áldozata, Lengyelország és az agresszor, a károk és szenvedések elkövetője, Németország között. A probléma létezik, és következetesen törekedni fogunk a megoldására – mondta Zbigniew Rau.
Leszögezte azt is, "Európában nincs széleskörű érdeklődés az iránt, hogy Németországot bízzák meg a kontinens vezetésével". – Németország a szövetségesünk és fontos politikai partnerünk és az is marad, de törekedni fogunk kétoldalú kapcsolataink olyan formájára, amelyben a partnerség fogalmát mindkét fél egyformán, két egyenrangú entitás kapcsolataként értelmezi – jelentette ki a lengyel diplomácia vezetője.
Zbigniew Rau hangsúlyozta Lengyelország és Németország között az elmúlt években kialakult nagyon jó kapcsolatokat. Felidézte ugyanakkor a történelem nehéz tapasztalatait, és megemlítette, hogy az együttműködés mintaelveit kell kialakítani. – Egyetértünk Olaf Scholz kancellárral abban, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió szégyenletes esemény és fordulópont Európa történelmében. Osztjuk azt a véleményét, hogy Európában már semmi sem lesz a régi, ezért a szövetségesek európai biztonsági architektúrájának és védelmi politikájának meg kell változnia, hogy hatékony segítséget nyújthassunk Ukrajnának, és megakadályozzuk, hogy a konfliktus átterjedjen az egész kontinensre – mondta Zbigniew Rau. .
– Örülünk, hogy a német politikai osztály elismerte hibáit, és végre megbukott a Szovjetunióhoz, majd Oroszországhoz való közeledési politikáján, amely Willi Brandt óta gyakorlatilag megszakítás nélkül zajlik – tette hozzá. „Figyelmeztetéseinket a német kormány figyelmen kívül hagyta, az Oroszországgal való együttműködést és az abból fakadó gazdasági előnyöket az európai béke megvédése, valamint szövetségesei és partnerei, köztük Lengyelország és más kelet-közép-európai országok biztonsága fölé helyezte” – rótta föl Rau. - Ma arra számítunk, hogy érdekeinket és biztonságunkat prioritásként kezelik a német politikában - jelentette ki Zbigniew Rau. – Németország ilyen, saját szövetségesei érdekei iránti empátián alapuló politikáját várjuk – tette hozzá.
Visegrádi Négyek
A regionális együttműködésről beszélve, Rau a Három Tenger Kezdeményezés és a Bukaresti Kilencek formátuma mellett a visegrádi csoportot (V4) említette, amely a térségbeli együttműködés legrégebbi fóruma. A V4 "továbbra is megmarad a lengyel külpolitika eszköztárában" - fogalmazott, hozzátéve: Varsó arra számít, hogy "a jövőben újból lehetségessé válik a V4 potenciáljának teljes kiaknázása".
Magyar-lengyel kapcsolatok
Fájdalmát fejezte ki, hogy Lengyelország és Magyaroroszág "teljesen másképp tekint az ukrajnai orosz agresszióra", ennek okaira és befejezésének kívánatos forgatókönyvére. Ez az eltérés Lengyelország és egész Európa "életérdekeit érinti", Varsó ezért próbálja meggyőzni magyar partnereit, hogy "új módon tekintsenek az Oroszország felől érkező fenyegetésre", annak érdekében, hogy "teljességgel kihasználhassuk kapcsolataink lehetőségeit, és elmélyíthessük őket" - jelentette ki a lengyel külügyminiszter.
Forrás: MTI, wpolityce.pl PAP