Néhány nappal a feltámadás ünnepe előtt pápai menetek vonultak végig Lengyelországon. Április 2-án, vasárnap, II. János Pál halálának 18. évfordulója alkalmából országszerte százezrek vettek részt hálaadó felvonulásokon, egyúttal kifejezve ellenállásukat a pápa és az egyház elleni támadásokkal szemben. Mi foglalkoztatta még a lengyeleket az elmúlt napokban?

Szent II. János Pál elleni támadások és a lengyelek reakciója

II. János Pál halálának 18. évfordulóján Lengyelország-szerte felvonulásokat tartottak, hogy megemlékezzenek a lengyel pápáról és megvédjék jó hírnevét. A legnagyobb felvonulást Varsóban rendezték – jelentette a média. "– Egy olyan emberről való igazság védelmében veszünk részt a manifesztáción, aki egész életét Isten és az emberek szolgálatának szentelte" – mondta Józef Michalik przemyśli érsek a varsói Keresztelő Szent János mártíromsága érseki székesegyházban tartott szentmisén". – jelenti a Nasz Dziennik. "A korábbi években nem szerveztek megemlékezéseket II. János Pál halálának évfordulóin. Az idei évforduló azonban egybeesett azzal a vitával, amely II. János Pálnak a kiskorúak szexuális zaklatásához való hozzáállásáról szólt, amikor még krakkói metropolita volt". – emlékeztet a Rzeczpospolita.

A témáról széles körű vita kezdődött, miután a TVN24 március elején "Franciszkańska 3" címmel riportot sugárzott (a cím a krakkói Franciszkańska utcai püspöki palotára utal, ahol II. János Pál püspökként élt, és ahol pápává választása után lengyelországi zarándoklatai során tartózkodott). Az anyag szerzői azzal érveltek, hogy Karol Wojtyla bíboros 1964 és 1978 között eltussolta a felügyelete alá tartozó papok által elkövetett pedofília eseteit. A riportfilm nagy vitát váltott ki, és ürügyet szolgáltatott baloldali köröknek, hogy támadják Szt. II. János Pált és az egyházat. "Már 2022 végén a Rzeczpospolita újságírói, miután elemezték a krakkói érsekség két papjának ügyét, akikkel Wojtyla foglalkozott, arra a következtetésre jutottak, hogy nem lehet őt  hanyagsággal vádolni. Ezzel a tézissel többek között a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) történészei is egyetértettek" – olvasható a napilapban, amelynek riporterei a múlt héten megerősítették, hogy a dokumentumok, amelyek alapján a pápát megvádolták, nagy valószínűséggel hamisítványok.

A baloldali média és politikusok támadásaira válaszul a lengyelek április 2-án nagy számban vonultak az utcára, és ahogy a szakértők rámutatnak, a támadás – amelyet az ellenzékből sokan támogattak – segíthet a kormányzó Jobbik és Igazságosságnak megnyerni az őszi választásokat. – II. János Pál a lengyelek identitásának egyik konstitutív eleme, méltóságtudatuk, a kommunizmus alóli felszabadulás történetének és Lengyelország világtörténelemben betöltött fontos szerepének immanens része – hangsúlyozza Marcin Duma, az IBRiS Piac- és Társadalomkutató Intézet elnöke a Tygodnik Powszechnynek adott interjújában, magyarázva, hogy a pápa elleni támadást a lengyelek miért tekintették az identitásuk elleni támadásnak. A kutató arra is rámutat, hogy míg 2022 decemberében az emberek 59 százaléka II. János Pált jelölte meg tekintélyként, addig a TVN csatorna riportjának sugárzása után ez az arány 72 százalékra emelkedett. – Egyértelmű, hogy a film, illetve az azt követő vita erősítette a kritizált lengyel pápa alakjához való kötődést – teszi hozzá Duma.

Ukrán gabona az EU-ban

A lengyel médiában ugyanilyen nagy teret kapnak a gazdák problémái, akiknek az Ukrajnából érkező olcsó gabonával kell szembenézniük. Ez a kérdés – az egyház elleni támadásokhoz hasonlóan – befolyásolhatja a közelgő parlamenti választások kimenetelét. Mint a szakértők rámutatnak, a lengyel gazdáknak nincs esélyük arra, hogy teljesen szabadpiaci alapon árban versenyezzenek az ukrán termeléssel.

Az ukrán mezőgazdaság ipari léptékű, míg a lengyel mezőgazdaság erősen széttagolt. Az ukránok sokkal jobb minőségű földekkel rendelkeznek, és sokkal alacsonyabbak a munkaerőköltségeik – olvashatjuk. Ennek következtében "az Ukrajnából származó növekvő gabonaimport egyre nagyobb gondot okoz a hatalmi tábornak" – írja a Dziennik Gazeta Prawna. "2022-ben 2,45 millió tonna gabonát importáltak Lengyelországba a Dnyeperen túlról, ami több mint 40-szerese az előző évinek. Ez annak köszönhető, hogy az orosz invázió kezdete után enyhültek az Ukrajnából az EU-ba irányuló árubehozatalra vonatkozó szabályok, és az ország nemzetközi kereskedelmének jelentős részét a tengeri útvonalról a szárazföldi útvonalra irányították át" – írja a DGP. Lengyelország is az egyik aláírója az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek címzett, az ukrán gabonával kapcsolatos levélnek, amelyet március végén küldtek el. Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Magyarország miniszterelnökei azonnali beavatkozást követelnek, mivel az ukrán gabona beáramlása negatívan hat a nemzeti agrárpiacokra. –  Készek vagyunk segíteni, hogy ezt a gabonát elvigyük és Afrikába exportáljuk, csak tessék (...) De nem értettünk és nem értünk egyet azzal, hogy ez a gabona a lengyel vagy a román piacra kerüljön, és destabilizálja a helyi piacokat – magyarázta Mateusz Morawiecki miniszterelnök március végén. A média szerint az Európai Bizottság bejelentette, hogy hamarosan válaszol az öt uniós ország levelére. "Ezek a javaslatok előnyösek a közép-európai gazdák számára, de – ahogy egyes elemzők állítják – precedensértékűvé válhatnak az Ukrajnával szemben szkeptikus országok számára, amikor más területeken blokkolják a támogatásokat. Már most is egyre nehezebb keresztülvinni például az Oroszország elleni szankciókat" – mutat rá a Dziennik Gazeta Prawna.