Nem csökken az ukrajnai események hatása a lengyelországi helyzetre. Egy választási évben Varsó minden ezzel kapcsolatos döntése hatalmas érzelmeket vált ki az országban. Különösen, amikor Andrzej Duda elnök és Mateusz Morawiecki miniszterelnök bejelentik a MiG-29-es vadászgépek átadását Kijevnek, és a média beszámol az Oroszországnak dolgozó kémhálózat felszámolásáról.

Orosz kémek Lengyelországban

Március 15-én a média arról számolt be, hogy a lengyel szolgálatok felszámoltak egy Moszkvának dolgozó kémhálózatot. A csoport szabotázsakciók előkészítését végezte volna hazánkban – jelentette az RMF FM rádió, majd a következő napokban Mariusz Kaminski belügyminiszter és a média számolt be az akció részleteiről.  "A Belbiztonsági Hivatal őrizetbe vett kilenc embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy együttműködtek az orosz szolgálatokkal. A >>Rzeczpospolita<< információi szerint Oroszország fehéroroszokat és ukránokat toborzott a kémcsoportba – oroszok nincsenek az őrizetbe vettek között". – olvasható a napilapban. "A kémek érzékeny területen tevékenykedtek – a Podkarpacie régióban, az ukrajnai határátkelők felé tartó vonatok útvonalán. Ezen az útvonalon keresztül katonai felszereléseket és humanitárius segélyt is küldtek Lengyelországból Ukrajnába" – áll a lap további részében.  Az őrizetbe vettek közül kilencet előzetes letartóztatásba helyeztek, és az ügyészség Oroszország javára történő kémkedéssel és szervezett bűnözői csoportban való részvétellel vádolja őket. A bizonyítékok szerint a csoport vasúti útvonalakat figyelt meg. Feladatai közé tartozott az Ukrajna számára folytatott fegyverszállítások azonosítása, ellenőrzése és dokumentálása – jelentette Kamiński miniszter. Eközben az őrizetbe vételek másnapján a BelTA fehérorosz állami hírügynökség, propagandisztikus tartalmakat reprodukálva, a Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy három fehérorosz állampolgár – Vlagyiszlav Posmitiucha, Marija Medvegyeva és Nyikolaj Moszkalenko – is azok között van, akiket Lengyelországban őrizetbe vettek az orosz különleges szolgálatokkal való együttműködés vádjával összefüggésben – írja az "Rz". Ugyanakkor a BelTA ügynökség közleménye biztosított róla, hogy nem igaz, hogy az őrizetbe vett személyek együttműködtek volna az orosz hírszerzéssel.

Lengyel katonai - felszerelés Ukrajnának és a felszerelésgyártás intenzívebbé tétele

Az orosz hírszerzési tevékenységről szóló hírek láttán még nagyobb érzelmeket váltott ki, hogy Lengyelország MiG-29-es vadászgépeket ad át Kijevnek. Andrzej Duda elnök már a hónap elején, a CNN-nek adott interjújában kijelentette, hogy Varsó "kész átadni MiG-29-es vadászgépeit Ukrajnának a nemzetközi koalíció részeként". Paweł Szrot, az elnöki kabinet vezetője ugyanakkor arról biztosította a médiát, hogy ez  "nem lesz nagyszámú" gép. – Csak emlékeztetni szeretném Önöket, hogy ez a szám biztosan nem lesz egyenlő a tankok számával, sem a régebbi posztszovjet tankokéval, sem a Leopárdokéval" – magyarázta az elnöki kabinet vezetője. Az elnök és a miniszterelnök bejelentéseiből ismert, hogy négy MiG-29-es vadászgép már megérkezett Ukrajnába, illetve a következő napokban érkezik oda. – A többi repülőgépet jelenleg szervizelik, előkészítik, és valószínűleg folyamatosan átadják – tájékoztatott Andrzej Duda.

Eközben a "Rzeczpospolita" rámutat, hogy "az Egyesült Királyság kész segíteni Lengyelországnak abban, hogy betöltse a légvédelmi rendszerében a MiG-29-es vadászgépek Ukrajnának történő átadása miatt keletkezett hiányosságokat, de Lengyelország eddig nem nyújtott be ilyen kérést". Ilyen nyilatkozatot tett James Heappey brit védelmi miniszterhelyettes a Die Weltnek adott interjújában. Hasonló helyzet állt elő, amikor Varsó T-72-es harckocsikat küldött Ukrajnának, London pedig Challenger 2 harckocsikat szállított Lengyelországnak.

 „Heappey kijelentette, hogy az Egyesült Királyság >>nagyon pozitívan<< közelítené meg a lengyel légvédelmi rendszerben lévő >>hézagok pótlásának<< kérdését, ha Lengyelország ilyen kéréssel fordulna Londonhoz" – folytatódik a közlemény. A lengyel szolgálatok további támogatása a katonai felszerelések gyártásának növelése az országban. – A Stalowa Wola Acélművek évente legalább 100 borzot (gyalogsági harcjármű – a szerk.), 54 krabot (lengyel modern önjáró AHS Krab – a szerk.), több tucat K9-et (armato howitzok – a szerk.), valamint rakot (RAK önjáró aknavető – a szerk.) és egyéb felszereléseket gyárt. Végső soron a Lengyel Fegyverkezési Csoport vállalatainál évente több mint 150 haubikát akarunk gyártani. – hangsúlyozza  Sebastian Chwałek, a PGZ elnöke a Dziennik Gazeta Prawna című lapnak adott interjúban. Mint Chwałek az újságíróknak adott interjúban kifejti, a HSW-nél évente 108 borzot lehet majd gyártani. – Ennek növelése érdekében szeretnénk bővíteni a termelési potenciált az ország nyugati részén. Ez kapcsolódik más projektekhez is, amelyeket a PGZ poznańi és sziléziai vállalatainál fogunk elindítani. Ezekben a tervekben figyelembe vesszük a munkaerő-piaci feltételeket is. Ha kiderül, hogy a jelenlegi infrastruktúrát teljesen bevonják más projektekbe, akkor nem zárjuk ki egy teljesen új üzem létrehozását sem" – számol be a PGZ elnöke.