A KPO (Nemzteti Újjáépítési Terv) pénzek körüli vita és a nehéz Varsó - Brüsszel kapcsolatok, valamint Lengyelország gazdasági helyzete – ezek a témák uralták a lengyel médiát az elmúlt napokban.
A Nemzeti Újjáépítési Tervből Lengyelországnak szánt pénzösszegek
– Fontos számomra, hogy a KPO pénzeszközei minél hamarabb eljussanak Lengyelországba, de továbbra is kérdéses, hogy az Európai Bizottság nem fog-e további elvárásokat támasztani" – ismerte el Andrzej Duda elnök a Sieci hetilapnak adott interjújában. Ugyanis emlékezzünk arra, hogy Lengyelország egyike annak az öt európai uniós országnak, amely még nem kapott semmit a pénzalapból. Hogy miért?
Mint a Rzeczpospolita emlékeztet, a lengyel Nemzeti Újjáépítési Terv 22,5 milliárd eurós támogatást és 12,1 milliárd eurós kedvezményes kölcsönt tartalmaz, amelyet 2026 végéig osztanak szét, elvileg évente kétszer folyósított részletekben, a hozzájuk kapcsolódó feltételek teljesülésétől függően. Lengyelország Nemzeti Újjáépítési Tervét, a reformok és beruházások részletes ütemtervét Brüsszel már 2022 júniusában jóváhagyta. Azóta azonban az uniós intézmények további feltételeket (úgynevezett mérföldköveket) szabtak Varsónak, amelyeket a lengyel kormánynak teljesítenie kell ahhoz, hogy pénzt kapjon a Nemzeti Újjáépítési Tervből. Brüsszel számára kulcsfontosságú elem, hogy az EU kételyeket fogalmazott meg a lengyelországi bírák függetlenségével kapcsolatban, és ennek következtében a legfelsőbb bíróságról szóló törvényt az uniós intézmények "aggályainak" eloszlatása érdekében módosítani kellett. A Brüsszellel együttműködve készült dokumentumot, miután elfogadta a lengyel parlament, az elnök visszaküldte az Alkotmánybíróságnak. A törvény módosításának vizsgálatára irányuló kérelem a szakértők széles körének kételyeiből következik, akik szerint a törvény ebben a formájában sértheti a lengyel alkotmányt. Duda elnök azt is megjegyezte, hogy olyan rendelkezést kívánnak bevezetni, amely lehetővé teszi az általa kinevezett bírák státuszának megkérdőjelezését, akiket az "új" Országos Igazságszolgáltatási Tanács javasolt. – Ha a fiatalok jogi egyetemre járnak, az államban bízva elvégzik a bírói képzést, majd pályáznak a megüresedett bírói állásokra, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kiválasztja őket, a Lengyel Köztársaság elnöke kinevezi őket, leteszik az esküt, akkor nem lehet őket hirtelen valamiféle ellenőrzésre kényszeríteni. Nem szabad őket falhoz állítani, azzal fenyegetve őket, hogy ha nem lesznek udvariasak és nem megfelelően politizálnak, akkor megszűnhetnek bírák lenni" – mutat rá Andrzej Duda a Sieci-nek adott interjújában. Az elnök azt is hangsúlyozza, hogy az uniós intézmények ismét túllépik a hatáskörüket, elmérgesítve a tagállamokkal való kapcsolatokat. – Nézzük meg, mit rögzít az Európai Unióról szóló szerződés: az igazságszolgáltatás kérdése a tagállamok belügye. Vagyis az EB-nek nincs joga beavatkozni ezen a területen. És ezt nagyon jól tudja, ezért mindent megtesz, hogy különböző jogi trükköket és nyaktörő értelmezéseket találjon, csak hogy megmutassa, hogy mégis befolyásolhatja. Ez alapján azt a következtetést kellene levonni, hogy az élet minden területébe beavatkozhat, ami nem így van, és a szerződések ezt nagyon világosan kimondják" – mutat rá Andrzej Duda. A Dziennik Gazeta Prawna szerint eközben egyre több uniós ország részesül az Újjáépítési Alap pénzügyi támogatásában. "Öt ország már megkapta a folyósítás második részletét (támogatás vagy kölcsön). Ezek a következők: Portugália, Görögország, Horvátország, Olaszország és Spanyolország. A leggazdagabb uniós országok, köztük Németország vagy Franciaország is kap már pénzt" – olvasható a közleményben. Ugyanakkor, mint a napilap rámutat, Lengyelország, Magyarország vagy Hollandia eddig nem kapott támogatást uniós forrásokból. "De a Nemzeti Újjáépítési Alapból származó pénz nem minden ország számára egyformán fontos. Dánia számára például az Újjáépítési Alapból kiutalt összes pénz az ország bruttó hazai termékének mindössze 0,46 százalékát teszi ki. Ehhez képest Lengyelország több mint 35 milliárd euró támogatást és hitelt kaphatna ebből a forrásból, ami a GDP 6,16 százalékának felel meg" – hangsúlyozzák a DGP újságírói.
"Demográfiai meteorit", a nyugdíjak helyzete és a megélhetési költségek emelkedése
Lengyelországnak elsősorban a lengyel gazdaságot sújtó nehézségek miatt van szüksége a Nemzeti Újjáépítési Tervből érkező "pénzinjekcióra". Egyrészt ugyanis a szakértők és a média rámutatnak, hogy "a lengyel lakosság elöregedése lerombolhatja az államháztartást, ami az államadósság korlátlan növekedéséhez vezethet". – A demográfiai válság meteoritja repül felénk" – kommentálta a Rzeczpospolita című lapnak adott interjújában Slawomir Dudek, az Államháztartási Intézet elnöke az OECD legutóbbi, a lengyel gazdaság 2023-as felülvizsgálatában bemutatott elemzését. "Az OECD világossá teszi, hogy a népesség elöregedése hatalmas nyomást jelent az államháztartásra. Egy forgatókönyv szerint ez az államadósság korlátlan növekedését okozhatja, pl. 2050-re a GDP közel 140 százalékára. Jelenleg Lengyelország adóssága a GDP 55 százaléka körül van" – olvasható. A számadatok különösen jelentősek a március 1.-i nyugdíjemeléssel összefüggésben, amely több mint 10 millió lengyel állampolgárt érint. – A nyugdíjak magas felértékelődése biztonságot nyújt az idősek számára – magyarázta Marlena Maląg család- és szociálpolitikai miniszter az ellátások emelésének bejelentésekor. Másrészt a Központi Statisztikai Hivatal új adatai szerint a fogyasztói kereslet a tavalyi negyedik negyedévben 1,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. "Nem számolva a lockdownok idejét, ez a legrosszabb eredmény 2013-ig. Az okok? A gyorsan emelkedő megélhetési költségek, a bérek reálcsökkenése és a magas kamatlábak – mindezek korlátozzák vásárlási képességünket" – olvasható a DGP közleményében. Emellett – mint a lap rámutat – a tavalyi fogyasztási teljesítményt tovább javították az Ukrajnából érkező menekültek kiadásai. "A közgazdászok becslése szerint míg a gazdaság a beruházások, a készletek és a külkereskedelem kedvező alakulásának köszönhetően tavaly év végén 2 százalékkal nőtt, addig 2023 első negyedévében a GDP csökkenését látjuk majd" – írja a DGP.