– Jövőre ünnepeljük a 35. évfordulóját a kelet-európai 1989-es nagy forradalmaknak, amelyek sokféleképpen vezettek a szabadság és a függetlenség visszaszerzéséhez. Nemcsak Francis Fukuyama, hanem az akkori események résztvevőinek többsége is úgy gondolta, hogy a szabadság immár mindenkorra megadatott nekünk (...) Ma nem élünk ilyen optimista időket – jegyezte meg Marek Matraszek, a Roger Scruton Öröksége Alapítvány munkatársa.

Photo. JAP

– Az orosz imperializmus és az általa okozott háborúk a legnagyobb veszélyt jelentik nemcsak az ukránok, hanem a többi kelet-közép-európai ország szabadságára is– hangsúlyozta Marek Matraszek. "Nem véletlen, hogy Joe Biden elnök a Bukaresti Kilencek vezetőivel éppen arról beszélt, hogyan védhetjük meg a Nyugat szabadságát" - tette hozzá.

A románok támogatják Ukrajna szabadságát

– 2022 februárjában és márciusában Románia megmutatta, mennyire fontos számunkra a szabadság. Bár sokan úgy gondolták, hogy a román-ukrán kapcsolatok nem túl jók, a románok megnyitották kapuikat és szívüket az orosz agresszió elől menedéket kereső emberek előtt – jegyezte meg Stefan Purici, a szucsavai Nagy István Egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese, hozzátéve, hogy annak idején Románia hárommillió ukrán menekültet fogadott be, bár még nem lehetett tudni, hogy nem Románia lesz-e az orosz agresszió következő célpontja. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a románok 62 százaléka továbbra is támogatja az ukránokat és függetlenségi harcukat – húzta alá Purici rektorhelyettes.

A nyugati civilizáció legnagyobb hibája

– Követem, mi történik Ukrajnában, mert az ukránok ma értünk harcolnak – jelentette ki Paruyr Hayrikyan, az örmény Nemzeti Önrendelkezési Unió (UNN) vezetője. - A nyugati civilizáció legnagyobb hibája az a tévhit, hogy minden nemzetnek meg lehet a maga fajta demokráciája. Az ilyen gondolkodásmód egyszerűen különféle diktatúrákhoz vezet. A demokráciának azonban csak egy fajtája létezik, amely szerint minden embernek joga van ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel vehessen részt a kormányzásban– hangsúlyozta Paruyr Hayrikyan.

A Przemysłi Kulturális Társaság elnöke, Jan Musiał a szabadságért harcoló legnagyobb hősökre emlékeztetett, mint Esterházy János, Ryszard Siwiec vagy Jan Palach, akik életükkel fizettek a szabadságért a kommunista elnyomó gépezet elleni harcban.

Fotó: JAP

Az egyik nagy szabadság ma az, hogy a saját országunkban, saját nyelvünkön, szabadon beszélhetünk, noha elődeink sok száz évig megszállás alatt éltek. Régen a saját anyanyelv használata nem volt megengedett - hangsúlyozta Nagy Dénes András, a Kárpát-Európa Klub Programtanácsának tagja. A fiatal magyar résztvevő, aki már a közép- és kelet-európai demokratikus forradalmak után született, megjegyezte, hogy számára és a generációja számára 1989 „már történelem". - Fontos dátum számunkra, mert mi, fiatalok úgy érezzük, hogy akkor nyílt meg az a lehetőség, hogy eldönthessük, melyik világba akarunk tartozni. Mi, Közép-Európa népei, 2004-ben úgy döntöttünk, hogy csatlakozni akarunk az Európai Unióhoz - emlékeztetett Nagy Dénes András, hangsúlyozva, hogy a magyarok sosem hagyták el Európát, bár próbálták elszakítani őket tőle. - A mi generációnk számára az óriási csalódás az, ami 2004 óta történt, és hogy az Európai Unió milyen módon változott meg - jegyezte meg a Kárpát-Európa Klub Programtanácsának tagja. Rámutatott az Eurostat fiatalok között végzett kutatásának eredményeire is. – A 27 uniós tagállamban csak fiatalok 28 százaléka érzett elégedettséget az Európai Unió jelenlegi működésével kapcsolatban – emelte ki Nagy Dénes András. Megjegyezte azt is, hogy a legnagyobb veszély Közép-Európa számára az jelenti, "hogy hagytuk, hogy megosszanak". - Szabadságunk szempontjából a legfontosabb érték, azaz az egység megőrzése kulcsfontosságú - zárta a Kárpát-Európa Klub Programtanácsának fiatal tagja, rámutatva azokra a külső erőkre, amelyek érdekeltek a Visegrádi Négyek országainak szétszakításában.

Fot. Piotr Tracz/Kancelaria Sejmu

Kapcsolatunk alapja a kölcsönös bizalom

A Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet  igazgatója, Maciej Szymanowski arról beszélt, ha megnézzük Lengyelországot, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát vagy Romániát, akkor már van általános választójog, a funkciók leválthatósága, vallásszabadság, szólásszabadság, gyülekezési szabadság. - Rendelkezünk a bíróságok és a jogszolgáltatás szabadságának tőkéjével. Kétségkívül hatékonyan beoltottak minket a társadalmi mérnökösködés ellen, amitől óvatosan kezelünk minden ilyen ötletet, függetlenül attól, hogy melyik oldalról fogalmazódik meg, amely szerint az életünket az A-tól a Z-ig rendezni akarja - magyarázta Maciej Szymanowski. – Ma már elég magas a kölcsönös bizalom tőkénk (...), bár van még néhány dolog, amit meg kell javítani a kölcsönös viszonyainkban. Már, különböző mértékben, képesek vagyunk "nemet" mondani mint állam - tette hozzá a Felczak Intézet igazgatója, megjegyezve, hogy valamennyi nemzet sokkal szabadabb ebben a régióban, mint még 10-15 évvel ezelőtt volt. Maciej Szymanowski igazgató két fő fenyegetést emelt ki a szabadságra nézve: az orosz imperializmust és az adósságba keveredést.

Fotó: JAP

A Kárpátok régiójában élő államok nagyszabású találkozóját, a "Kárpátok Európája" parlamenti konferenciát először 2007-ben rendezték meg.