Petr Fiala vehette át az Év Embere elismerést a Karpaczi Gazdasági Fórumon. A cseh miniszterelnök részt vett egy panelbeszélgetésen is lengyel kollégájával.

 

A cseh kormányfő méltatásában elhangzott, hogy a lengyel és cseh érdekközösség az Európai Unió Tanácsában jelenleg betöltött cseh soros elnökség során is jól látszik. A kitüntetés átadásakor elmondták, Fiala "nagyon határozottan vetett véget bizonyos, a cseh-lengyel kapcsolatokban fennálló problémáknak".

A panelbeszélgetésen a cseh kormányfő elmondta: "a közép-európai országok hangja nélkül", ezen belül Lengyelország és Csehország közös fellépése nélkül Európa "nem lenne ennyire egységes az ukrajnai háború ügyében. "A nyugat-európai országok ráébredtek, hogy eddigi politikájuk Oroszországgal szemben nem volt sikeres, jobban kezdték odafigyelni Közép-Európa hangjára, történelmi tapasztalatára, figyelmeztetéseire" - fogalmazott Fiala.

Morawiecki úgy értékelte: Fiala tavaly decemberi kormányra lépése után megszűntek "bizonyos ellentétek" a cseh-lengyel kapcsolatokban, a két ország "egy hullámhosszon tud sugározni" a geopolitikai témákban. Úgy vélte: a globális geopolitikában "fordulóponthoz értünk", jelenleg "az egyhangúság alapvetően fontos, különösen Ukrajna hatékony támogatásában".

Fontosnak nevezte a katonai és a humanitárius segítségnyújtás mellett Ukrajna pénzügyi támogatását is. Kiemelte a közös fellépést az uniós színtéren az energiaügyekben is. Szerinte "az energiapolitika korábbi verziója romokba dőlt, ezeken a romokon pedig új energetikai politikát építünk".

A közép-európai térség hangja "erőteljesen hallható" Brüsszelben", ez részben az uniós soros elnökséget jelenleg betöltő Csehországnak köszönhető, valamint annak is, hogy "egyesültünk a visegrádi csoportban, de a balti országokkal, Romániával, Bulgáriával, Horvátországgal is" - folytatta Morawiecki. "Apró dolgokban különbözhetünk Közép-Európában, de a hangunk ma sokkal erősebb, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt" - fogalmazott.

A lengyel miniszterelnök hosszan beszélt az Európai Unióról is. Szerinte Brüsszel problémája a reakcióidő: az Európai Bizottság itt túl lassan cselekszik.

A két kormányfőt arról is kérdezték, hogy milyen kihívások állnak az árak és az energia elérhetőségével kapcsolatosan, és mit lehetne tenni az EU gazdasági dimenzióban való rugalmasságának növelése érdekében.

Fiala hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború kitörésével Európa számára véget ért a gondtalanság ideje. Döntéseket kell hoznunk, melyek között az egyik egyértelmű: meg kell szabadulnunk Oroszországtól való energiafüggőségünktől, egyetlen forrástól való függésünktől, azoktól a diktatúráktól, amelyek az energiaellátáson és az árakon keresztül harcolnak ellenünk.

Fiala szerint az európai országoknak úgy kell alakítaniuk energiapolitikájukat, hogy az megvalósítható legyen, és ez ne jelentsen problémát a gazdaság jövőbeli fejlődése szempontjából. Az energiaárak, különösen a villamos energia ára most hihetetlenül magas - értékelte. Hangsúlyozta: a szakértők szerint az energiapiac "összeomlott", gyors cselekvésre van szükség ahhoz, hogy a cégek és a háztartások megbirkózhassanak ezzel a helyzettel.

Ezért – mondta a cseh miniszterelnök – rendkívüli tanácsot kell létrehozni az EU energiaiparával, hogy európai megoldást találjanak erre a helyzetre. Hangsúlyozta, hogy a lengyel kormányfő is ezt sürgetné. “Putyin ügyesen manipulálja az energiatermékek árának kérdését. A lehető leghamarabb el kell távolítanunk ezt a fegyvert Putyintól” – mondta.

Morawiecki miniszterelnök hangsúlyozta, hogy jelenleg Európában "energiasokkot és ársokkot élünk át". Mint értékelte, nem várható el, hogy a jelenlegi politika alapján megoldjuk ezt a problémát. Kijelentette: az ukrajnai háború kitöréséig az árképzési mechanizmusok és az árintézmények, eszközök működtek, a történtek pedig egészen más helyzetet teremtettek, ami az áram- és gázpiacon is látható. Hangsúlyozta, a maihoz hasonló nagy áringadozások mellett senki sem tud jó üzleti tervet készíteni, beruházásait megtervezni, a háztartások pedig egyre nagyobb szegénységben élnek.

Úgy értékelte, hogy a mai pénzügyi, szabályozási és gazdasági eszközök teljesen alkalmatlanok a jelenlegi helyzetre, és a tagállamoknak – köztük Lengyelországnak és Csehországnak – „meg van kötve a keze ezzel a rendszerrel”. “Ezért közösen szorgalmazzuk ezeknek a ma érvényben lévő alapvető eszközöknek a nagyon gyors megváltoztatását” – jelentette ki.

 

Címlapkép: Tomasz Wiktor/PAP