Lengyelország megérdemli a Nobel–békedíjat – állítja Georgette Mosbacher volt varsói amerikai nagykövet egy interjúban. Közben Marek Budzisz (Sieci) arra figyelmeztet, hogy Varsó lett Moszkva egyik fő ellensége. Miről írnak még a lengyel újságok?
Lengyel támogatás Ukrajnának
A Dziennik Gazeta Prawna újságírói az Állampolgári Nevelés Központja által készített jelentés adatait elemzik, amely a lengyel fiatalok menekültekkel kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta. Az adatok azt mutatják, hogy nyitunk a migránsok felé, bár nagyobb mértékben azok felé, akik földrajzilag és kulturálisan közelebb állnak hozzánk – olvasható a cikkben. "A lengyel fiataloknak semmi kifogásuk az ellen, hogy az ukrán gyerekek a mi iskoláinkban tanuljanak, iskolatársaik vagy akár a barátaik legyenek" – írja a DGP. Ezt a nyitottságot, de a segítőkészséget is dicsérte az USA volt lengyelországi nagykövete a Sieci hetilapnak adott interjújában. – Lengyelország elsőként ajánlott segítséget Ukrajnának, és ma megkérdőjelezhetetlenül vezető szerepet tölt be a támogatás nyújtásában. Lengyelország mindvégig kiállt Ukrajna mellett, és minden szövetséges számára inspirációt jelent" – magyarázza Georgette Mosbacher. – Igen, más országok is fogadtak már be menekülteket, de külön táborokat építettek számukra, és soha ennyi millió ember nem talált menedéket ilyen rövid idő alatt. Ez egyszerűen hallatlan! Csodálattal vagyok a lengyelek iránt, és ezért úgy gondolom, hogy az egész nemzet megérdemli a Nobel-békedíjat" – hangsúlyozza a diplomata.
Mindeközben Varsó nem hagy fel az Ukrajna érdekében tett erőfeszítéseivel. A Rzeczpospolita szerint a lengyel kormány nyitott az amerikai kezdeményezésre, hogy ideiglenes silókat építsenek az ukrán gabona számára. "Az ideiglenes silók építése (...) egy elképzelés az ukrán gabonaexport felszabadítására" – jelentette ki Joe Biden. Az amerikai elnök kezdeményezése a világpiaci árak erőteljes emelkedésének megakadályozására irányul." – olvassuk. A Rp újságírói azonban hangsúlyozzák, hogy az idő sürget, hiszen az idei termésről van szó. "Az ukrán féllel már hetek óta folynak informális tárgyalások a gabonaszállításról. A kezdeményezésről (...) mind az amerikai, mind az ukrán féllel tárgyalnak. Lengyelországban felmerül a kérdés, hogy az ideiglenes silók építése és az Ukrajnából származó gabona megjelenése ezekben nem befolyásolja-e a hazai mezőgazdaságot" – olvasható a továbbiakban. Mindezek a Kijevet támogató lengyel lépések nem maradnak válasz nélkül Oroszország részéről. A "Mennyire zavarja Lengyelország Oroszországot" ("Sieci") című cikkben Marek Budzisz rámutat arra, hogy Moszkva gondolkodása megváltozott Varsóról. "Lengyelország az amerikaiak mellőzött >>kiskutyájából<<, egy függő politikát folytató országból jelentős szereplővé, az Első Köztársaság újjáteremtésére irányuló stratégiai tervvel rendelkező állammá válik" – írja a szakértő. "Az elmúlt napokban Lengyelország az orosz vezetés képviselői számos nyilatkozatának főszereplőjévé vált" – teszi hozzá Budzisz, emlékeztetve az orosz propagandisták Lengyelország elleni támadásaira. A Keleti Tanulmányok Központjának elemzői arra is rámutatnak, hogy "a Kremlt egyre inkább irritálja a lengyel-ukrán kapcsolatok alakulása". "Lengyelország tevékenységét Moszkva közvetlen fenyegetésnek tekinti a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás mértékének csökkentését célzó orosz politika végrehajtására. Folytatódik a széles körű dezinformációs művelet, amely azt hivatott bemutatni, hogy Varsó politikai szándékai között állítólag szerepel Ukrajna nyugati régióinak Lengyelországhoz csatolása." – jelenti a Központ.
A keleti helyzet
A médiában és a tudományos központok elemzéseiben továbbra sem hiányoznak a napi jelentések az ukrán fronton kialakult helyzetről. – Elmondható, hogy a háború első heteinek orosz offenzívája összeomlott (...) Természetesen mindkét fél azt az üzenetet erősíti a saját médiáiban, hogy az egyik fél elfoglalt egy falut, a másik pedig egy másikat, és néhány kilométert haladt előre. Sajnos úgy tűnik, legalábbis itt, Donbaszban, hogy az orosz csapatok az utóbbi időben előrelépést értek el.
Általánosságban elmondható, hogy a háború pozícióháborúvá vált" – jelenti Marcin Wyrwał ukrajnai haditudósító a Do Rzeczy című lapnak adott interjújában. Az újságíró ugyanakkor hangsúlyozza, hogy bár az ukrán hadsereg nagyon elszánt, az ukránok "nagyfokú realizmusérzékkel rendelkeznek". – Mindenre készen állnak, de elismerik, hogy ha a Nyugat nem siet a fegyverszállításokkal, akkor baj lehet" – teszi hozzá Wyrwał. Az Intézet elemzői ugyanakkor rámutatnak, hogy bár a négy uniós állam (Németország, Franciaország, Olaszország és Románia) vezetőinek múlt heti ukrajnai látogatása Kijev számára sikerként könyvelhető el, Párizst és Berlint éppen az Ukrajnának nyújtott elégtelen fegyverkezési támogatásuk és a háborúval kapcsolatos nem mindig egyértelmű retorikájuk miatt bírálták. "Az a nyilatkozat, hogy a jövőbeni béke csak Kijev feltételei szerint köthető meg, fontos támasz a fővárosi hatóságok számára" – folytatódik az Intézet jelentése.
Maraton a Nemzeti Újjáépítési Terv ügyében
Az újságok a Nemzeti Újjáépítési Tervvel kapcsolatos további döntésekről is széles körben beszámoltak. "A lengyel tervezetet végül jóváhagyták. Az Európai Bizottság pénteki pozitív ajánlása után a tagállamok pénzügyminisztereinek ülésén az EU Tanácsának hivatalos jóváhagyása következett. Senki sem volt ellene, de Hollandia tartózkodott. Belgiummal, Dániával és Svédországgal együtt felszólították továbbá a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a mérföldkövek végrehajtását." – írja a Rzeczpospolita. Közben a DGP tájékoztatása szerint a lengyel kormány nem akarja megvárni az első kifizetéseket az uniós költségvetésből. Ezen a héten elfogadhatják a Minisztertanács határozatának módosítását, amely már lehetővé teszi Újjáépítési Terv finanszírozását – csakhogy ideiglenesen hazai pénzből – írják a Dziennik Gazeta Prawna újságírói. "A korábbi feltételezések szerint 2022-ben kb. 4 milliárd zlotyt szántak, de a kormányhoz tartozó beszélgetőpartnerünk szerint ennél több pénz is lehet. – olvassuk tovább. Emlékeztetni kell arra, hogy a lengyel Nemzeti Újjáépítési Terv 35,4 milliárd euró: 23,9 milliárd EUR támogatás és 11,5 milliárd EUR olcsó hitel a gazdaságban történő beruházásokra.
