Minden évben Pünkösdkor Erdélyben, Csíksomlyón búcsút tartanak, amelyre Magyarországról is többezren érkeznek minden évben. Az 1990-es évektől a magyarság legjelentősebb keresztény eseménye a csíksomlyói búcsú, amelyre minden évben több százezer katolikus és keresztény hívő érkezik. A szentmise Csíksomlyó kegytemplomában és szabadtéren, a Kissomlyó-hegy és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben történik.

 

A csíksomlyói Mária-kegytemplom és kolostor a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke. A csíksomlyói kegyszobor a Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló szobor, ami a templom legértékesebb része. A kegyszobor hársfából faragott, reneszánsz stílusú, 2 méter 27 centiméter magas műemlék amely a legnagyobb a világon a kegyszobrok közül. A Máriát „Napba öltözött asszonyként”, karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. A szobrot 2012-ben megtisztították a rárakódott szennyeződéstől és védőbevonattal is ellátták.

 

 A kegytemplom már nem tudja befogadni az időközben több százezerre nőtt tömeget, ezért a Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy nyergében megépítették a 1993-ban az oltáremelvényt, a Hármashalom-oltárt, amelyet Makovecz Imre tervezett.

 

A kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek vették át. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, hogy segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben,  ezért a búcsú megtartását engedélyezte. A négy évvel később befejezett gótikus templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székelyleányarcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje.

 

Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Emberek Csíkről, Gyergyóról és Kászonról, 0a gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, és miután Szűz Mária segítségét kérték, legyőzték a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát a diadalért, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben elzarándokolnak ide pünkösd szombatján.

 

A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, a tetőzete leégett, de kegyszobrai épen megmaradtak, majd 1664-ben újjáépítették. Ekkor Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává vált, ahol a ferencesek posztógyárat, iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek. A ma álló barokk templomot a 19. század elején kezdték el építeni, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban kapott basilica minor rangot.

 

Sokan vallják: Csíksomlyóra minden magyarnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombaton tartott nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagy-Somlyó erdős hegye közti széles hágón, a Hármashalom oltárnál tartanak. A legtöbben gyalog teszik meg az utat.

 

Magyarországról több különvonat, a  Székely gyors – Csíksomlyó expressz, valamint a Boldogasszony zarándokvonat is szállítja a zarándokokat.

 

A búcsú napján a hívek Mária énekekkel vonulnak. Az út során számos hagyományos egyházi jelvényt lehet látni. A főpapok előtt helyezik el a labarumot, amely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelmi jelképe volt. A csaknem 30 kg súlyú tárgyat a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja viszi és emeli magasba. Amikor a labarum a Kissomlyó-hegyen lévő Salvator-kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, amit főpapi áldás követ. A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét, és megkezdődik a mise. A búcsúról hazatérők búcsúfiát visznek magukkal: kizöldült nyírfaágat, megszentelt emléktárgyat, amelyet a kegyszoborhoz érintenek, a gyerekeknek szánt ajándékok közül az egykor kultikus eledelként számon tartott mézeskalács a legnépszerűbb.

 

A búcsú nevezetes istentisztelete a csángó mise is, a csíksomlyói plébániatemplomban a moldvai csángóknak tartott, magyar nyelven bemutatott szentmise, mert a csángók szülőföldjén nincs rendszeres magyar nyelvű misézés. Ugyancsak a csángókhoz fűződik a pünkösdvasárnap hajnali „napba nézés”, hitük szerint imádkozva a Kis-Somlyó keleti lejtőjén megláthatják a napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját. A csíksomlyói búcsú és kegyhely a hungarikumok közé tartozik.

 

Ebben az évben - szabályozott keretek között - ismét zarándokok tízezrei érkezhetnek Csíksomlyóra a pünkösdi búcsúra. A szombati ünnepi szentmise visszatér a Kis- és Nagysomlyó hegyek közötti nyeregbe.

 

A csíksomlyói búcsú liturgikus programja elérhető a romkat.ro oldalon. (https://romkat.ro/esemenynaptar/csiksomlyoi-bucsu-2021/)

A csíksomlyói ferences rendház Youtube-csatornája egész napos közvetítéssel készül. (https://www.youtube.com/channel/UChrkbh0y4ut-mELoCTRPR_Q)