72 évvel ezelőtt, 1949. február 8-án ítélte életfogytiglani börtönbüntetésre a kommunista népbíróság Mindszenty Józsefet, akit egy koncepciós per során hazaárulás és valutaüzérkedés vádjában találtak bűnösnek.

Mindszenty bíboros a magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja, akit egyaránt üldöztek a nyilasok és a kommunisták is. Esztergom érseke, és Magyarország utolsó hercegprímása volt.

A második világháború alatt veszprémi püspökként nyilvánosan vállalta békepárti nézeteit, részt vett annak a memorandumnak a megfogalmazásában, amelyben a magyar klérus a háborúból való kiugrásra kérte Horthyt. Emiatt a nyilas hatalomátvétel után a már nagyobb figyelem övezte. A püspök Szálasi Ferenc ideje alatt elutasította a zsidókkal való embertelen bánásmódot, és nem volt hajlandó hálaadó misét celebrálni a hungarista vezetés üdvére. Ellenállása miatt 1944 novemberében hazaárulás vádjával őrizetbe vették, és Sopronkőhidára, majd Sopronba hurcolták, ahonnan csak öt hónap után térhetett vissza Veszprémbe. Kiállása miatt Mindszentyt a világháború után általános tisztelet övezte.

A második köztársaság idején sem tartva az ellenséges hatalomtól, egyházszervező tevékenységbe kezdett: 1947-re „Boldogasszony-évet” hirdetett Magyarországon, az augusztus 20-i Szent Jobb-körmeneteken pedig százezreket mozgósított. Ténykedései miatt

1948. december 26-án a belügyi szervek hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatták Mindszenty bíborost. Az ÁVH Andrássy út 60. alatti hírhedt központjában harmincnyolc napon át vallatták, kínozták, emberi méltóságában megalázták, tudatmódosító szerekkel kezelték, amelyek hatása alatt „beismerte", hogy részt vett a harmadik világháború előkészítésében, kémkedett a nyugati hatalmak kormányainak, jelentős összegeket küldött külföldre és megpróbálta átjátszani a Szent Koronát a Habsburgok javára. Bár a vádak koholtak voltak, a népbíróság eljárása során bűnösnek találta Mindszenty Józsefet, és 1949. február 8-án életfogytiglani börtönre ítélte.

Nyugaton úgy tekintettek a Mindszenty Józsefre, mint a magyar nép szabadságharcának, a kommunista diktatúrával szembeni ellenállásnak hősére. A meghozott ítéletek nemzetközi felháborodást keltettek, XII. Pius pápa például többször határozottan kiállt Mindszenty mellett. Truman amerikai elnök is élesen elítélte a kirakatpert, és tüntetések is zajlottak, de mindezek sem eredményeztek változást.

Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, akkor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött, és 1975-ben ott hunyt el. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el.

LLM